Nem áll jól Orbán Viktor háborúja a „globális elit” ellen: a Pride tiltása csak még nagyobb Pride-ot szült, az átláthatóságinak nevezett törvénytervezetet jegelni kellett, és úgy tűnik, a USAID-pénzek utáni kutakodás is zsákutcába jutott, miután Washingtonban lepattintották az erre kinevezett magyar kormánybiztost.
„Ezt a kommunikációs csatát részben megnyertük” – mondta László András fideszes EP-képviselő még március elején abban a videóinterjúban, ami a Fidesz-frakció YouTube-csatornájára került fel. Az átlagos hírfogyasztók előtt kevésbé ismert, korábban a propagandacélokat szolgáló Megafon kötelékében is megforduló László Andrást napokkal korábban nevezték ki az amerikai USAID segélyprogram (United States Agency for International Development) által a magyarországi civil szervezeteknek folyósított pénzek után kutakodó kormánybiztossá. A kormányzat egészen pontosan a USAID „által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztossá” nevezte ki, ami már egyértelművé tette, hogy a kormányzati kommunikáció eleve korrupciós ügyet akart kreálni a történetből, és akkor még úgy tűnt, ebben a Trump-adminisztráció partner is lesz. Aztán nem telt el két hónap, és ez a történet zsákutcába jutott.
Illeszkedett a Soros György elleni kampányhoz
Az, hogy László András „kommunikációs csatáról” beszélt, jól mutatja: tavasszal leginkább kommunikációs fronton, kampánytémának kellett a USAID körüli felhajtás a Fidesznek. Noha a USAID-ügy „feltárása” külön kormánybiztost kapott, az csak egy eleme volt annak az ideológiai háborúnak, amire Orbán Viktor már régóta építi a politikáját. Ennek lényege, hogy van egy „globális hatalmi elit”, amely szemben áll a nemzeti érdekekkel, ám csak nagyon kevés politikai aktor mer ezzel a hatalommal szembeszállni. Ilyenek például Orbán Viktor, a Fidesz, valamint a szótárukban csak patrióta pártokként emlegetett szervezetek.
Az Orbán által felrajzolt világban Trump is patrióta, ő is szembe mert szállni a globális elittel. Ezen elmélet szerint Trump győzelmével ez a titkos hatalom kénytelen volt Washingtonból Brüsszelbe áthelyezni a központját, és most onnan próbál politikai befolyást szerezni, például a USAID-pénzek folyósításával.
Az így felvázolt kormányzati kommunikáció sikerében azért is bízhatott a Fidesz, mert koherens: egyrészt illeszkedik a 2017–18-ban csúcsra járatott Soros György elleni kampányhoz, másrészt könnyen rá lehet húzni arra a politikára, amit a „szuverenitásvédelemre” hivatkozva próbál eladni a Fidesz, és ami Trump győzelme után elmozdult a politikai síkról. Utóbbi azt jelentette, hogy a kormányzat által kijelölt ellenfél/ellenség már nem csak mumusként létezett, hanem olyan aktorként, amit jogi eszközökkel kell célba venni, ellehetetleníteni. Ez lehet az oka annak, hogy Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében messzire elrúgta a labdát, amikor a tavaszi nagytakarítást emlegetve a kormányfő szemében ellenfélnek tekintett civilek ellehetetlenítését lengette be. Orbán kijelentette: kormánymegbízottat küld az Egyesült Államokba, aki begyűjti az összes Magyarországra vonatkozó adatot és bizonyítékot az álcivil szervezetekről, amelyek „a szemünk láttára szolgálják ki a külföldi érdekeket, és szerveznek politikai akciókat”.
Februári évértékelőjén Orbán még azzal számolt, hogy Trump győzelmével kifordul a sarkából a világ és a Fidesz által képviselt ideológia tényleg a mainstream része lesz. Így aztán Orbán februári nézőpontjából nem is tűnt annyira lehetetlen célkitűzésnek a Pride tényleges betiltása vagy éppen a külföldről is pénzelt civilek teljes ellehetetlenítése.
Az amerikai barát
A USAID-pénzekre ráállított László Attila márciusi megszólalásai arról árulkodtak, hogy Orbánék tényleg bíztak amerikai barátaikban. A már említett, a Fidesz-frakció oldalára felkerült videóinterjúban a kormánybiztos amerikai–magyar együttműködést vizionált. Azt, hogy az új amerikai adminisztráció segítségével a magyar kormány a végére tud járni annak, miként és hogyan befolyásolta az előző amerikai adminisztráció Magyarország belpolitikáját. László ebben az interjúban nem is titkolta, hogy a kormány ezúttal a civil szervezetek, NGO-k ellen akar fellépni. Arról is beszélt, hogy ezzel a kormány már 2017 környékén próbálkozott, de akkor az EU visszaverte ezt a törekvésüket. Bezzeg az új Trump-adminisztrációval most ez az akadály elhárult.
A kormánybiztos ekkor még okkal lehetett optimista. Donald Trump január 20-i beiktatásakor elnöki rendeletet írt alá, amellyel 90 napra felfüggesztette az összes külföldi segélyt. Ennyi időt adott annak, hogy a kormányzat megvizsgálja, ezek a segélyek valóban Amerika érdekeit szolgálják-e. A rendelet így fogalmazott: „Az Egyesült Államok külföldi segélyezési ipara és bürokráciája nincs összhangban az amerikai érdekekkel, sőt sok esetben ellentétes az amerikai értékekkel. Hozzájárul a világ békéjének megbontásához azáltal, hogy olyan eszméket terjeszt külföldön, amelyek élesen szembemennek az országokon belüli és országok közötti harmonikus és stabil kapcsolatokkal.”
Február 2-án Trump azzal indokolta a USAID leállítását, hogy azt szerinte „radikális őrültek” irányították. Másnap dicsérte Elon Musk munkáját és erőfeszítéseit a USAID felszámolásában, azt állítva, hogy az ügynökség 100 millió dollárt költött például óvszerekre a Hamasznak – ami egyébként álhír volt. Az elnök akkor azt mondta, hogy a USAID-nél „óriási pazarlást” talált a Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma (DOGE). Az elnök szavaiból úgy tűnt, hogy mindehhez csalás és visszaélés is társult. Ezeket a nyilatkozatokat tudta a magyar kormányzat úgy tálalni idehaza, mint egy olyan hatalmas korrupciós botrányt, aminek a szálai Magyarországig érnek.
„Mielőbb a végére akarok járni a beavatkozásoknak”
Kinevezése napján, február 27-én László András közzétett egy videót, amelyben arról értekezett, hogy Amerika történetének legnagyobb korrupciós botrányát éli, a USAID-ról kiderült, hogy az a baloldali, globalista elit elnyomó gépezete. Az új amerikai kormány szerinte fellázadt a globalista gépezet ellen és folyamatosan leplezik le a baloldali beavatkozási projekteket. László ekkor újságolta el, hogy megkeresi az amerikai vezetést, hogy közös érdek mentén együttműködést alakítsanak ki a globális korrupciós rendszer feltárásában. Elmondta, hogy ki fogja deríteni, ki és mennyi pénzt kapott a USAID-től.
A kormánybiztos ebben a videóban akkor azt ígérte, hogy erről a munkájáról rendszeresen tájékoztatni fogja a közvéleményt.
Másnap László bement a Hír TV-be, hogy az új feladatáról és a USAID-ügyről beszéljen. Március elején arról posztolt, „elemi érdek”, hogy kiderüljön, ki mennyi pénzt kapott. Még aznap közölt egy fotót, amivel Lánczi Tamással, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjével „áttekintették” a „korrupt külföldi politikai beavatkozások gyakorlatának” előzményeit.
Egy nappal később László arról számolt be, hogy az amerikai külügyminisztériumban egyeztetett a USAID-ügyben Peter Maroccóval, a külföldi segélyekért felelős igazgatóval. László szerint Marocco teljes transzparenciát ígért nemcsak a magyarországi, hanem minden USAID-es projekt ügyében.
„Elmondtam neki, hogy a nyilvánosságra hozott magyarországi beavatkozások értéke az elmúlt 4 évben ismereteink szerint legalább 20,2 millió dollár volt (közel 8 milliárd forint), és a jövő évi választásokra készülve mielőbb a végére akarok járni a beavatkozásoknak, hogy a szükséges intézkedéseket Magyarország szuverenitása érdekében meghozhassuk” – írta a kormánybiztos, hozzátéve, hogy Maroccótól együttműködést kért. „A magyarországi korrupciós ügyek kapcsán számos kérdést nyújtottam át neki, amelyekről hamarosan újra tárgyalni fogunk” – írta a találkozóról László, aki nem sokkal később már a Bayer Show-ban haknizott ebben a témában.
Március 10-én László örömmel nyugtázta, hogy az amerikai vezetés a USAID-programok 83 százalékát bezárja, a megtartandó programokat beolvasztják az amerikai külügybe, a szervezet ezek után pedig megszűnik majd. Ám László eredeti feladatáról, pontosabban annak eredményéről ekkor még csak annyit közölt, hogy folytatja az egyeztetést az amerikaiakkal. „Minden csápot le kell vágni!” – írta, majd adott egy interjút a kormányközeli Mandinernek. Itt gyakorlatilag ugyanazokat ismételgette, amiket addig mondott, olyan kijelentésekkel fűszerezve az interjút, minthogy az amerikaiak „újságírók ezreit szervezték be”. Amikor arról kérdezték, mikor és milyen formában lesz eredménye a munkájának, azt mondta: a korrupciós rendszer működéséről és a külföldi beavatkozás mértékéről mielőbb jelentést fog írni. „Ebben nagy segítséget jelenthet egy jó kapcsolat kialakítása az amerikai féllel” – mondta.
„Az amerikai képviselők nyitottnak mutatkoztak az együttműködésre”
Március 13-án büszkén jelentette Amerikából, hogy kongresszusi képviselőkkel tárgyalt a USAID-ügyben. Akkor azt mondta, azért a kongresszusi képviselőkkel tárgyalt, mert noha volt már az amerikai külügyben, de a kongresszusban létrehoztak egy albizottságot, ami az előző amerikai adminisztráció költéseit vizsgálja. László András ebben a bejelentkezésében azt mondta, hogy az amerikai képviselők nyitottnak mutatkoztak az együttműködésre.
Márciusban Orbánék lendületben voltak. Olyannyira, hogy a kormányfő március 15-én még rátett egy lapáttal, amikor ünnepi beszédében „áttelelő poloskákhoz” hasonlította a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket, a független sajtó újságíróit, az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókat és az ellenzéki politikusokat, akiket a Fidesz narratívájában külföldről pénzelnek, és a titokzatos árnyékhadsereg felszámolását hirdette meg.
Március végén László András már Brüsszelből jelentkezett és közölte, hogy az amerikai pénzek után a civileknek szánt brüsszeli költéseknek is utánamegy – ám még ekkor sem derült ki, konkrétan mire jutott a munkája során a USAID-pénzeket illetően.
Az április úgy telt el, hogy László alig közölt valamit a USAID-ügyben, nem tudtunk meg semmit az amerikai–magyar kooperációról, ehelyett inkább Magyar Péterrel, a Tiszával, Brüsszellel és a Pride-dal foglalatoskodott. Igaz, a hónap végén azért megdicsérte az amerikai elnököt, és az amerikai személyes tapasztalatai alapján kijelentette: „Az óceán túlpartján tényleg nagyra értékelik azt a harcot, amit mi, magyarok, azért vívunk, hogy a nyugati világban a józan ész alapú politikacsinálás érvényesüljön.”
Rossz ómen a magyaroknak
Nem tudni, hogy az áprilisi passzivitásnak mi volt az oka, mindenesetre éppen abban a hónapban távozott az amerikai külügyminisztériumból az a Peter Marocco, aki László Andrást még márciusban fogadta az Egyesült Államokban. Trump megbízottjaként az Elon Muskkal jó kapcsolatot ápoló Marocco kulcsszerepet játszott a USAID jelentős leépítésében. Rossz ómen lehetett azonban a magyaroknak, hogy Marocco nem önszántából távozott a külügyből.
László András ténykedésében a május sem hozott áttörést. A kormánybiztos május elején arról beszélt, hogy az NGO-k finanszírozási botránya elérte az EU-t is, és a „bujtatott politikai lobbinak” szerinte véget kell vetni. Május 6-án pedig Orbán Viktor kapcsolta össze a USAID ügyét az akkor már készülőben lévő átláthatósági törvénytervezettel. A kormányfő akkor egy ráckevei fórumon beszélt arról, hogy már készülőfélben van az az átláthatósági törvény, amellyel „a USAID magyarországi leképeződését” szeretnék ellehetetleníteni. Orbán szerint az indítványt azért nyújtották be a Fidesz–KDNP képviselői, hogy „a külföldről finanszírozott, magukat civilnek mondó szervezeteket is ellenőrzés alá vonják”.
Május 10-én László András „leleplezte”, hogy melyik amerikai szervezettől kapott pénzügyi támogatást a Telex – igaz, ehhez nem kellett különösebben nagy kutatómunka, ugyanis ez egy nyilvános, lapunk által is közzétett információ volt. Négy nappal később Halász János fideszes képviselő benyújtotta az átláthatósági törvényt, majd május 16-án László András már a törvényjavaslat mellett érvelt egy bejegyzésében. Ám ekkor sem derült ki semmi arról, hogy kormánybiztosként addig milyen eredményt ért el a USAID-pénzek utáni kutakodásában.
Aztán eljött május 17-e, amikor kiderült, hogy László Andrást az amerikaiak lepattintották.
Az amerikaiak bizonytalanok és tétovák lettek
Ezen a napon a Reuters írta meg, hogy a Trump-adminisztráció tisztviselői nem adták ki neki azokat az információkat, amiket kért, mert attól tartottak, hogy Orbán Viktor azokat a független média és a civil szervezetek elleni támadásra használná fel. Helyette azt javasolták László Andrásnak, hogy inkább Szijjártó Péter külügyminiszter vegye fel a kapcsolatot az amerikai külügyminiszterrel, hogy hivatalos tárgyalásokat tartsanak.
Az amerikai külügyminisztérium megerősítette: valóban volt találkozó László András és az amerikai tisztviselők között, köztük a USAID egyik vezető munkatársával, a találkozót pedig a magyar fél kezdeményezte. László András minderről a Reutersnek úgy nyilatkozott, egyes magyarországi szervezetek, amik kaptak USAID-pénzt, „nagyon is politikai jellegűek, és nagy hatással vannak a magyar politikai életre”. Állítása szerint a vizsgálódása nem az ellenfeleik ellen irányul, csak „meg akarják tisztítani a magyar politikát a külföldi befolyásolástól”.
Azt is mondta, a megbeszélések magánjellegűek voltak, de elismerte, hogy az amerikaiak „bizonytalanok és tétovák” voltak a magyar fél kérései hallatán. A valós kép tehát korántsem az volt, amit László korábban a közösségi médiás posztjaiban és videóban állított az amerikai együttműködésről.
A Reuters cikkének megjelenése után a külügyminisztérium László András sikertelen akciójára csak annyit reagált a Telexnek, hogy még továbbra is zajlik a USAID működésének vizsgálata, ők pedig várják az eredményét.
És bár eredményről nem tudni, május végén László András arról posztolt, hogy hálásak lehetnek Trumpnak, aki a USAID-pénzek felfüggesztésével hatalmas csapást mért a baloldali globális hálózatra. Június elején aztán a kormány és a Fidesz váratlan fordulattal bejelentette, hogy őszre halasztják a hivatalosan átláthatósági törvény néven futó törvényjavaslat megszavazását.
Ami pedig László András ténykedését illeti, ő legutóbb júliusban tett közzé egy saját videót USAID-ügyben. Ebben örömmel újságolta el, hogy az amerikai vezetés bezáratta a szervezetet. Csakhogy a USAID bezárását már márciusban lehetett tudni, arról László András már akkor beszámolt a közösségi oldalán, így azt győzelemként eladni nem túl erős mutatvány. (Telex)
