Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Az Orbán-kormány bőséges támogatása sem állította meg a magyarok fogyatkozását a Vajdaságban

Külföld
2023.09.13.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Az eltelt egy évtizedben 38 százalékkal csökkent a magyarok száma Szerbiában – pont abban az időszakban, amikor az Orbán-kormány szinte számolatlanul utalta a pénzt a Vajdaságba. 

A kettős állampolgársággal sokan hagyták el szülőföldjüket, de hálából a Fideszre szavaznak.

Két helyen állt, és mindkét helyen porig zúzták a piros-fehér-zöld Szabadka feliratot az észak-bácskai város bejáratánál. A piros-kék-fehér szerb színekbe öltöztetett Subotica felirat érintetlen maradt.


Az összetört magyar nyelvű helységnévtáblák Szabadka határában, 2023. szeptember 3-án - Forrás: Facebook/@Tolnai Szabolcs

Az ügy pikantériája, hogy röviddel a szeptember elején, a hajnali órákban elkövetett vandál rongálás előtt épp a szerb államfő kapta meg a Szabadka díszpolgári címét. Aleksandar Vučić akkor azt mondta: támogatja a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezését, magyar színekben. A városnapi beszéden kizárólag szerbül felszólaló politikus, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, dr. Pásztor Bálint a közösségi médiában – némi helyesírási hibával – magyarul ígérte: „Rövid időn belül újra állni fog! És ahányszor csak kell újra és újra!”

Orbán Viktor szövetségesének, a szerb elnöknek a szavai minden jel szerint nem csillapították a magyarellenességet Szerbiában. Pedig akkor még le sem játszották a 2:1-es vendéggyőzelemmel véget ért szerb-magyar focimeccset Belgrádban.

Az is valószínűsíthető azonban, hogy Orbán Viktor és Aleksandar Vučić „barátkozása” nélkül a Szerbiában élő magyarokat súlyosabb atrocitások érnék.

A déli szomszédnál uralkodó hangulatot egy kimondottan visszafogott és mérsékelt hetilap, a Vreme cikke illusztrálja, amelynek már a címe is üzenetértékű: A magyar turulmadár szárnyának árnyékában.

A kettős állampolgárság

A tavalyi népszámlálás összesítése alapján a legnépesebb kisebbség Szerbiában a magyar: a számuk valamelyest meghaladta a 184 ezret. Viszont a 2011-es adatokhoz képest sokkal kevesebben vannak. Kicsivel több, mint egy évtized alatt egészen pontosan 69 457 magyarral csökkent a számuk. A 38 százalékos zsugorodás nem a természetes népességfogyás következménye.

Az egykor legnagyobb magyar városban, Szabadkán, ahol a minap lerombolták a helységnévtáblákat, a magyarok hosszú idő elteltével kisebbségbe szorultak. A város 124 ezer lakosa közül 38 ezer vallotta magát szerbnek, és 37 ezer magyarnak.

Arra most ne is térjünk ki részletesebben, hogy a kettős állampolgárságot – igaz, nem elsősorban Szerbiából – olyanok is kérték, és megkapták, akiknek a felmenői között nemigen voltak magyarok. Egyszerűsített honosítási eljárással 2011 és 2020 között csaknem egymillió külföldi kapott magyar állampolgárságot. Amerikai álláspont szerint a gyorsított procedúra biztonsági kockázatait a magyar kormány többszöri amerikai kérés ellenére sem orvosolta, ezért Washington – kizárólag Magyarország esetében – szigorított a vízumkiadás szabályain.

Irány a Vajdaság

A belgrádi hetilap már említett cikke a népszámlálási adatokra hivatkozva felidézi: lehet, hogy nem sok magyar él majd a Vajdaságban, viszont az ő tulajdonukba kerülnek a földterületek, a gyárak, a szállodák vagy éppen borászatok. A történelem is élteti őket.

„Mert nem lehet feledni, nem, soha...” – írják a Nagy-Magyarország térképét megjelenítő fekete márványtáblán, amit az óbecsei katolikus templom udvarában helyeztek el nem is olyan régen. A trianoni békeszerződésre utal a Versailles, 1920, a századik évfordulót felidéző emlékmű felállítására pedig az Óbecse, 2020 felirat.

Orbán Viktor hatalomra kerülése óta, az eltelt 13 évben a magyar állam vajdasági beruházásai annyira megugrottak, hogy egyes, Óbecsén élő szerbek szerint Budapest odaadóbban törődik szomszédjukkal, „Pistával”, mint saját, szerb államuk velük – írja a Vreme.

Ezt igazolja, hogy a 2016-ban elindított határon túli gazdaságfejlesztési programok első három évében a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint 60 milliárd forint értékben fektetett be a Vajdaság, Kárpátalja, Erdély, a Felvidék, a Muravidék és a Drávaszög magyarlakta régióinak felvirágoztatásába, és az összeg több mint kétharmada, csaknem 42 milliárd forint a Vajdaságba került.

Vajon jó kezekbe?

A magyar állam mellett egy Mészáros Lőrinc közeli cég finanszírozza azt az óbecsei vállalkozást, amely a tervek szerint négycsillagos szállodát épít a 23 ezer fős községben – jelentette tavalyelőtt az Átlátszó. A nyertes cég egymillió eurót kapott, pedig legalább két éve nem volt bevétele, bejegyzett tőkéje pedig 1000 dinár, azaz alig háromezer forint volt. A településen egyébként már működött egy 150 fős szálloda, de bezárták – emlékeztetett a tényfeltáró portál.

Az új hotel – mondani sem kell – nem készült el határidőre, viszont a nyáron, immár az Átlátszó Vajdaság értesülése szerint, további 1,75 millió eurót kapott a munkálatokra.

„Vučić eladta a Vajdaságot Orbánnak?” – tette fel a kérdést egy újvidéki civil szervezet. A Vajdasági klub tagjai emlékeztettek, hogy a magyar tisztségviselők – köztük Szijjártó Péter külügyminiszter – „szégyenérzet nélkül” tartanak beszédeket Nagy-Magyarország térképe előtt, és egy ilyen térképpel mintázott szurkolói sálat viselt Orbán Viktor is, Aleksandar Vučić nagy barátja és politikai szövetségese, akivel „együtt rombolják a demokráciát a két szomszédos országban”.

Megtérülő beruházások?

A nyugat-vajdasági, doroszlói katolikus kegyhelyre, a Szentkútra évente több ezren zarándokolnak nemcsak a környékről, hanem Magyarországról és Horvátországból is. A közelben álló vadonatúj, márvánnyal burkolt „rendezvényközpontban” fesztiválokat és gyermekprogramokat rendeznek, népszerű együttesek lépnek fel, és itt mutatják be a legújabb mezőgazdasági gépeket is. Az épület mellett tábla hirdeti, hogy a magyar kormány beruházása.

Szintén magyar adóforintokból, 9,5 millió eurós, akkori hárommilliárd forintos támogatásból fejezték be 2018-ban a topolyai fociakadémiát és stadiont a 14 ezer lelkes kisvárosban, amelynek csapata a harmadosztályban játszott. „Csantavéri születésű vagyok, a felnőtt játékosok közül egyedül nekem magyar az anyanyelvem... Én futballozni jöttem ide, nem társalogni” – nyilatkozta két évvel később a Nemzeti Sportnak Sinkovits Dávid. A nemzetpolitika ugyan kudarcot vallott, a magyar miniszterelnök szerint azonban „csoda” történt Topolyán. Szintén a Nemzeti Sport tudósítására hivatkozott, amely azt írta, hogy egy „magyar” csapat már ott van az európai kupákban - talán egy-két magyar játékossal.

A magyar kormány pénzügyi támogatásával újították fel a szabadkai zsinagógát is, amellyel – a Vreme szerint – a magyarok a vajdasági zsidósággal szemben elkövetett „történelmi igazságtalanságokat” próbálták feledtetni.


Aleksandar Vučić szerb elnök (háttal), Orbán Viktor miniszterelnök és Pásztor István, a VMSZ elnöke a felújított szabadkai zsinagóga avatásán 2018. március 26-án - Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Akik jártak a helyszínen, tanúsíthatják, hogy a szabadkai zsinagóga beltere az egyik legszebb belsőépítészeti látványosság Szerbiában – állapította meg a belgrádi hetilap tudósítója.

Tovább is van, mondjam még?

Magyar állami támogatással – a korábbi 42 milliárd forint mellett – további 371 millió euró, napi árfolyamon csaknem 143 milliárd forint érkezett a Vajdaságba csak a Prosperitati alapítvány révén. A pénzből 700 új cég nyílt, 1500 munkahelyet teremtettek, a gazdák pedig 5400 hektárral gyarapították birtokukat. Több mint 5000 traktorra és mezőgazdasági gépre ragasztották a Prosperitati matricáját annak igazolására, hogy a magyar kormány adományából származnak.

A Prosperitati közvetítésén kívül azonban más forrásokból is érkeznek magyarországi pénzek Szerbiába, de ezeknek az összegét szinte lehetetlen kideríteni – válaszolta kérdésünkre Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság alapítója.

Álmokat kergetve

A tapintható pénz mellett mind gyakrabban jelenik meg a vajdasági magyar közösségekben a mitológiai turul, amely az Árpád nemzetség ősanyjának, Emesének az álmában megjövendölte, hogy dicső uralkodók származnak majd tőle. Az álom-jelenet miatt a születendő gyermeknek Álmos lett a neve, aki népének vezetőjévé vált. Anonymus szerint a madár „mintegy reá szállva, teherbe ejtette” Emesét.

A turulmadarak az utóbbi években gombamód szaporodnak a Vajdaságban. Felállítottak egyet a gombosi templom kertjében, Tiszakálmánfalván pedig a templom előtt. Ugyanígy sokasodnak a trianoni békeszerződés évfordulóján, minden év júniusában tartott megemlékezések. Ez sosem vidám ünnep, hiszen az ott kikényszerített békeszerződéssel az első világháború egyik veszteseként Magyarország elveszítette területei nagy részét, a többi között a Délvidéket, mai nevén a Vajdaságot. Csakhogy a történelmi ismeretek hiányában egy szerémségi helyi tisztviselő, aki állítólag a Vajdaság „legfinomabb vörösborával” kívánta meglepni Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét, azt íratta a bor címkéjére, hogy Trianon. Így a meglepetés sokkba torkollott, amit csak egy gyors palackváltással sikerült oldani.

Elszivárgó magyarok

A demográfiai trendek szerint a magyarok száma alaposan megcsappant az egykori Jugoszláviában, a mai Szerbiában. Az 1961-es népszámláláskor még csaknem 450 ezren vallották magukat magyarnak, tavaly azonban 184 ezerre zsugorodott a számuk. A legnagyobb ütemben épp abban az időszakban, az eltelt évtizedben, amikor az Orbán-kormány a legintenzívebb támogatásukba fogott. A folyamatot tehát pénzzel és turulokkal nemhogy nem sikerült lassítani, de épp ellenkezőleg, egyenesen felgyorsult.

Az asszimiláció és az alacsony születési arányszám mellett először a háború, majd a gazdasági helyzet magyarázta a szerbiai magyarság fogyatkozását, ugyanis sokan elvándoroltak az utóbbi évtizedekben. Ennek adott újabb lendületet, hogy a Szerbiában/Vajdaságban élő magyarok zöme kettős állampolgárságot kapott. Ez ugyanis megkönnyítette számukra, hogy elmeneküljenek egyre inkább elszegényedő szülőföldjükről. 

A Vajdaságban a Vreme értesülései szerint több mint 200 ezren kaptak egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárságot. A népszámlálási adatokkal összevetve tehát olyanok is, akiknek nem magyar az anyanyelvük, viszont igazolni tudták, hogy felmenőik az Osztrák-Magyar Monarchia területén vagy a Horthy-érában, 1941 és 1944 között, Bácskában születtek.

Ezt nagyban magyarázza, hogy a magyar kormánykoalíciót többször is hozzásegítette a kétharmados parlamenti többséghez a kettős állampolgársággal rendelkező választók negyedmillió külhoni szavazata. Köztük azoké is, akik új állampolgárságukat kihasználva elhagyták szülőföldjüket.

De az Orbán-kormány által adományozott kettős állampolgárságnak vannak más haszonélvezői is. Nyers összehasonlítással: a balkáni háborúkban a szerbek etnikai tisztogatással próbálták meg- vagy visszaszerezni területeiket, a Vajdaság esetében a magyar kormány hajtotta a szerb politika malmára a vizet, és teremtette meg a tisztább etnikumú területek feltételeit a könnyített kettős állampolgársággal, amely lehetővé tette a magyarok elvándorlását. (Euronews)

Címlapkép: Aleksandar Vučić és Orbán Viktor találkozója Budapesten, 2015-ben - Forrás: Szilard Koszticsak/MTI via AP/Euronews
SZERBIA
Szerb politika
Aleksandar vučić
HÁTTÉR
PORTRÉ
ORBÁN VIKTOR
MAGYAR POLITIKA
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.13. - 12:18
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

    Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

  • Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

    Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

  • Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

    Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

  • Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

    Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

  • Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

    Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

  • Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

    Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

  • Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

    Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

  • Simonka mindenkit le akar győzni

    Simonka mindenkit le akar győzni

  • Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

    Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

  • Díszpolgári címet kap Kós Hubert

    Díszpolgári címet kap Kós Hubert

  • Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

    Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

  • Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

    Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

  • 40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

    40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

  • Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

    Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

  • Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

    Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

  • Három "érdekes" történet Párizsból

    Három "érdekes" történet Párizsból

  • Klíma helyett zongora

    Klíma helyett zongora

  • Törvénytelen blokkolás

    Törvénytelen blokkolás

  • Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

    Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

  • Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

    Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

  • Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

    Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element