Több ponton sem bontotta ki az igazság minden részletét Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára, amikor pénteken heves vitába keveredett Bicskén a gyermekvédelmi intézményeket felkereső Tisza-elnökkel, Magyar Péterrel.
A két politikus az intézmény bejárata előtt vívott szócsatát, és eközben a helyettes államtitkár több esetben is meglehetősen nagyvonalúan bánt a tényekkel. Csizi Péter többek között arról beszélt, hogy folyamatosan javul a gyermekvédelem helyzete, intézményfelújításra például idén 2,1 milliárd forintot költ a kormány, 2022-től összesen 8,5 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Csakhogy ezt a „javulást” még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem tartja elégségesnek. A november 7-én megjelent jelentésében – amelyben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság irányítása alá tartozó 32 gyermekvédelmi intézményből 18-at vizsgált – azt állapította meg, hogy az intézmények nem tervezhettek beruházási, felújítási feladatokat, mert nem volt erre forrás. A legszükségesebb beszerzéseket más célokra félretett megtakarításokból kellett megoldaniuk ez viszont veszélyeztette az eszközvagyon pótlását, feladatuk megfelelő színvonalú ellátását.
Egy múlt csütörtökön közzétett ombudsmani jelentés is hasonló problémákat tárt fel. A Zala megyei Boglárka Lakásotthonról azt írták, hogy az épületet az „elhasználódás” jellemzi, a szigetelés hiánya miatt hideg van a szobákban, a kert is rendezetlen, de a megoldáshoz nincsenek anyagi források. „A hiányos tárgyi körülményei alkalmasak arra, hogy az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot okozzanak”. A jelentés kitér arra is, hogy hasonló hiányosságok jellemeznek más gyermekotthonokat, lakásotthonokat is.
Nem csak a fejlesztési forrásokról közölt ellentmondásos adatokat pénteken Csizi Péter. Arról is beszélt, hogy folyamatosan emelkedik a nevelőszülők létszáma, és a rendszerben élő gyerekek 70 százaléka nem intézményben, hanem nevelőszülőknél él.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – a helyettes államtitkár állításával szemben – a nevelőszülők száma nem emelkedik. 2021-ben 5863-at, 2022-ben 5909-et, 2023-ban 5811-at tartott nyilván a rendszer. 2024-es adat még nincs, de a gyermekvédelemben kötelezővé tett kifogástalan életvitelt vizsgáló eljárás miatt a legutolsó – augusztusi – információk alapján 113-an biztosan távoztak a pályáról. Abban nem tévedett az államtitkár, hogy a gondozott gyerekek 70 százaléka nem intézményben, hanem nevelőszülőknél élt korábban. Csakhogy a múlt évre ez az arány, ha nem is sokkal, de 70 százalék alá süllyedt. Tavaly 23 215 kiskorúról gondoskodott az állam, 68,5 százalékuk, 15922 gyerek élt nevelőszülővel, 7293-an pedig intézményben laktak.
Megtiltott kitiltás
Bemehet az egyik állami fenntartású, pécsi gyermekvédelmi intézménybe kedden Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. A belépési engedély megadása váratlan, hiszen miután egy miskolci intézményben nagy megdöbbentést kiváltó fotókat készített a lepusztult állapotokról, Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár kitiltotta az összes szociális intézményből. Emiatt a bicskei otthonba sem engedték be pénteken.
(Népszava)
