Ennyit a visszaváltási rendszerről, ezen borul az egész
Évről évre egyre több műanyagterméket állít elő az emberiség, melyeknek csupán csak egy töredéknyi részét, 9 százalékát hasznosítják újra, ami óriási probléma. Az azonban kevesen tudják, hogy tulajdonképpen az újrahasznosítás sem jelent megoldást, hiszen a folyamat nem végtelen, legfeljebb csak kétszer-háromszor lehet új életet lehelni egy eldobott pet palackba. A hosszú távú megoldást tehát máshol kell keresni.
Egy friss jelentés azt elemzi, hogy a műanyaggyártás és az azt körülvevő ipar miképp járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz. Különböző kutatások felhasználásával rávilágítanak a műanyag előállítása, forgalmazása és megsemmisítése során kibocsátott gázok kártékonyságára, valamint az élővilágra és a környezetre gyakorolt mérgező hatásaira.
Mivel a mikroműanyagok mostanra már szinte mindenhol jelen vannak, az élelmiszerektől kezdve az antarktiszi jéghegyekig, talán soha nem volt még ilyen sürgető annak megértése, hogy a plasztik milyen mértékben járul hozzá az éghajlat és az ökoszisztéma változásaihoz.
Az egyik legfontosabb megállapítás, amelyet az OECD adatai is alátámasztanak, hogy a műanyagok 1,8 milliárd tonna üvegházhatású gázzal járulnak hozzá a környezetünk szennyezéséhez, ami az összes kibocsátás 3,4%-a. Ez sokkal több, mint amit a légi közlekedés (1,9%) vagy a hajózás (1,7%) termel, éppen ezért többet kell tenni a műanyag csökkentése érdekében a gyártás, a felhasználás és az újrahasznosítás minden egyes szakaszában. Ezen kívül azt is tudni kell, hogy évente 629 millió tonna olajat használnak fel a műanyag előállításához - és ez a szám évről évre növekszik. Jelenleg 93%-a fosszilis tüzelőanyagokból készül, és csak 6%-a újrahasznosítás által. A fennmaradó pedig 1% bioalapú.
Lesújtó szám, de igaz: a műanyagnak világszerte csak 9%-át hasznosítják újra, 73%-a hulladéklerakóba kerül (becslések szerint ez évi 27 millió tonnát jelent), 19%-át elégetik (ami szintén hihetetlenül környezetszennyező), további 4%-át pedig rosszul kezelik vagy nem gyűjtik be.
Az ezekből származó mikroműanyagok az esőfelhőkbe kerülnek, és több ezer kilométerre elszóródnak kiindulási helyüktől, az emberek és az állatok pedig rendszeresen belélegzik őket. A felhőkben lévő mikroműanyagok szélsőségesebb időjárási eseményeket is okoznak, például késleltetett, majd hevesebb esőzéseket.
A műanyagnak az állatokra gyakorolt hatása is pusztító: évente több mint egymillió tengeri madarat és 100 ezer tengeri emlőst öl meg, és ezen felül mintegy 700 fajra van negatív hatással. A tanulmányok becslései szerint a tengeri madarak 90%-a és a tengeri teknősök 52%-a fogyasztott már műanyagot. Nikki Stones, a tanulmányt közzétevő CleanHub marketing alelnöke a következőket nyilatkozta az eredményekről:
Soha nem volt még ennél fontosabb, hogy felhívjuk a figyelmet a műanyagszennyezés veszélyeire, valamint hogy fenntartható gyakorlatokat népszerűsítsünk és alkalmazzunk a műanyag hatékonyabb előállítása és újrahasznosítása érdekében. Ez azonban nem feltétlenül megoldás.
Milyen gyakran lehet újrahasznosítani a műanyagot?
Minden alkalommal, amikor a műanyagot újrahasznosítják, az anyag minősége romlik. Mivel az folyamat során a különböző vegyületek keverednek, káros vegyszerek halmozódhatnak fel, ezért a legtöbb terméket csak egyszer-kétszer hasznosítják újra, mielőtt hulladéklerakókba vagy égetőkbe dobják.
A mai újrahasznosítás nagy része pusztán a végső ártalmatlanítás elhalasztása, nem pedig a hulladék keletkezésének megakadályozása.
Mi a különbség az újrahasznosítás és a downcycling között?
Az újrahasznosítás a használt műanyagok új termékekké történő feldolgozását jelenti. Például a PET-palackok újrahasznosítása újrahasznosított PET-pelletté.
A downcycling azt jelenti, hogy a műanyagokat az eredeti anyaghoz képest gyengébb minőségű termékekké alakítják. Ez az újrahasznosítási folyamat során a molekulaszerkezetben bekövetkezett változások miatt következik be, amelyek eredményeként a termékek kevésbé alkalmasak nagy teljesítményű alkalmazásokhoz. Például egy PET-palack gyengébb minőségű poliészter szálká alakítása ruházati célra. A legtöbb manapság újrahasznosításként leírt folyamat valójában downcycling.