Alapvetően szkeptikus a magyar társadalom a nemzeti konzultáció hasznosságát, illetve a majd közölt eredmények megbízhatóságát illetően, de a kormánypárti szavazótábor többsége továbbra is inkább pozitív színben látja az egészet.
A teljes 16 év feletti népesség 15 százaléka tervezi kitölteni biztosan a kérdőívet (vagy már meg is tette), de az egész kérdéskört illetően éles a szakadék a kormánypárti és az ellenzéki szavazótáborok között. Többek között ezek a legfőbb eredményei az Opinio Institute a Magyar Hang által megrendelt országosan reprezentatív kutatásának, amit november végén online (mobilapplikációs és webes) adatfelvétellel végeztek a kutatók.
A 16 év feletti magyar lakosság túlnyomó többségéhez (87 százalék) eljutott a legújabb nemzeti konzultáció híre, ezen belül 45 százalék nyilatkozott úgy, hogy a konzultáció részleteit is ismeri. Különösen a 60 év felettiek csoportjában magas a részleteket is ismerők köre (74 százalék), illetve a kormánypárti szavazók is jóval nagyobb arányban ismerik a részleteket (64 százalék), mint az ellenzéki pártok szavazói (53 százalék), vagy a pártnélküliek (26 százalék).
A lakosság 15 százaléka ígéri biztosra, hogy kitölti a konzultációt (vagy adott esetben már kitöltötte), míg további 19 százalék valószínűsíti azt. A kormánypártiak táborában kimagasló a kitöltési hajlandóság: 47 százalék ígéri, hogy biztosan kitölti (vagy már kitöltötte), ellenben a Tisza-szavazók között statisztikai értelemben elhanyagolható azok köre, akik hasonlóan nyilatkoztak erről (1 százalék). A többi ellenzéki szavazó és a bizonytalanok táborában is inkább az elutasítók vannak többségben: az előbbi körben 81 százalék, az utóbbiban pedig 78 százalék válaszolta azt, hogy valószínűleg, vagy biztosan nem tölti ki a konzultációs íveket.
A konkrét cselekedetnél absztraktabb, elvi szinten megközelítve a kérdést már kevésbé elutasító a társadalom a konzultációkat illetően. A teljes népesség 38 százaléka szerint inkább, vagy nagyon hasznos módja ez az állampolgári vélemények becsatornázásának a döntéshozatalba, és ez az arány még magasabb a 60 év felettiek (43 százalék) és a legalacsonyabb iskolázottsági csoportban (maximum 8 általánost végzettek – 48 százalék). Nem meglepő módon itt is a legélesebb különbségek a nagyobb választói blokkok között feszülnek: 10 kormánypártiból 8 inkább vagy nagyon hasznosnak találja a konzultációkat, míg a tiszásoknak csupán 7 százaléka osztja ezt az álláspontot.
A felmérésben arra is rákérdeztek az Opinio kutatói, hogy mennyire emlékeznek a magyarok a korábbi konzultációk számára illetve témájára. A számosság tekintetében a válaszadók 77 százaléka vállalkozott becslésre, ezen belül is 5-6 konzultációra tippelt a relatív többség (19 százalék), de viszonylag sokan tippeltek még 3-4-re is (16 százalék). A helyes választ (13 nemzeti konzultáció eddig összesen a Fidesz-kormányok alatt) csupán 3 százaléknyian találták el, és 10 fölötti számra is csak 13 százaléknyian emlékeztek. A konkrét témák kapcsán még homályosabbak az emlékek: A megkérdezettek 69 százaléka egyáltalán nem válaszolt a kérdésre, 14 százaléka bevándorlást említette, ezen kívül még gazdasági kérdések, az EU, a háború, a családok és gyermekvédelem, a genderrel és lmbtq-val kapcsolatos kérdések fordultak meg a szabadszavas kérdésre adott válaszok között de a bevándorláshoz képest jóval kisebb arányban.
Széleskörű a bizalmatlanság annak tekintetében, hogy mennyire lesznek megbízhatóak azok az adatok, amiket a kormány közölni fog a konzultáció eredményéről. A válaszadók több, mint kétharmada (69 százalék) szerint inkább, vagy egyáltalán nem lesznek megbízhatóak és még a kormánypártiak 23 százaléka is ezen az állásponton van. A legbizalmatlanabbak ebben a kérdésben is a Tisza-szavazók, ők gyakorlatilag egyöntetűen (96 százalék) azt gondolják, hogy az adatokat valamilyen formában manipulálva tálalják majd a közvélemény elé.
*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat november 26. És 28. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs és kiegészító webes adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és a lakosság demográfiai szegmensei közötti kisebb különbségeket súlyozással korrigálták a kutatók, a súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es Európai Parlamenti választásokra vonatkozó pártválasztását is figyelembe vették. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.
