Az előzményeket már egy korábbi cikkben leírtam, így most csak arra koncentrálnék hogyan teheti meg egy járásbíróság, hogy az alkotmánybíróság jogértelmezésével szembemegy!?
Történt ugyanis, hogy az apátlanítást folyamatosan megvalósító anya, a kéthetente esedékes hétvégékre és a szünetekre 3 éve nem biztosít megfelelő ruházatot. Természetesen, eleinte nem érdekelt a dolog, kislányom jött hozzám az iskolából 1 ruha szettben, elmentünk, és bevásároltunk neki, amire szüksége volt.
De azért bosszantott, hogy fizetnem kell a gyt. és elvileg abból az gondozó szülő felelőssége és kötelezettsége lenne a kapcsolattartásra a ruházatot (és iratokat) biztosítani. Ezt egyébként egy 2018. EMMI állásfoglalásban meg is találtam, és akkor még a gyámhivatalé volt a hatáskör, hogy végrehajtási eljárásban elmarasztalja a gondozó szülőt, de időközben ez a hatáskör átkerült a bíróságokhoz.
2022 szeptemberében az alkotmánybíróság hosszasan értelmezte a gondozó szülő kötelességei között, hogy a zavartalan kapcsolattartást (ráhangolódással és nyugodt körülményekkel) illetve a gyermekhez “tartozó” minden olyan tárgy, amely a személyes kapcsolattartást biztosítja, kötelessége átadni, biztosítani!
Ha ezt nem teszi meg, “akadályozza a kapcsolattartást”, amelyet végrehajtásban az illetékes járásbíróságnak kell értékelnie!
Az AB azt is leírja, hogy ennek szabályozását nem kell a bírósági ítéletben megtenni, mivel ez annyira magától értetődő, és alap szülői kötelesség lenne! Beadtam a végrehajtási kérelmet, de jött a pofon, Dr. Kecskésné dr. Ferencz Judit bíró szemrebbenés nélkül leírta az elutasításban, hogy mivel ezt “ő” a korábbi ítéletben nem szabályozta, így nem járhat el benne!
Megfellebbeztem, a törvényszék leírta, hogy az első fok nem helyesen járt el, de mivel nem igazoltam, hogy “tényleg nem kaptam ruhát”, így az első fokú döntést helyben hagyta!? Ilyet hogy lehet tenni, ha az AB egyértelműen leírta, hogy le kell folytatni a végrehajtási eljárást!?
Az 1. és 2. fok is hibázott: az első foknak le kellett volna folytatni a végrehajtási eljárást, de ha már téves jogértelmezés miatt nem tette, a másodfoknak kellett volna kötelezni erre.
A végeredmény az lett, hogy mind a ketten szabadulni akartak at ügytől, es ennek következményeképpen tovább statisztáltak egy jogszabályokat nem tisztelő anya elidegenítési akciójához.
(Fajcsák Dénes, Heves vármegyei Príma díjas építész)
A fentiekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseket küldtük az Egri Járásbíróságnak:
- Miért dolgoznak jogszabálysértő módon és miért nem tartják magukat az Alkotmánybíróság döntéséhez miközben az kötelező részükre is az Abtv. 39.§ (1) alapján?
- Miért nem a gyermeki érdeket nézik elsősorban ahelyett, hogy nemileg diszkriminálnának szülőt és segítik a másikat abban, hogy a gyermeknek nehézséget okozzon?
Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük
Frissítés: Az Egri Törvényszék 2024. október 17-én válaszolt lapunk kérdéseire.
Az Egri Járásbíróság október 29-én újabb levelet küldött szerkesztőségünknek, amelyben többek között azt írják, hogy ők kétszer is elküldték lapunknak a kérdéseinkre válaszaikat. Ezen válaszok azonban nem jelentek meg a cikkben.
A fentiekben kifejtettek szerint az írás azt sugallja, hogy a „véleménycikk” megjelenése előtt
keresték meg az Egri Járásbíróságot, amely nem igaz, másrészt a bíróságot abban a hamis
színben tünteti fel, hogy a megkeresésre nem adtunk választ, amely szintén nem igaz. Az
írásban szereplő, mindkét Önök által tett közlés valótlan a jelenleg közzétett formában.
- írták legújabb levelükben.
Természetesen frissítjük a cikket, azonban hozzá kell tenni a fent leírtakhoz, hogy szerkesztőségünk is kétszer küldte a hivatkozott kérdéseket. Első ízben a cikk megjelenésének napján, de informatikai hiba miatt nem ment ki a levél. Amikor ezt észleltük, a levelet újraküldtük.
Az okozott kellemetlenségekért elnézést kérünk!
Harvay Péter főszerkesztő
