Milyen hatásai lehetnek az ízesített hevített termékek kivezetésének az európai fogyasztók szempontjából?
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) Napi.hu-val közölt adatai segítségével bemutatjuk a magyar dohánypiacot, valamint néhány külföldi példán keresztül azt, hogy milyen hatásai lehetnek az ízesített hevített termékek kivezetésének az európai fogyasztók szempontjából. Sok pénzről van szó. Magyarország dohánypiacának teljes éves kiskereskedelmi forgalma 2022-ben 1 106 milliárd forint volt. 2023 első hét hónapjának összforgalma közel 690 milliárd forint.
Ha csak a számokat nézzük, nem biztos, hogy a dohányzás elleni küzdelem legfontosabb eredményeként kell értékelni az ártalomcsökkentési technológián alapuló hevített dohánytermékek uniós tiltását.
A rendelet
Idén június 6-án jelent meg a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor által jegyzett, a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amely a cigaretta és a cigarettadohányok után a hevített dohánytermékek esetében is kimondja:
A jellegzetes ízesítésű dohánytermékek forgalomba hozatala tilos.
A tiltást 2023. október 23-tól kell alkalmazni, ugyanakkor itthon sikerült egy év átmeneti időt biztosítani. Ahogy az a szövegben is szerepel: jövő őszig
a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába be lehet szállítani, és onnan – a véghatáridőig beszállított készlet kimerüléséig – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy részére ki lehet szállítani. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személynél készleten lévő, e bekezdésnek megfelelően kiszállított hevített dohánytermék korlátlan ideig forgalomba hozható.
A módosítás EU-s szintű, a 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hevített dohánytermékekre vonatkozó egyes mentességek visszavonása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 29-i (EU) 2022/2100 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvének való megfelelést szolgálja.
A felhatalmazott
Az ízesített hevített dohánytermékek ellen egyébként az Európai Bizottság lépett fel, méghozzá elég különös módon. A felhatalmazáson alapuló hatáskörét terjesztette ki, hogy egy új jogi kategóriát hozzon létre a hevített dohánytermékek bevezetésével. Ugyanis az a meghatározás, hogy hevített dohánytermék, nem szerepelt az eredeti, 2014-es uniós irányelvben. Bár a Bizottság gyakorlatával szemben később sem az Európai Parlament, sem pedig a Tanács nem emelt kifogást, több tagállam és szakmai szervezet, így például a Dohánypolitikai Szakértői Csoport jelezte aggályait.
A Bizottság azzal érvelt, hogy a hevített dohánytermékek tekintetében a körülmények jelentős megváltoztak. A körülmények jelentős változása kitétel ugyan valóban szerepel a parlamenti irányelvben, miszerint ez akkor következik be, ha
valamely termékkategória értékesítési volumenében bekövetkezett, legalább tíz százalékos növekedés, amely legalább öt tagállamban megfigyelhető.
Azonban a hevített dohánytermékek nem voltak felsorolva termékkategóriák között. Egyébiránt létezik egy olyan pont, hogy „új dohánytermék-kategóriák”, amelyet így definiál az uniós jogalkotó, „amelyet 2014. május 19. után hoznak forgalomba”.
Az új kedvenc
Egyébként a bizottsági jelentésből kiderül, hogy valóban felfutott a hevített dohánytermékek iránti kereslet a tagállamokban 2018 óta. Mutatunk néhány érdekes példát:
A hevített dohánytermékek értékesítési volumene, millió szál (2018–2020) - forrás: Európai Bizottság
- Csehország: 0,859 (2018) -> 1744,4 (2020);
- Franciaország: 36,796 (2018) -> 186,009 (2020);
- Görögország: 0,007 (2018) -> 1143,958 (2020);
- Olaszország: 0,042 (2018) -> 5819,033 (2020);
- Lengyelország: 0,01 (2018) -> 2466,15 (2020).
Azaz, amíg a lengyeleknél 2018-ban tízezer szál hevített dohányterméket értékesítettek, addig 2020-ban már majdnem két és félmilliárdnyit.
Az Európai Bizottság döntésének másik feltétele, hogy a hevített dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítési volumene átlépte 2,5 százalékos küszöbértéket.
A 2020-as értékesítési érték termék-kategóriaként (zárójelben az uniós összértékesítés piaci részesedése) - forrás: Európai Bizottság
- Cigaretta: 109,88 milliárd EUR (81,38 százalék)
- Szivarka: 2,33 milliárd EUR (1,73 százalék)
- Szivar: 2,05 milliárd EUR (1,52 százalék)
- Finomra vágott dohány: 15,06 milliárd EUR (11,15 százalék)
- Pipadohány: 0,93 milliárd EUR (0,69 százalék)
- Rágódohány: 0,02 milliárd EUR (0,02 százalék)
- Hevített dohány: 4,74 milliárd EUR (3,51 százalék)
- Valamennyi dohánytermék: 135,01 milliárd EUR (100,00 százalék)
Ezek szerint, amíg az európai dohányosok többsége továbbra is a hagyományos cigarettát preferálja, mégis az ártalomcsökkentéses új termékek fogyasztását korlátozta inkább a Bizottság.
Az elégedett
Ennek ellenére Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos örömét fejezte ki a Bizottság tavalyi döntése kapcsán. „Az ízesített, hevített dohánytermékek piacról való kivonásával újabb lépést teszünk a rák elleni európai terv keretében megfogalmazott elképzelésünk megvalósítása felé, amely szerint 2040-re a lakosság kevesebb mint 5 százaléka fog dohányozni. Mivel tízből kilenc tüdőrákos megbetegedést a dohányzás okoz, a dohányzást a lehető legkevésbé vonzóvá akarjuk tenni, hogy megvédjük polgáraink egészségét és életeket mentsünk. Ehhez kulcsfontosságúak a dohányfogyasztás csökkentésére irányuló erőteljesebb intézkedések, a szigorúbb végrehajtás és az új fejlesztésekkel való lépéstartás, hogy kezeljük a piacra kerülő új termékek végtelen áradatát – ami különösen fontos a fiatalabbak védelme érdekében. A megelőzés mindig jobb lesz, mint a gyógyítás”.
Az elbukott gallok
Egyébként a tobaccomagazin.hu közölt egy érdekes francia tanulmányt is. Az európai országok közül elsőként Franciaországban vezették be az egységes csomagolást, magasak a termékadók, valamint a kombinált egészségvédelmi figyelmeztetések is szerepelnek a dobozokon, azonban ezek az intézkedések érdemben nem csökkentették a fogyasztást, viszont az illegális kereskedelmet növelték;
a francia költségvetés 2021-ben 6,2 milliárd eurónyi összegtől esett el.
A tanulmány szerint az EU és a WHO elhibázott eszközei (az adóemelések és a tilalom) az egészségre ártalmas hatásokat erősíti ahelyett, hogy a kevésbé káros alternatívákra való áttérést segítenék. A nemzetközi tanulmány szerint az adókulcsok tekintetében különbséget kellene tenni a hagyományos és új generációs dohánytermékek között. A nagyobb kockázatot jelentő termékeket (például cigaretta) arányaiban magasabb, míg a potenciálisan kisebb kockázatot jelentő füstmentes termékeket (e-cigaretta, hevített dohánytermék) alacsonyabb adókulccsal kellene megadóztatni.
Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének (MKDE) elnöke a Napi.hu-nak szintén hasonlóan nyilatkozott. A tiltás kapcsán úgy fogalmazott, hogy
kiemelt figyelmet kell fordítani azonban, hogy nehogy az intézkedés hatására a kifejezetten az ízesített változatokat kereső fogyasztók a feketepiaci beszerzés felé forduljanak, hiszen ezzel csak a szervezett bűnözői csoportokat támogatják, és az ellenőrizetlen forrásból származó termékekkel esetleg még súlyosabb egészségügyi kockázatoknak teszik ki magukat.
A füstmentes svédek
Nagyjából a magyar kormányrendelettel egy időben mutatták be a svéd modellt, Svédország dohányzásmentes és a dohányzás ártalmainak csökkentésére irányuló stratégiáját. A progresszív modell alkotói azt érnék el, hogy más országok is kövessék és tanulmányozzák ártalomcsökkentő termékekkel kiegészített dohányzás-ellenőrzési rendszerüket, aminek a lényege: a cigarettánál kevésbé káros alternatívákat elfogadhatóbbá, elérhetőbbé és megfizethetőbbé teszi.
Svédországban 15 év alatt 15 százalékról 5,6 százalékra csökkent a dohányzó felnőttek aránya. Még idén ez az arány 5 százalék alá csökkenhet, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint hivatalosan is füstmentesnek minősített szint.
Az alkotók szerint
- 2000 és 2019 között mintegy 2,9 millió halálesetet lehetett volna elkerülni, ha az uniós dohányzás okozta halálozási arány megegyezik Svédországéval;
- a svéd modell megvalósítása ugyanebben az időszakban 108 millió plusz egészséges életévet jelenthetett volna az EU polgárainak.
Persze, az sem fekete vagy fehér. Svédországban nemcsak az e-cigaretta, a vape, a hevített dohánytermék és a nikotinpárna engedélyezett, de a férfiak körében rendkívül népszerű a snüssz rágása is, amely szintén füstmentes, de nem nevezhető klasszikus csökkentett ártalmú terméknek. Nem meglepő, hogy az EU más országaiban nem is elérhető a snüssz.
A magyar valóság
Az SZTFH portálunknak megküldött kimutatása szerint
Magyarország dohánypiacának teljes éves kiskereskedelmi forgalma 2022-ben 1 106 milliárd forint volt. 2023 első hét hónapjának összforgalma közel 690 milliárd forint.
Ha a 2022-es adatokból indulunk ki, és havi szinten arányosítjuk a forgalmat, akkor a tavalyi szint mindössze 645 milliárd forintot tesz ki, tehát az idei év felülmúlja a magunk mögött hagyott esztendőt.
Az európai mintának megfelelően a forgalmi adatok alapján a legjelentősebb szegmens továbbra is a cigaretta, 2022-ben ez a termékkategória adta az értékbeli forgalom több mint felét, 2023-ban a 49 százalékát. A hevítésre szánt dohánytermékek piaci részesedése 2022-ben 19 százalék volt, az idei év első hét hónapjában a kategória piaci részesedése közel 4 százalékponttal 23 százalékra emelkedett. A további alternatív termékkategóriák (elektronikus cigaretta utántöltő folyadék, nikotintasak) piaci részesedése nem éri el az 1 százalékot a magyar piacon.
Az 1,7 milliárd 70 százaléka
- Hazánkban 2022-ben összesen 2,5 milliárd szál hevítésre szánt dohányterméket értékesítettek a dohányboltok, összesen 206 milliárd forint értékben.
A hevítésre szánt dohánytermék kategórián belül a 2022-ben értékesített mennyiség 66,4 százaléka tartalmazott jellegzetes ízesítést, az értékesített mennyiség 33,6 százaléka nem volt ízesített. A termékkategória értékbeli forgalmának megoszlása leköveti a mennyiségi forgalom arányait.
- 2023 első hét hónapjában a hevítésre szánt dohánytermékek mennyiségi forgalma több mint 1,7 milliárd szál volt, ami 155 milliárd forint forgalmat jelent.
Az időszakban az arányok a jellegzetes ízesítésű hevítésre szánt dohánytermékek javára mozdultak el. 2023 első hét hónapjának adatai szerint az időszakban a hevítésre szánt dohánytermék kategória teljes mennyiségi forgalmának 70,4 százaléka tartalmazott jellegzetes ízesítést – írta a hatóság.
Az elmozdulásban szerintük szerepet játszhatott egyebek mellett a termékkategóriában elérhető termékek számának jelentős bővülése. Míg 2022 végén 57 féle hevítésre szánt dohánytermék volt forgalomban Magyarországon, addig 2023. augusztus 1-jén 85 regisztrált termék található ebben a termékkategóriában; az újonnan bevezetett termékek kétharmada tartalmaz jellegzetes ízesítést.
Ezekből a tételekből látszódik, hogy növekvő forgalom mellett a magyar fogyasztók egy részze már elkezdett az ártalomcsökkentett termékek irányába fordulni, aminek egy év múlva vége lesz.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a hevített termékek piaci jelenléte milyen hatással lehet a hazánkban betiltott Elf Bar fogyasztására.
Az Elf Bar esetében egy feketepiaci termékről beszélünk
– rögzítette a hatóság. Tájékoztatásuk szerint, a jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem, valamint az illegális termékek, így az Elf Bar forgalmának visszaszorításában elsősorban az illetékes hatóságok határozott és hatékony fellépése játssza a döntő szerepet. Az SZTFH szorosan együttműködve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) minden jogi eszközzel, eltökélt felderítéssel és komoly szankciókkal lép fel annak érdekében, hogy ezt a fiatalok körében is népszerű illegális terméket kiszűrje a feketepiacról.
Az SZTFH 2022-ben és 2023-ban összesen 182 „Elf Bar”-t érintő ügyben folytatott le hatósági eljárást, mely során 336 500 000 forint közigazgatási bírságot szabott ki
– közölték.
Egyébként a Napi.hu-nak nyilatkozó iparági források a fentiekre vonatkozóan úgy látják, hogy a dohányozni akaró fogyasztókat inkább egy biztonságos irányba kellene terelni, semmint annak a kockázatát fenntartani, hogy a feketepiacról szerezzen be hagyományos, vagy új dohányterméket. Volt olyan forrásunk is, aki egyenesen politikai pótcselekvésnek nevezte az Európai Bizottság döntését. (napi.hu)
