Az ukrajnai háború kirobbanása óta szinte mindennap felvetődik a kérdés, hogy mi történne Oroszországban, ha elrendelnék a hadiállapotot. Egy szakértő a Magyar Nemzet kérdésére elmagyarázta, hogy ki, mikor, hogyan és milyen indokkal rendelhet el mozgósítást.
Az utóbbi időben rendre előkerül a nemzetközi és a magyar sajtóban Oroszországgal kapcsolatban a hadiállapot, illetve az általános mozgósítás kérdése. A legtöbb országhoz hasonlóan Oroszországban is a parlament, illetve annak az alsóháza jogosult a hadiállapot kihirdetésére. Az orosz alkotmány szerint ezt a rendelkezést vagy a kormány, vagy pedig az elnök, jelen esetben Vlagyimir Putyin javaslatára hoznák meg.
Tóth Norbert nemzetközi jogi szakértő szerint a hadiállapot kihirdetése komoly változásokat hozna az országban, többek között azt, hogy azonnal megkezdődhetne a mozgósítás, vagyis a 18 és 55 év közötti, korábban sorkatonaként szolgáló férfiak behívása. Az általános mozgósításhoz azonban katonai biztosok és hadbiztosok kinevezésére is szükség van, akik lebonyolítják a több millió embert érintő műveletet.
A hadiállapot bevezetése után bizonyos emberi jogokat is átmenetileg korlátozhat az állam. – A vélemény- és a sajtószabadság tipikusan az a két szabadságjog, amely ilyen esetben elsőként állami kontroll alá kerülne, azaz megjelenne a cenzúra annak érdekében, hogy a katonai műveletek a lehető legsikeresebbek legyenek – mondta el lapunknak a szakértő, aki szerint a mozgás szabadságát is korlátozniuk kellene a hatóságoknak.
Tóth Norbert hozzátette: egy ilyen helyzetben a katonai szolgálatra alkalmatlannak ítélt emberek sem menekülnének meg a kötelező szolgálattól, ezeket az állampolgárokat ugyanis polgári feladatok elvégzésére osztanák be.
Oroszország a mozgósítás szempontjából előnyös helyzetben van számos nyugati országhoz képest, ugyanis az egykori Szovjetunióban, illetve annak összeomlása után sem törölték el a sorkatonaságot, így a katonakorú férfiak döntő többsége kapott korábban valamilyen alapkiképzést.
Alapvetően Oroszországban kétfajta katonaság van: az egyik a szerződéses, a másik pedig a sorozott állomány. Azonban ezen két opciót is tovább lehet bontani. A szerződéses katonák között az orosz állampolgárok 18–40 éves kor között szolgálnak, a külföldieknek pedig 18–30 éves kor között van lehetőségük a hadsereg állományába tartozni. A sorozott állományba pedig mindenki beletartozik, aki szolgálatra alkalmas. Ezekből tevődik össze az orosz föderáció hadserege, amelynek a teljes állománya több mint hárommillió embert számlál
– tette hozzá a szakértő.
Azonban az elnöknek jogában áll kihirdetnie az általános mozgósítást az alsóház engedélye nélkül is, amennyiben úgy véli, hogy megtámadták az országot. Oroszország esetében egyszerre kell nemzetközi jogi és orosz nézőpontról is beszélni. Orosz szempontból ugyanis kijelenthető, hogy a háború jelenleg is Oroszországban, a nemrég az országhoz csatolt területeken zajlik, ez alapján pedig bármikor dönthet az elnök az általános mozgósítás elrendeléséről.
Ugyanakkor a nemzetközi jog szerint ezek a területek Ukrajna részét képezik, vagyis Oroszország esetében nem lehet arról beszélni, hogy a saját területén is harcok folynak. Ennek ellenére az általános mozgósításnak több negatív hatása is van, emiatt az orosz vezetés valószínűsíthetően egyelőre nem fog ehhez az eszközhöz nyúlni – magyarázta Tóth Norbert.
Az egyik ilyen ok, hogy a mozgósítás rengeteg pénzt és erőforrást emésztene fel, ugyanis több millió embert kellene mozgósítani, laktanyákba vezényelni és a teljes ellátásukról gondoskodni. A másik tényező a közhangulat, hiszen mostanáig a részleges mozgósítás során főleg a Távol-Keletről és az ukrán határ menti régiókból hívták be az embereket, Oroszország európai részét és a nagyvárosokat pedig elkerülte a mozgósítás, ahol jellemzően a politikailag aktívabb lakosság él.
A polgárok mellett a gazdasági szereplőket is erőteljesen érintené a hadiállapot bevezetése, ugyanis a kritikus ágazatok működtetését hadbiztosok és hadbiztosok által megbízott személyek vennék át.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy egy ilyen helyzetben a parlament bizonyos hatásköreit részben a végrehajtó, részben pedig a törvényhozó szervek vennék át. Ez majdnem minden országban így lenne, a cél ugyanis az, hogy minél inkább felgyorsítsák a döntéshozatali folyamatot. Ezeknek a szerveknek pedig utólag be kellene számolniuk a parlamentnek a döntéseikről, illetve azok következményeiről
– mondta lapunknak Tóth Norbert. (magyarnemzet.hu)