Az is kiderült, hogy nem Dan Alexe az első, aki tudományos alapon tagadja a dákoromán kontinuitás elméletet.
Dan Alexe román író, nyelvész és filmrendező 2022-ben, a Humanitas Kiadónál megjelent Babel: La început a fost cuvântul (Bábel: kezdetben volt a szó) című kötetében arra a megállapításra jutott a román és az albán nyelv összehasonlító elemzése kapcsán, hogy rokon nyelvekről van szó, azonban utóbbi megrekedt a latinizáció kezdetlegesebb, részleges állapotában – írja a Maszol.
A lap rámutatott arra is, hogy a szerző szerint semmiféle tudományos alapja nincs annak, hogy a román nyelv egyes szavait (barză, varză, viezure, brânză, baltă, brad, codru, copil, pârâu, vatră stb.), ahogy generációk sorának tanították, dák eredetűnek tartsuk. Ennek a fő oka az, hogy
a dák nyelv ismeretlen, arról nem is beszélve, hogy a dák eredetűnek tartott szavak egy része, szinte azonos alakban megtalálható az albánban is.
A hivatalosnak tekinthető román történetírás kontinuitás elmélete értelmében a román nyelv és a román nép a mai Románia területén alakult ki Kr. u. 106 és 271 között, amikor a jelenkori Erdély, a Bánság és Olténia Dacia néven a Római Birodalom provinciája volt. A román történészek szinte egyöntetű véleménye szerint
ez idő alatt a dákok keveredtek a betelepülő, különféle nemzetiségű római polgárokkal, s ebből a keveredésből született meg a román nép és a román nyelv.
Dan Alexe elmélete szerint, amikor 271-ben, a fokozódó barbár támadások miatt a rómaiak feladták Daciát, a tartomány részlegesen elrómaiasodott népe, követve a visszavonuló légiókat, a Duna déli oldalára költözött, ahol egy már teljesen latinizálódott nyelvet beszélő lakosságot talált, a mai románok őseit. Később a betelepülő szlávok ezt a két populációt a félsziget déli vidékei felé szorították, ahonnan az albánok később az Adriai-tenger vidékére költöztek, a románok pedig, valamikor 900 és 1000 között észak felé vonultak, s a mai Erdélyben és Máramarosban telepedtek meg, ahonnan később kirajzottak Moldvába és Havasalföldre.
Alexe nem foglalkozik azzal, hogy a románok vagy a magyarok jelentek-e meg hamarabb Erdélyben.
A Maszol arról is beszámolt, hogy nem Dan Alexe az első, aki tudományos alapon tagadja a kontinuitás elméletet.
Eduard Robert Rösler XIX. századi osztrák történész volt az első, aki azt állította, hogy a román nép a Dunától délre alakult ki, ő azonban nem nyelvészeti érvekre alapozta teóriáját. (mandiner.hu)
