Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A Gripenek lízingszerződését is felfüggeszthetik a svédek, ha nem jutnak dűlőre az Orbán-kormánnyal NATO-csatlakozásuk ügyében

Belföld
2023.10.08.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
9

Ez a feszültség valójában egyoldalú, Oroszország pedig tudatosan igyekszik aláásni a svéd belbiztonságot – mondta a Népszavának Flamm László történész, Svédország-szakértő.

Fogytán van már a svédek türelme a NATO-csatlakozás elhúzódó magyar blokkolása miatt?

Az Ukrajna elleni orosz agresszió 2022. februári kezdete óta a svéd sajtóban és közvéleményben abszolút prioritást élvez a NATO-csatlakozás témája. jelenleg 62 százalékos most a csatlakozást támogatók aránya, ez a szám tavaly óta még nőtt is, annak ellenére, hogy orosz dezinformációs kampány indult a svéd belpolitika befolyásolására. Ennek kapcsán fontos megemlíteni a svéd russzofóbiát, ami az 1809-es svéd-orosz háború elvesztése óta jellemzi az országot. Ehhez vereséghez köthető az ország több mint 200 éves semlegességének külpolitikája is, aminek az orosz-ukrán háború miatt tavaly vége szakadt.

A honvédség Gripen vadászgépeinek lízingszerződését a svéd partner jogosult meghosszabbítani. Felmerült a retorzió ötlete a svéd kormány részéről?

A svéd külpolitika elmúlt száz éves története a szolidaritásról és a jobb- vagy baloldali diktatúrák elleni harcról szólt, ami mindig párosul hosszú távra tervező pragmatikus, technokrata vezetéssel. Ugyanakkor felmerült a kormány köreiben az a lehetőség is, hogy a csatlakozási procedúra elhúzódásával akár ilyen eszközökhöz is nyúlnának.

Az Országyűlés időhúzása melletti egyik érv az a 2019-es svéd oktatási videó volt, amely Magyarországot leépülő demokráciának mutatja be, ahol nincs sajtószabadság. Ilyen rossz most hazánk megítélése a svéd közvéleményben?

Már István királyunk biztonságát is kétméteres varég testőrség vigyázta, de a Rákóczi-szabadságharcban is háromezer fős lengyel és svéd önkéntes hadtest harcolt, ez a segítség pedig folytatódott ’48-as szabadságharc idején is. De beszélhetünk Wallenbergről vagy az ’56-os forradalom után befogadott 50 ezer magyar menekült esetéről is. A magyarok felé irányuló szeretet és szolidaritás hosszú évszázadokra nyúlik vissza Svédországban. Az Orbán-kormánnyal kapcsolatos első élesebb kritikák először a 2015-ös menekültválság kapcsán jelentkeztek, ekkor ugyanis Németország és Ausztria mellett Svédország is kifejezett célországnak számított. Csak abban az évben mintegy 250 ezer szíriai menekültet fogadott be a svéd állam. Bár most érzékelhető némi turbulencia a kétoldalú kapcsolatokban, ez a feszültség valójában egyoldalú.

Törökország, amely Magyarország mellett a másik tagállam, amely még nem adott zöld utat a svéd NATO-belépésnek, sokáig a Kurd Munkáspárt tagjainak kiadatását szabta feltételül. Mit csinálnak ők Svédországban?

Tízezer kurd él most Svédországban. A 60-as évek óta folyamatosan érkeztek többnyire diákként, kisebb részben politikai menekültként Törökországból, Irakból és Szíriából. A török katonai junta már akkor is üldözte a Kurd Munkáspárt tagjait, így ők Svédországban menekült státuszt kaptak. Erdogan valójában azt a kurd közösséget támadja, akik kulturális egyesületet hoztak létre Svédországban. Ennek profiljába beletartozik, hogy felszólalnak a világban tapasztalható politikai igazságtalanság, így az Erdogan-rendszer ellen is. A júliusi vilniusi NATO-csúcsra Törökország szabályos listát vitt azokról a kívánságokról, amelyek teljesítését elvárják Svédországtól az igen voksukért cserébe. Ezen a listán szerepelt harminc kurd nemzetiségű svéd állampolgár, akinek Ankara által követelt kiadatását a svéd hatóságok megtagadták. Svédországban nincsenek nevesített militáns hátterű kurdok, de a politikában aktívan részt vesznek bevándorló hátterű állampolgárok. Ahogy már svéd útlevéllel rendelkező kurd fiatalok is részt vettek közel-keleti ENSZ-programokban, vagy  aktivistaként kampányt folytattak Törökországban az Erdogan-kormány ellen. Őket a török állam terroristának tekinti, de velük szemben fellépni nem tud.

Erdogan másik kifogása a Stockholmban ismétlődő nyilvános Korán-égetés volt. Mi áll ennek a hátterében?

Ezek az incidensek egy iraki hátterű fiatalemberhez köthetőek, aki 2018-ban megkapta a svéd állampolgárságot. A híradások szerint egy keresztény militáns szektához tartozik, így megállapítható, hogy abszolút politikai vallási töltete volt ennek az aktusnak. Nagy nemzetközi vihart is kavart, hiszen Egyiptomtól Szaúd-Arábiáig számos muszlim ország követelt magyarázatot a svéd államtól a történtekre. Ennek hatására megemelték az országban a terrorfenyegetettség mértékét is. A kritika alapja az volt, hogy a rendőrségnek lehetősége lett volna közbelépni, mégsem akadályozta meg a Korán egy példányának elégetését. Ennek ellenére a fiatalember várhatóan elveszíti a svéd állampolgárságát a történtek miatt.

Mennyiben sérthette ez a svéd muszlim közösség érzéseit?

Kifejezetten alkalmas lehetett belpolitikai elégedetlenség és instabilitás előidézésére. Felmerült, hogy egyes erők a vallási tolerancia hiányának vádjával akarhatják lejáratni Svédországot nemzetközi közvélemény előtt, és megakasszák az ország NATO-csatlakozásának folyamatát is.

Itt nyilván az orosz dezinformációs tevékenységre utal. Mi tapasztalható ebből Svédországban?

Visszautalva a beszélgetésünk kezdetén említett 1809-es háborúra, a cári Oroszország kémhálózatán keresztül már akkor hamis információkat hintett el a várható támadás időpontjára vonatkozóan, tehát nincs új a nap alatt. Egy másik, korábbi Korán-égetés kapcsán felmerült az elkövető Kremlhez fűződő kapcsolata. Orosz dezinformációs kísérle volt az is, amikor a 2022-es svéd választásokon győztes mérsékelt-konzervatív kormányfő első beszédét ferdítették el az orosz sajtóban. Ulf Kristersson miniszterelnök még arról beszélt, hogy nem időszerű nukleáris fegyvereket telepíteni az ország területére. Ezt az üzenetet Moszkvában már úgy tolmácsolták, hogy a svéd miniszterelnök nem zárja ki nukleáris fegyverek telepítését az országába. Ez az üzenet alkalmas volt arra, hogy megerősítse Oroszországot a konstans fenyegetettség érzésében. Ugyanakkor az oroszok a muszlim világban látható repedéseket is igyekeznek meglovagolni. Sok muzulmán hívő nem szimpatizál Törökországgal, egy NATO-tagság esetén pedig velük is szorosan együtt kellene működnie Svédországnak. Kimondható tehát, hogy Oroszország tudatosan veszélyezteti a svéd belbiztonságot.

Menczer Tamás fideszes államtitkár nemrég az országban elharapózó bűnözést kritizálta. Mi igaz az állításaiból?

A svéd bevándorláspolitikára 90-es évek elejéig nagyfokú liberális megközelítés volt jellemző. Az akkoriban Etiópiában, Eritreában, Szudánban lezajlott polgárháborús konfliktusok jelentős mértékű menekülthullámokat indítottak el Európa felé. Ezeknek a fiataloknak a nagy része Svédországban talált új hazára. A szociális ellátást és munkanélküli segélyt ekkoriban még nem kötötték nyelvtudáshoz, így a bevándorlók nem voltak érdekeltek abban, hogy megélhetésükért erőfeszítéseket tegyenek. A svédtől merőben eltérő kultúrájú bevándorlók lassacskán saját negyedeket alakítottak ki, amelyeket a magyar kormány és mások no-go zónaként emlegetnek.

A svéd közbeszédben a NATO-csatlakozás mellett eddig tabu volt a bevándorlás kérdése is. A téma nyilvános megemlítésével is bárki könnyen a rasszizmus vádját vonhatta magára. Jellemző, hogy a bevándorlásellenes Svéd Demokraták már csupán ennek a tabunak a megdöntésével magukra tudták irányítani a választói figyelmet és végül kívülről támogatják a regnáló kormányt. Mára azonban szigorodott a svéd szabályozás, s kifejezetten kötik a segélyezési jogosultságot a svéd nyelvtanfolyamokon történő részvételhez. A migrációs politikai is szigorodott, kevesebb embert engednek be és többet utasítanak ki, mint korábban.

Az interneten terjedő videók tanúsága szerint a svéd külvárosokban bandaháborúk dúlnak a bevándorló közösségekben. Mi áll emögött?

Malmö, Göteborg vagy Stockholm külvárosaiban fiatalokból álló csoportok csapnak össze egymással és helyzetet kezelni próbáló rendőrséggel is. Az előbb említett menekülthullámmal kapcsolatos integrációs politika kudarcát láthatjuk itt, ugyanis a fiatalok az oktatásból kimaradva inkább a bűnözői csoportoknál keresik a megélhetés lehetőségét. A döntően fegyver-és drogkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek olyan közbiztonsági kockázatot jelentenek, ami korábban nem volt jellemző Svédországban. A megfontolt és óvatos svéd belpolitikától nagyon távol áll a polgárai életébe való beavatkozás, de ebben a gondolkodásban most változás tapasztalható. (Népszava)

Címlapkép forrása: H. Szabó Sándor
KÜLFÖLD
Orbán-kormány
Oroszország
Magyarország
Interjú
diplomácia
SVÉDORSZÁG
NATO-CSATLAKOZÁS
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.08. - 17:05
9
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • 670 millió forintba került Balatonfürednek a lepusztult görög falu megszerzése

    670 millió forintba került Balatonfürednek a lepusztult görög falu megszerzése

  • Felfüggesztettet kapott a négyéves kislányt tűzforró kisbuszban felejtő sofőr

    Felfüggesztettet kapott a négyéves kislányt tűzforró kisbuszban felejtő sofőr

  • Kiakadt Bayer Zsolt a fenyegetésen: Orbán Viktor nem teheti meg, hogy Ukrajnába menjen

    Kiakadt Bayer Zsolt a fenyegetésen: Orbán Viktor nem teheti meg, hogy Ukrajnába menjen

  • Rendkívül kevés szülő képes megoldani, hogy váltva nevelje a gyerekét a válás után

    Rendkívül kevés szülő képes megoldani, hogy váltva nevelje a gyerekét a válás után

  • Diákokat "vezényelnek ki" Novák Katalin gyulai programjára

    Diákokat "vezényelnek ki" Novák Katalin gyulai programjára

  • A KSH vezetése már csak azzal törődik, hogy mit mond a kormány és Orbán Viktor

    A KSH vezetése már csak azzal törődik, hogy mit mond a kormány és Orbán Viktor

  • Úgy tűnik, mégis utoljára ratifikálja Magyarország a svéd NATO-csatlakozást

    Úgy tűnik, mégis utoljára ratifikálja Magyarország a svéd NATO-csatlakozást

  • Befagytak az ellenzéki egyeztetések az egyik legnagyobb magyar városban

    Befagytak az ellenzéki egyeztetések az egyik legnagyobb magyar városban

  • Terjeszkedik az Orlen, április végére 141 benzinkútja lesz Magyarországon

    Terjeszkedik az Orlen, április végére 141 benzinkútja lesz Magyarországon

  • Halálos fenyegetést kapott Szijjártó Péter Ukrajnából

    Halálos fenyegetést kapott Szijjártó Péter Ukrajnából

  • Egy eszkalálódó amerikai-iráni konfliktus jövője

    Egy eszkalálódó amerikai-iráni konfliktus jövője

  • Súlyos dolog derült ki az PET-palackokról

    Súlyos dolog derült ki az PET-palackokról

  • Büfé- és pinpongszakokról vallott a BGE dékánja

    Büfé- és pinpongszakokról vallott a BGE dékánja

  • A Fidesz nem csak a főpolgármester-választás miatt van gondban Budapesten

    A Fidesz nem csak a főpolgármester-választás miatt van gondban Budapesten

  • Vallottak a borászok: lerántották a leplet a magyar borokról

    Vallottak a borászok: lerántották a leplet a magyar borokról

  • Lesújtana az EU-n belüli kínai befektetésekre Brüsszel, készül a gazdaságbiztonsági válaszlépés

    Lesújtana az EU-n belüli kínai befektetésekre Brüsszel, készül a gazdaságbiztonsági válaszlépés

  • Csütörtökön folytatódnak a kormányellenes tüntetések Szlovákiában

    Csütörtökön folytatódnak a kormányellenes tüntetések Szlovákiában

  • Krekó Péter: A magyar oroszbarátság nem nyíltan vállalt, a népmesében Orbán akar lenni a legkisebb királyfi

    Krekó Péter: A magyar oroszbarátság nem nyíltan vállalt, a népmesében Orbán akar lenni a legkisebb királyfi

  • Az akkumulátorgyárak mellé sorban jönnek Magyarországra a bankok is Dél-Koreából

    Az akkumulátorgyárak mellé sorban jönnek Magyarországra a bankok is Dél-Koreából

  • Beindult a kamatcsökkentési verseny a személyi hiteleknél

    Beindult a kamatcsökkentési verseny a személyi hiteleknél

  • Cseh kormányfő: az EU-tagság hosszú távon jólétet biztosít Csehországnak

    Cseh kormányfő: az EU-tagság hosszú távon jólétet biztosít Csehországnak

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element