Egy újonnan azonosított vírus, amely szoros rokonságban áll a halálos Nipah és Hendra vírusokkal, először jelent meg az Egyesült Államokban.
A „Camp Hill vírus” nevet kapta, és alabamai rövidfarkú cickányokban (Blarina brevicauda) fedezték fel. Bár a felfedezés kérdéseket vet fel az emberekre leselkedő potenciális kockázatokról, a tudósok hangsúlyozzák, hogy jelenleg nincs bizonyíték emberi fertőzésre, és a terjedés valószínűsége alacsony.
A felfedezés
A Camp Hill vírust Camp Hill város közelében (Tallapoosa megye, Alabama) befogott cickányokban fedezték fel. Az állatokat felboncolták, szerveiket pedig lefagyasztották későbbi elemzés céljából, ekkor fedezték fel a vírust. Az eredményeket január 17-én publikálták az Emerging Infectious Diseases című folyóiratban.
A Camp Hill vírus a Henipavirus nemzetségbe tartozik, amelynek tagjai jellemzően denevérekben fordulnak elő, de időnként más emlősökre – beleértve az embereket is – átterjedhetnek. A henipavírusok, például a Nipah és a Hendra, súlyos légúti megbetegedéseket és agyvelőgyulladást (encephalitis) okozhatnak emberekben, halálozási arányuk pedig 40–70% között mozog.
Mi teszi egyedivé a Camp Hill vírust?
Bár a Camp Hill vírus genetikailag rokonságban áll a Nipah és Hendra vírusokkal, inkább a cickányokban talált délkelet-ázsiai és európai henipavírusokhoz, például a Langya vírushoz hasonlít. A denevérek által hordozott vírusokkal ellentétben – amelyek komoly járványokat okoztak emberekben – a cickányokban előforduló henipavírusok eddig csak korlátozott mértékben fertőztek meg embereket.
Például a Langya vírus 2018 és 2021 között 35 embert fertőzött meg Kínában, olyan tüneteket okozva, mint láz, fáradtság és köhögés, de halálesetet nem jelentettek. Ez a különbség kulcsfontosságú, mivel a denevér-eredetű henipavírusok többféle gazdaszervezetet képesek megfertőzni és súlyosabb betegséget okoznak.
Kell-e aggódnunk?
A Camp Hill vírus felfedezése Észak-Amerikában jelentős esemény, mivel ez az első alkalom, hogy henipavírust azonosítottak a kontinensen. Ez arra is utalhat, hogy ezek a vírusok elterjedtebbek lehetnek, mint korábban gondolták. A Camp Hill vírust hordozó északi rövidfarkú cickányok elterjedtek Közép- és Kelet-Amerikában, ami kérdéseket vet fel a vírus potenciális terjedésével kapcsolatban.
Nincs bizonyíték arra, hogy a Camp Hill vírus embereket fertőzött volna meg, és ennek valószínűsége ismeretlen, de valószínűleg alacsony
– mondta Rhys Parry, az ausztráliai Queenslandi Egyetem molekuláris virológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A cickányok jellemzően erdős területeken élnek, ahol a közvetlen emberi érintkezés ritka. Ráadásul bár ezek az állatok más zoonotikus vírusokat – például a Powassan vírust és a Camp Ripley vírust – is hordoznak, eddig egyik sem terjedt át sikeresen emberekre.
Mi következik most?
A Camp Hill vírus felfedezése új kutatási lehetőségeket nyit meg. A tudósok célja, hogy izolálják a vírust, és meghatározzák a potenciális gazdaszervezeteit, ami segíthet felmérni az emberi fertőzés kockázatát. Jelenleg azonban nincs szükség külön óvintézkedésekre a cickányokkal való érintkezés kapcsán, mivel az állatorvosok már most is megfelelő biosafety protokollokat követnek.
Ez a felfedezés ismét rávilágít a vadon élő állatok megfigyelésének fontosságára az újonnan felbukkanó kórokozók szempontjából. Mivel az emberi tevékenységek egyre inkább behatolnak a természetes élőhelyekre, a zoonotikus terjedés – amikor a vírusok állatokról emberekre ugranak – továbbra is komoly aggodalomra ad okot.
Bár a Camp Hill vírus jelenleg nem jelent közvetlen veszélyt, felfedezése emlékeztet arra, milyen összetett kapcsolat áll fenn a vadon élő állatok és az emberi egészség között. Ha megértjük ezeket az összefüggéseket, jobban felkészülhetünk a jövőbeli járványok megelőzésére és kezelésére. (planetz.hu)
