Küszöbön az összeomlás
Magyarországon 1,75 millió lakost, a magyarok 18,4 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata. Az Európai Unión belül 95,28 millió lakost érint ez a probléma, arányuk 2020 óta szinte változatlan, 21,6 százalék. Míg Európa számos országában a 20 év alattiak vannak nagyobb arányban kitéve az elszegényedés kockázatának, hazánkban éppen az 50 év felettiek a veszélyeztetettebbek. Amíg az összlakosságot nézve elmarad a súlyos kockázatoknak kitettek aránya az uniós átlagtól, addig a nyugdíj előtt álló korosztály elszegényedését tekintve Magyarországon sokkal rosszabbul állunk.
Az Eurostat friss statisztikái szerint a magyarok 18,4 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés, valamint szegénység kockázata 2022-ben. Ez az arány egy százalékponttal csökkent 2021-hez képest, folytatódott tehát a tavalyelőtt megtorpanni látszó javuló tendencia. Az EU-ban ennél magasabb volt az arány tavaly: 21,6 százalék, amely 0,1 százalékponttal kevesebb, mint 2021-ben, a 2019-es állapotokhoz képest viszont fél százalékponttal még mindig több. Magyarország nincs is a legrosszabb arányt felmutató országok között: Romániában és Bulgáriában a lakosság több mint 30 százalékát, a görög, spanyol, lett, és észt lakosságnak több mint 25 százalékát fenyegeti elszegényedés. Az arány a cseheknél és szlovéneknél a legjobb, a 15 százalékot sem éri el.
Attól, hogy egy országban magas az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés kockázata, ez nem feltétlenül az időseket sújtja. A vizsgált országok kétharmadában a 16-29 éves korosztályban magasabb az ilyen veszélynek kitettek aránya, mint a teljes lakosság esetében, míg a 65 év felettieket az országok egyharmadában érinti csak jobban a probléma, mint a teljes lakosságot. Sokkal rosszabb az idős korosztály helyzete Máltán, Lettországban, Litvániában, Horvátországban és Bulgáriában. Magyarországon az arány azonos a 65 éven felüliek körében mint a teljes lakosságnál: 18,4 százalék.
A friss, 2022-es adatok szerint Magyarországon a lakosság 18,4, mintegy 1,75 millió lakost fenyeget az elszegényedés réme, az idősödő, 65 év feletti korosztályban 341 ezer lakost. Ha azonban részletesen megvizsgáljuk az egyes korcsoportokat az Eurostat adatsorában, látható, hogy nem is 65 évesek lehetnek a legnagyobb bajban Magyarországon.
Az adatok szerint az 55-64, illetve az 50-64 éves korosztályban a fenyegetettek aránya 25,4 százalék és 22,5 százalék. Tehát a nyugdíjas kor előtt állók körében vannak a legtöbben ilyen rossz helyzetben, az 50 és 65 év közöttiek 485 ezren. Ki kell még emelni a 20 éven aluliak korosztályát, ahol szintén magasabb a kitettek aránya, mint a magyar lakosság körében általánosságban. A legkevésbé hazánkban a fiatal felnőttek körében fordul elő ez a kockázat.
Joggal feltételezhető, hogy a pandémia és az energiaválság megtépázhatta az országok, lakosság anyagi helyzetét, amely 2022-ben is éreztette hatását, azonban a 2019-es értékekkel összevetve a 2022-es számokat, csak néhány országban találunk jelentős növekedést. Ausztriában, Észtországba, Szlovákiában, Finnországban és Franciországban legalább 1 százalékponttal emelkedett az elszegényedés kockázatának kitettek aránya, a leginkább viszont Németországban romlott a helyzet az "utolsó békés év" óta: 3,6 százalékponttal emelkedett a veszélyeztetettek aránya.
