Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Végre bevezetik az európai minimálbért itthon is

Belföld
2024.01.23.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Tényleg elsöpri a szegénységet Magyarországon?

Akár már májusban elfogadhatja a parlament az európai minimálbérről szóló javaslatcsomagot. Ezzel biztosítottá válna, hogy a megélhetési költségek és bérszintek függvényében meghatározott minimálbérből bárki tisztességesen megélhet. Szakemberek szerint a javaslat magyarországi elfogadásával egy évtizedes vita zárul le, ugyanakkor a legkisebb bérek ettől nem fognak a többszörösükre nőni.

Nemrég körbejárta a magyar sajtót, hogy az európai minimálbérről szóló törvényjavaslat is szerepel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának menetrendjében. A kormány jogalkotási programja szerint a törvényjavaslatot Nagy Márton minisztériuma nyújtja be áprilisban, így már májusban megszavazhatja a parlament a legkisebb bérekről szóló uniós irányelv átültetését a magyar jogba. De mit is jelent ez pontosan a magyar dolgozókra vetítve? Emelkedhetnek itthon a legkisebb fizetések? A Pénzcentrum most ennek járt utána.

Mindenekelőtt fontos tudni, hogy a tervezet többek között azért is fontos, mert az uniós jogszabály rögzíti, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek minden esetben teljesülniük kell a törvényileg vagy kollektív szerződésekben meghatározott minimálbér mértékének megállapításakor.

A javaslatcsomag szerint a legkisebb bérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik majd, ám a tagállamoknak az új szabályok értelmében garantálniuk kellene, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni. Az európai minimálbérrel kapcsolatos irányelvet egyébként idén november 15-ig kell átültetni a nemzeti jogba, és az erre vonatkozó szabályok is ezen a napon válnak hatályossá.

Évtizedes vita zárult végre le

Az európai minimálbérről szóló kérdés már egy évtizede húzódott, amit Magyarországon bizonyos politikai erők felkaptak. Az európai szintű tárgyalások végére pedig már csak egy felvizezett javaslat jött létre, kötelező érvényű, valódi tartalom nélkül. Ami persze ettől függetlenül még lehet, hogy a jelenlegi szinten emelni fog, de nem ugyanaz lesz a bérszint Magyarországon, mint Svédországban vagy Romániában

– közölte a Pénzcentrum megkeresésére Vágó Gábor. A közgazdász szerint az európai minimálbér javaslat nagyon tág teret ad a tagországoknak arra, hogy miként állapítják meg a saját legkisebb fizetéseiket. Azoknak a tagállamoknak, amelyek jogszabályban határozzák meg a minimálbért, ki kell dolgozniuk a mértékét meghatározó tényezőket, amelyek között a javaslat által meghatározott legalább négy tényezőnek szerepelnie kell.

Azaz a tagállamok kötelesek lesznek olyan kritériumokat használni, amelyek legalább a következő elemeket tartalmazzák:

  • a jogszabályban meghatározott minimálbérek vásárlóereje, figyelembe véve a megélhetési költségeket,
    a bérek általános szintje, növekedési rátája és eloszlása,
  • a nemzeti termelékenység hosszú távú szintjei és alakulása;
  • indikatív referenciaértékeket használni a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségére vonatkozó értékelésükhöz; a tagállamok használhatnak automatikus indexálási kiigazításokat is, amennyiben az nem vezet a jogszabályban meghatározott minimálbér csökkenéséhez;
  • legalább kétévente (vagy automatikus indexálási mechanizmust használó tagállamok esetében legalább négyévente) aktualizálni a jogszabályban meghatározott minimálbérüket;
  • egy vagy több konzultatív szervet kijelölni vagy létrehozni, amelyek feladata a tanácsadás;
  • a szociális partnereket bevonni a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába;
  • a szociális partnerek bevonásával megtenni a következő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók hatékony hozzáférését a jogszabályban meghatározott minimálbérek által nyújtott védelemhez: hatékony, arányos és megkülönböztetésmentes vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések;
  • elegendő erőforrás, képzés és iránymutatás a végrehajtó hatóságok számára, hogy megcélozzák és felelősségre vonják a szabályokat be nem tartó munkáltatókat.

Vágó Gábor szerint összességében az európai minimálbér beilleszthető lesz a magyar jogrendbe, hiszen hazánk is törvényben rendelkezik a minimálbérről.

Persze, minden azon múlik majd, hogy a minisztérium mit foglal majd bele a törvénybe

– fűzte hozzá.

A minimálbér nem nő a többszörösére!

Az európai minimálbér nem egy egységes, EU-s szinten azonos mértékű bérezésre utal, hanem azt a célt kívánja megvalósítani, hogy minden tagállamban a legalacsonyabb keresetű munkavállalók se legyenek kitéve a szegénység kockázatának. Ehhez minden államnak a saját bérezési és árrendszeréhez képest kell a megfelelő intézkedéseket megtenni

– közölte a Pénzcentrummal Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Magyarországot tekintve ez – a jelenlegi tervek szerint – azt jelentené, hogy a minimálbérnek el kéne érnie a mediánbér 60 százalékát. A mediánbér az az összeg, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet, voltaképp a bérek középértéke és az átlagkeresetnél nagyjából százezer forinttal kevesebb - viszont jobban reprezentálja annál a hazai bérviszonyokat.

Viszont ez az összeg is folyamatosan növekszik, amit egy dinamikusabb minimálbéremelés is meglökhet, de az elképzelés, hogy például duplájára nőnének a legkisebb keresetek, az teljesen téves

– fűzte hozzá a MASZSZ elnöke.

A szakember kitért az európai minimálbér előnyeire is, szerinte az a költségvetésre vélhetően pozitív hatással lesz. Elmondta, amitől tartani szoktak, hogy a kisvállalkozások nem tudják kigazdálkodni a megemelt béreket és ezért beszüntetik tevékenységüket vagy feketén folytatják tovább működésüket. Ez azonban ellenőrzésekkel és célzott pályázatokkal, támogatásokkal (főleg a leszakadó régiókra célozva) kezelhető lehet. Az irányelv másik, legalább ilyen fontos része, hogy minden ország dolgozzon ki ütemtervet arra, hogyan mozdítaná elő a munkavállalók kollektív szerződéses védelmét. Ezzel a cél az, hogy néhány éven belül a foglalkoztatottak legalább 80 százalékára vonatkozzon kollektív megállapodás - sorolta Zlati Róbert.

Márpedig ebben a tekintetben hazánk jócskán el van maradva, és nagy szükség lenne az ágazati megállapodások elterjedésére a középszintű érdekegyeztetés előmozdítására

– mondta a szakember. Kiemelte, a MASZSZ mindent összevetve jó intézkedésnek tartja az irányelvet, fontos cél a munkavállalói szegénység elleni küzdelem és a kollektív szerződések számának növelése, de a szervezet óva int mindenkit attól, hogy mindössze ettől az egy intézkedéstől csodát várjon. (Pénzcentrum)

Címlapkép forrása: Borsod24.hu
hrcentrum
Karrier
Európa
minimálbér
BÉREMELÉS
EURÓPAI UNIÓ
gazdaság
PARLAMENT
BÉREK
MUNKAVÁLLALÓK
Jog
maszsz
JAVASLAT
törvényjavaslat
minimálbér emelés
magyar szakszervezeti szövetség
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.23. - 15:28
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Egy csendes harmadik hatalom lehet a kulcs az izraeli-iráni nagy háborúban

    Egy csendes harmadik hatalom lehet a kulcs az izraeli-iráni nagy háborúban

  • Megduplázódott a tartósan üres háziorvosi praxisok száma, ebből baj lehet

    Megduplázódott a tartósan üres háziorvosi praxisok száma, ebből baj lehet

  • Magyar Péter szerint a kormány már "suttyomban" beadta a pályázatot a budapesti olimpiára

    Magyar Péter szerint a kormány már "suttyomban" beadta a pályázatot a budapesti olimpiára

  • Újabb részletek derültek ki az ügyről, amelyben nyolc év börtönt kértek Donáth Annára

    Újabb részletek derültek ki az ügyről, amelyben nyolc év börtönt kértek Donáth Annára

  • Szép csendben kiújul a régi-új járvány Magyarországon is, de van egy nagy hír a vakcináról

    Szép csendben kiújul a régi-új járvány Magyarországon is, de van egy nagy hír a vakcináról

  • Több mint harmincezren várólistán

    Több mint harmincezren várólistán

  • Több mint 460 milliót kaptak kormányközeli alapítványok a Gödtől elvett iparűzési adóból

    Több mint 460 milliót kaptak kormányközeli alapítványok a Gödtől elvett iparűzési adóból

  • Egyetlen termékkel akarjuk lenyomni egész Európát, és ez történik, ha épp még sincs szükség arra a termékre

    Egyetlen termékkel akarjuk lenyomni egész Európát, és ez történik, ha épp még sincs szükség arra a termékre

  • Nagyon furcsa és szokatlan volt a július

    Nagyon furcsa és szokatlan volt a július

  • Már 16 gyanúsítottja van az óbudai önkormányzathoz köthető korrupciós ügynek

    Már 16 gyanúsítottja van az óbudai önkormányzathoz köthető korrupciós ügynek

  • Itt a bizonyíték, hogy Nagy Márton másik univerzumban él

    Itt a bizonyíték, hogy Nagy Márton másik univerzumban él

  • Letette az esküt a Magyar Paralimpiai Csapat

    Letette az esküt a Magyar Paralimpiai Csapat

  • Legendás járművek úton és sínen

    Legendás járművek úton és sínen

  • Bulizókat sodort a Dunába a lezúduló csapadékvíz az Erzsébet hídnál

    Bulizókat sodort a Dunába a lezúduló csapadékvíz az Erzsébet hídnál

  • A paralimpiai mozgalom képviseletében Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke köszöntötte a sportolókat és a csapattagokat. Beszédében megköszönte a sportkormányzat, a szponzorok és a média támogató hozzáállását, valamint hangsúlyozta, hogy „a magyar fogyatékos sportközösség története nem ér véget a paralimpia záróünnepségével”, a paralimpikonok számítanak a támogatókra és a szurkolókra Párizs előtt és után is. A szervező nemzet képviseletében pedig Marie-Amélie Le Fur, a Francia Paralimpiai Biz

    Drágább lehet a kötszer és a pelenka, a Pintér-féle belügy azt állítja, minden a betegek érdekeit szolgálja

  • Tömegek vihetik külföldre a pénzüket a konverziós illeték bevezetése után

    Tömegek vihetik külföldre a pénzüket a konverziós illeték bevezetése után

  • Míg Magyar Péter a kórházból tudósított, a hatóság a betegek és az ápolók személyiségi jogai miatt aggódik

    Míg Magyar Péter a kórházból tudósított, a hatóság a betegek és az ápolók személyiségi jogai miatt aggódik

  • Félig lemondott az erdélyi református esperes, aki lemészárlást, és kínhalált kívánt az LMBTQ-közösség tagjainak

    Félig lemondott az erdélyi református esperes, aki lemészárlást, és kínhalált kívánt az LMBTQ-közösség tagjainak

  • Magyar Péter visszatért az ATV-be

    Magyar Péter visszatért az ATV-be

  • Forró lesz a mai nap is

    Forró lesz a mai nap is

  • Monkeypox: újabb világjárványtól rettegnek a legkomolyabb szakértők

    Monkeypox: újabb világjárványtól rettegnek a legkomolyabb szakértők

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element