Akár már ma „bemondhatja” a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja, kit ajánl a pedofil botrány nyomán lemondott Novák Katalin utódjának, ám a döntés valójában a kormányfőé – mondja a Népszavának a politikai elemző.
Miniszterelnökként Orbán Viktornak elvileg semmi jogosítványa, hogy beleszóljon akár saját pártja frakciójának munkájába, a törvény pontosan kimondja ugyanis, mi a frakciók joga
– magyarázta a lapnak az államfőválasztással kapcsolatban Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző.
– Frakciószövetségről viszont nem beszél a jogszabály, és nem véletlen, hogy az amúgy mérhetetlen KDNP rendre önálló frakciót alkot, mert így a Fidesszel kötött szövetségének elnöke simán lehet a kormányfő, hiszen ez a parlamenti jogban nem létező titulus. S így a maguk alkotta szabályok szerint Orbán Viktor ajánlhat jelöltet a frakciószövetség tagjainak.
A Fidesz-KDNP ma és holnap Balatonalmádiban tart frakcióülést, a tervek szerint ott nevezik meg jelöltjüket, aki a parlamenti erőviszonyok alapján a következő államfő lesz.
– Sürgető feladat az új köztársasági elnök megválasztása. Azt kérem az Országgyűlés kormánypárti frakcióitól, hogy az elnök asszony távozásának napján indítsák el az új elnök megválasztásához vezető eljárást. Kérem, hogy az átmeneti időszakot szorítsuk minimálisra, ahogy az egy nagy és erős kormányzó párthoz illik – mondta szombati évértékelőjében Orbán Viktor, miután Novák Katalin államfő február 10-én szóban, majd 11-én hivatalosan, írásban is lemondott posztjáról.
A törvény szerint, mivel Novák a lemondó nyilatkozatában nem jelölt meg időpontot, meddig marad még pozíciójában, megbízatása az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján szűnik majd meg. A parlament tavaszi ülésszakának első napja február 26., azaz a T. Ház legkorábban jövő hétfőn dönthet arról, elfogadja-e a lemondást. (Elvileg a parlament tizenöt napon belül kérheti, hogy elhatározását fontolja meg, ám erre, ismerve Novák távozásának körülményeit, hogy sorsáról nem maga döntött, kevés az esély). Ezután kezdődhet meg a jelölési procedúra – az új elnök megválasztására 30 napja lesz az Országgyűlésnek –, melynek érvényességéhez az alaptörvény szerint a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, ám mindegyikük csak egy jelöltet ajánlhat, aki többek mögé is beáll, annak érvénytelen mindegyik ajánlása.
– Az alaptörvény képviselői ajánlásról ír, ez nem változott a korábbi alkotmányhoz képest, csak a szükséges aláírásszám változott valamelyest, most éppen 40 képviselő kell hozzá – mondta Szentpéteri Nagy Richard.
Vagyis amikor Orbán Viktor arról beszél, felkéri a kormánypárti frakciót, valójában szembe megy az alaptörvénnyel, hiszen az a képviselőkre bízza a jelölést.
Anno, 1989-ben, amikor megalkották a jogszabályt, éppen az volt a cél, hogy ne pártokhoz kötődjön az államfő jelölése. Arra a felvetésre, hogy a frakciók jelölésének hangsúlyozásával a kormányfő látványosan el akarja-e tolni magától az államfőválasztás felelősségét – hiszen a két bukott köztársasági elnök, Schmitt Pál és Novák Katalin esetében is ő nevezte meg a jelölteket, s így valójában felelősség terheli botrányaikért – az elemző azt mondta: egyrészt ez is vezethette a miniszterelnököt, másfelől pedig – mint azt már kifejtette – nem véletlenül kormánypárti képviselőcsoportokról beszélt.
Támadhatatlan és lojális ember kell
Novák Katalin váratlan távozása miatt Orbán Viktor láthatóan nincs könnyű helyzetben, hirtelen kellene megfelelő embert találnia a Sándor-palotába. Nem véletlen, hogy kormánypárti körökben megannyi név felmerült már, s a Fidesz kommunikációs agytrösztje különféle felmérésekkel folyamatosan szondázza a közvéleményt. Lehetséges utódként már felmerült Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Stumpf István korábbi alkotmánybíró, az első Orbán-kormány Miniszterelnökségét vezető minisztere, Trócsányi László EP-képviselő, korábbi igazságügyi miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Kövér László házelnök, sőt, Szili Katalin, az azóta kereszténydemokratává lett egykori szocialista házelnök is. (Utóbbi 2005-ben a szocialisták jelöltje volt az államfői posztra, de az SZDSZ nem támogatta őt, így a parlamenti szavazáskor a Fidesz és az MDF ellenzékből tudott sikert elérni Sólyom Lászlóval).
Mivel Schmitt és Novák bukása komoly presztízsveszteség Orbán Viktor számára – a három általa jelölt államfőből csak Áder Jánosnak nem kellett idő előtt távoznia –, ezért lapunk információi szerint a miniszterelnök most egy támadhatatlan jelöltet keres, akiben feltétlenül megbízik, ráadásul száz százalékban lojális hozzá. A legideálisabb jelölt Kövér László lenne számára, aki már többszörösen bizonyította, soha nem hagyja cserben párttársát, és a múltjában vájkálva nagyjából lehetetlen terhelő adatot találni. Csakhogy Kövér – aki Schmitt Pál 2012-es bukása után házelnökként 37 napig ideiglenes államfőnek mondhatta magát, s miután a parlament elfogadja Novák lemondását, ideiglenesen ismét átveszi az államfői posztot – lapunk forrásai szerint továbbra sem vágyik a Sándor-palotába, ahogyan 12 éve is visszautasította Orbán ez irányú ajánlatát.
A Népszava úgy értesült, a miniszterelnök ezzel együtt sem tett le róla, hogy meggyőzze Kövért, akinek ellenállása esetén Navracsics Tibort vagy Varga Mihályt terjesztené a frakciószövetség elé.
Kérdéses, lesz-e ellenzéki jelölt
Köztársasági elnökjelöltet természetesen az ellenzék is állíthat, ám ezen lépésük a kétharmados kormánypárti többség tükrében csak szimbolikus jelentőségű lehet – így volt ez 2017-ben Majtényi László, majd 2022-ben Róna Péter esetében is –, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy Orbán Viktor konszenzusos, a nemzet egységét valóban megtestesítő jelöltben gondolkodjon. Ennek ellenére néhány ellenzéki párt már megnevezte jelöltjét: a Mi Hazánk Csath Magdolna közgazdászprofesszort, az LMP a korábban SZDSZ-es képviselő jogászprofesszort, Hack Pétert, akit Ungár Péter pártelnök közös jelöltként a teljes ellenzék figyelmébe ajánlott. A Párbeszéd Kaltenbach Jenő korábbi ombudsmant jelölné, ám csak abban az esetben, ha a parlament helyett közvetlen választás döntene az államfőről. Róna Péter, a Jobbik EP-listájának vezetője bejelentette, vállalná, az ellenzéki államfőjelöltséget, de szintén csak közvetlen választás esetén, s ha ez megvalósulna, akkor Iványi Gábor lelkész is elgondolkodna, ha nem pártok jelölik.
A DK és a Momentum viszont jelezték, nem vesznek részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában, és ahogyan az MSZP és a Jobbik is, a közvetlen elnökválasztás mellett álltak ki. A négy párt külön-külön aláírásgyűjtésbe is kezdett az ügy érdekében – a DK a hét végére bejelentette, már több, mint 50 ezer szignót gyűjtöttek össze –, míg a szocialisták benyújtották javaslatukat az alaptörvény módosítására. Miután a jelöltállításhoz minimum 40 képviselő ajánlása szükséges, a DK és a Momentum kivonulása a parlamenti folyamatokból azt jelenti, hogy az ellenzék nem fog tudni egyetlen jelöltet sem állítani. A T. Házban – a Mi Hazánkat nem számítva –
jelenleg 54 ellenzéki képviselő, illetve három, ellenzékinek számító független ül, vagyis a DK 15 és a Momentum 10 képviselője nélkül nem lehet meg a 40 ajánlás.
Minden párt a saját útját járja
– Ha a két párt kitart az álláspontja mellett, nem lesz ellenzéki államfőjelölt – jelentette ki Szentpéteri Nagy Richard. – Ez nem jelent feltétlenül arcvesztést az ellenzék számára, hiszen azt is mondhatják, nem hajlandóak asszisztálni a kormánypártok színjátékához. Igaz, ehhez egységes elutasítás kellene. Egységről pedig jelen helyzetben nem beszélhetünk, hiszen minden párt a saját útját járja, össze-vissza gyűjtik az aláírásokat, megneveznek jelölteket, persze különféle feltételekkel, noha most egyik ellenzéki párt sincs abban a helyzetben, hogy az akaratát ráerőltesse a többire. Az aláírásgyűjtéseknek pedig szerinte semmi értelme, a DK részéről politikai vakság, hogy a pedofil ügyben Novák Katalin és Varga Judit lemondása után nem Orbán felelősségét kezdték el hajtogatni, hanem előálltak a közvetlen elnökválasztással.
Amiről amúgy már kétszer, 1989 végén a négyigenes népszavazásnál, amikor az MDF bojkottja mellett alig több, mint 6000 voks döntött az államfőválasztás elhalasztásáról, majd 1990 nyarán egy újabb, a csekély részvétel miatt érvénytelen referendumnál kinyilvánították véleményüket az emberek, s egyik esetben sem mondták ki, hogy nem akarják a közvetlen választást, sőt a másodiknál az ezt pártolók voltak többségben.
Másodszor feles többség is elég
Az alaptörvény szerint köztársasági elnök bármely, 35. életévét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. Az államfőválasztást a házelnök tűzi ki, a mandátum öt évre szól, s egy alkalommal újraválasztható. A köztársasági elnököt közvetett módon, az Országgyűlés választja meg a korábbi államfő mandátumának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnik meg – mint Schmitt Pál vagy Novák Katalin esetében –, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell új elnököt választani.
Az államfőválasztás maximum két körös lehet, az első szavazásnál a képviselők kétharmadának voksa szükséges, eredménytelenség esetén a második szavazásnál – amikor a két legtöbb voksot kapott jelölt marad versenyben – már elég a jelenlévők egyszerű többsége. Ha – például szavazategyenlőség miatt – a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást két egymást követő nap alatt mindenképpen be kell fejezni.
(Népszava)
