A magyar kormány is áldozatául esett a távozó Biden-adminisztráció alig leplezett tisztogatásának, és ezzel próbára tette Trump és Orbán barátságát.
Arról a szankciós listáról ugyanis nem könnyű lekerülni, amelyre az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma korrupció miatt feltette Rogán Antalt. - írja a hvg.hu
Most már bánhatja Rogán-Szendrei Cecília Ágnes, hogy legalább novemberben, amikor felvette második férje nevét, nem szabadult meg a Rogán névtől. 2025. február 7-étől ugyanis ezzel a névvel szerepel egy európai uniós tagállam minisztere egy amerikai szankciós listán. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala, az OFAC feltette a Miniszterelnöki Kabinetet vezető Rogán Antalt a „különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek” listájára a „magyarországi korrupcióban való részvétele miatt”. Ez azt jelenti, hogy zárolták a miniszter összes olyan vagyonát, amely az Egyesült Államokban, illetve amerikai személyek birtokában van, és azok ellenőrzése alatt áll.
Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája, ebben Washington az elmúlt négy évben egyetértett Lánczi Andrással, az Orbán-rezsim egyik ideológusával. A Biden-adminisztrációt képviselő nagykövet, David Pressman ezen felül ismételten számon kérte a kormányon a demokratikus intézmények kiürítését és a szövetségi rendszer megcsúfolását is. A mostani intézkedéssel az amerikaiak a rendszer szívébe hatoltak, Rogán Antal ugyanis nemcsak a mindent domináló és százmilliárdokat felemésztő propaganda fő irányítója, hanem a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is, ami egy korrupt rendszerben különösen fenyegető eszköznek számít. Ebben az értelemben – a miniszterelnök után – Rogán bír a rezsimben a második legnagyobb hatalommal. Őt próbálják az amerikaiak kiiktatni, mint mindenkit, akik pozíciójukat arra használják, hogy „saját magukat és haverjaikat gazdagítsák, országuk és honfitársaik kárára”, ahogy az amerikai Pénzügyminisztérium pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára fogalmazott.
Washingtonból szemlélve azért is eshetett rá a választás, mert az egyik legfőbb kapcsolattartó azokban a kínai relációkban, amelyek a Putyin-barátságon kívül ugyancsak sértik az amerikai érdekeket. Rogán nemcsak a letelepedési kötvényprogramok menedzselésével és megcsapolásával engedhetett be Magyarországra olyan orosz és kínai személyeket, akik az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit sértik, hanem – ahogy az számtalanszor bebizonyosodott – a titkosszolgálatok éberségét sem tartotta fenn, hogy kiszűrjék a szövetségi rendszert is fenyegető elemeket Magyarország területéről. Rogán ügyvéd barátjának, Kertész Balázsnak az üzleti környezetében működik az a vállalatcsoport is, amely kínai vegyiraktárak soroksári megtelepedésétől kezdve kínai vasúti járművek magyarországi gyártásáig szinte mindenről tárgyal Kínában.
Annak gesztus értéke is lehet, hogy Pressman egy olyan pillanatban jelentette be a szankciót, amikor Orbán Viktor nem tartózkodik Magyarországon, sőt a kormányfő hivatalosan a szabadságát tölti tisztes távolban, Indiában. Így aztán Rogán Antalt nem Orbánnak kell mentegetnie, hanem a kellemetlen feladat Gulyás Gergelyékre hárult. (A kormányfőt minden valószínűség szerint napokra, talán hetekre előre értesítették a csapás bekövetkezéséről).
Kérdés, hogy a Biden-adminisztráció egyeztetett-e a döntésről a két héten belül hivatalba lépő Donald Trumppal. Az amerikai rendszer ismerői nem zárják ki ezt a forgatókönyvet sem, de azt szinte egyöntetűen valószínűsítik, hogy Trump hivatalba lépése nem jelenti automatikusan azt, hogy Rogán fellélegezhet. Az amerikai Pénzügyminisztérium ugyanis csak komoly bizonyítékok megléte esetén lépi meg a büntetőintézkedést, és habár Rogánnak valóban van lehetősége kérvényezni, hogy lekerüljön a listáról, ehhez azonban olyan bizonyítékokkal kell előállnia, amelyekkel az amerikai pénzügyi hírszerzés adatait is felül tudja írni.
Arra sem nagyon ismerni precedenst, hogy egy amerikai elnök odaszólt volna az OFAC-nak, amely készségesen levett volna bárkit is a listáról. Gyakorlatilag nem kérdés, hogy Trump korábbi kampánymenedzserének, Paul Manafortnak komoly orosz és ukrán kapcsolatai voltak és vannak, köztük a Magyarországon is ismert Dmitro Firtas és Oleg Gyeripaszka, de egy pillanatig sem merült fel, hogy Trump lépést tett volna ezeknek az oligarcháknak a levételéért a szankcionáltak közül. Trump pénzügyminisztere pedig, aki közvetlenül felügyeli majd az OFAC-ot, Soros György egykori jobbkeze, Scott Bessent lesz, végső soron tehát neki és Trump aláírásának kellene szerepelnie a felmentő határozaton.
Trumpnak amúgy is némileg fontosabb ügyeket kell megoldani, mint egy ismeretlen figura kínja. Magyarországon persze mindenki tudja, így az országát Budapesten képviselő Pressman is, hogy ki az a Tóni, Barbara és Ádám, még akkor is, ha az egyik legkomolyabb korrupciós eset, a Schadl-ügy ügyészségi anyagából gondosan kihagyták ezeket a szereplőket – ahogy ezt Varga Judit volt igazságügyi miniszter elmesélte exének, az immár legnagyobb ellenzéki pártot vezető Magyar Péternek.
Az új amerikai elnök minden bizonnyal Kínával és a hatalmas költségvetési hiánnyal lesz elfoglalva január 20-ától, tehát elsősorban arra fog koncentrálni, honnan szerezhetne pénzt tervei megvalósításához. És bármennyire berzenkedik is Orbán Viktor, hogy az Európának beígért amerikai vámok Magyarországot is elérik, miután jókora a magyar kiviteli többlet Amerika felé, így Trump büntetőintézkedése a magyar gazdaságot is masszívan érinti. Igaz, miután Trumpról azt mondják, hogy leginkább pénzzel lehet befolyásolni, erre tehetnek kísérletet a Rogán ügyében eljárók. Mészáros Lőrinc vagyona már feleakkora, mint Trumpé, esetleg megpróbálhatnak üzletet ajánlani, ami felkelti az új elnök fantáziáját – feltéve, hogy Rogán nem vált Orbánnak már így is túl nagy teherré.
Rogán Antalnak és aktuális feleségének, Barbarának egyelőre mindenképpen meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy nem utazik az Egyesült Államokba. Konkrét információ nincs arról, hogy a miniszter rendelkezik-e amerikai jószágokkal, a büntetőintézkedés azonban akkor is eléri, ha Magyarországon amerikai dollárban van vagyona. Ha ugyanis akár fizető félként, akár a közlemény szövegében felmerül a neve egy amerikai dollárban denominált tranzakció esetén, a megbízás nem teljesül, mert a szankciót követő szoftver segítségével legkésőbb az amerikai elszámoló bank megfogja az utalást. Ha ezt egy magyarországi bank esetleg nem hajtaná végre, akkor a pénzintézet is büntetőintézkedés alá kerül. Bár banki jogászok állítása szerint a szankció ennél tovább nem megy, arra mindenképpen figyelmeztetnek a gazdasági élet szereplői, hogy olyanokkal senki sem szeret üzletelni, aki amerikai büntetőintézkedések alatt áll. Ez az árnyék pedig a miniszter környezetére is rávetül, tehát arra a cégre, ahonnan remek találmányáért évente százmilliókat vesz fel, vagy ügyvéd barátjára, aki a kínai üzleteket egyengeti, meg persze családi kapcsolataira is. Sokan azt sem tartják kizártnak, hogy a szankciók sora nem áll meg Rogánnál, hanem tovagyűrűzhet az intézkedés.
Ebben a körben Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó, sőt a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf neve is felmerült.
A kínai rezsim halálra ítéli azt, aki ellenkezik vele, az amerikai kormányzat pénzügyileg nyírja ki az ellenségeit – jellemezte a helyzetet a HVG számára Heim Péter, aki 2014-ben került hasonló, ám nem hivatalos amerikai listára, miután azt feltételezték, hogy egy amerikai vállalattal, a Bungéval kapcsolatban korrupciós ügybe keveredett. Ha valaki, hát ő tudhatja, hogy egy ilyen lajstromról nem könnyű lekerülni. (hvg.hu)
