Egyelőre csupán az biztos, hogy 2025-ben bevezetik az édesített italokra kivetendő adót, illetve érezhetően nő a dohánytermékeket sújtó adóteher is, s ez a két tétel együttesen jövőre legalább százmillió euró többletbevételt hoz.
Parlamenti körökből viszont kiszivárgott néhány további érdekes információ is Szlovákia készülőfélben lévő adószigorításairól.
Szlovákiában az Európai Bizottság szerint elkerülhetetlenek a megszorítások. A testület döntése értelmében Robert Fico kormányának legkésőbb szeptember 20-ig le kell tennie az asztalra egy erőteljes konszolidációs csomagot annak érdekében, hogy az idén várt, a bruttó hazai össztermékhez viszonyított közel 6 százalékos államháztartási hiány a választási ciklus végére, 2027-re 3 százalékra mérséklődjön. A takarékossági intézkedések volumene elérheti a GDP 1 százalékát, illetve az 1,4 milliárd eurót.
Több adófajtát is érezhetően emelhetnek Szlovákiában
Egyelőre csupán az biztos, hogy 2025-ben bevezetik az édesített italokra kivetendő adót, illetve érezhetően nő a dohánytermékeket sújtó adóteher is, s ez a két tétel együttesen jövőre legalább százmillió euró többletbevételt hoz.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) pénzügyminisztériumi információkra támaszkodó értesülései szerint a Fico-kabinet alaposan megterhelné a szlovákiai családok pénztárcájá is.
Három intézkedés uralja a titokban előkészített konszolidációs csomagot: a jövőbeni nyugdíjaink újabb ellopása a második nyugdíjpillérből, a munka erőteljesebb megadóztatása és a pénzügyi tranzakciós adó
– fogalmazott Stefan Kiss, a PS parlamenti képviselője, a törvényhozás pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja.
Szerinte a kiszivárgott információk arra utalnak, hogy
a kormány a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulását 4-ről 3 százalékra faragná le, újra lehetővé tenné a kilépést a második pillérből, illetve eltörölné a pályakezdők automatikus belépését is.
Ha valóban 3 százalékra vinnék le a hozzájárulást, az éves szinten 200 millió euró megtakarítást hozna az államkasszának. Az a munkavállaló viszont, aki havi 1500 eurót keres, évente 270 eurót veszítene az 1 százalékpontos csökkenéssel. A Fico-kabinet már eddig sem kímélte a második nyugdíjpillért, hiszen 2024-től kezdve a havi hozzájárulás mértékét a korábbi 5,5 százalékról 4 százalékra mérsékelte, miközben az eredeti tervek szerint ennek mértéke jövőre 5,75, 2026-ban pedig már 6 százalékra nőtt volna.
Robert Fico kormányfőnek egyébként már régóta a begyében vannak a magánnyugdíjpénztárak: korábbi kormányzásai idején négyszer is hozzányúlt a rendszerhez, aminek következtében nagyjából 400 ezer ügyfél lépett ki a jelenleg 1,9 millió tagot számláló kasszákból, miközben az eredeti, 9 százalékos hozzájárulás mértékét erőteljesen lefaragta, a nyugdíjpénztárak befektetési lehetőségeit, mozgásterét pedig gúzsba kötötte.
A kormánynak a vállalkozókra is gondja lehet
„Többek között 20 százalékkal emelnék az egyéni vállalkozók minimális társadalombiztosítási járulékát, illetve a mai hétszereséről az átlagbér 11-szeresére emelnék a társadalombiztosítási járulékfizetés plafonját. Ez a munkavállalókra, a munkáltatókra és az egyéni vállalkozókra egyaránt vonatkozik” – állítja az ellenzéki képviselő.
Egyben az úgynevezett fiktív egyéni vállalkozókat is kiszorítanák, elemzők szerint a közel 400 ezer egyéni vállalkozóból 107 ezer csak az adókedvezmények miatt választotta ezt a státuszt. Tény, hogy bruttó 1000 euróból az alkalmazottnak csupán 605 euró marad a pénztárcájában, az egyéni vállalkozónak az átalányadó révén viszont 686 euró.
A pénzügyminisztérium számításai szerint, ha a kényszervállalkozások számát az uniós átlag szintjére sikerülne visszaszorítani, az állam az adókon és járulékokon keresztül évente 177–250 millió eurós pluszbevételre tehetne szert.
Az is felmerült, hogy a társasági adó kulcsát a mostani 21 százalékról 22 százalékra emelik, emellett kérdéses az évi 60 ezer euró alatti adózott jövedelmet elérő kisvállalkozások kedvezményes, 15 százalékos adókulcsának megőrzése is.
„A Fico-kormány a költségvetési tervében már konkrétan beszél arról a szándékáról, hogy 2025-től harmadik és negyedik személyijövedelemadó-kulcsot kíván bevezetni, ami várhatóan 78 millió euróval növelné az állam bevételeit. A 30 százalékosra tervezett harmadik sáv a 80 ezer euró feletti éves jövedelemre vonatkozik majd. A 100 ezer euró feletti éves jövedelmet pedig a legmagasabb, 35 százalékos kulcs alapján adóztatnák meg” – ezt már Radovan Durana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője mondta. Emellett jöhet az 1 százalékponttal magasabb, most 20 százalékos áfakulcs, ami akár 500 millió eurót is hozhat az állam konyhájára.
Sőt, még a gyerekek után járó pénzt is megfelezhetik
A korábbi, Matovic-kabinet által bevezetett, gyermekek után járó, 200 eurós szülői bónusz a jelek szerint már csak idén lesz érvényben, a legújabb törvénymódosítás elfogadása után, jövő évtől hatályon kívül helyezik. A szülői bónusz kifizetésének beszüntetésével akár egymilliárd eurós többlet is keletkezhet a büdzsében. Teljesen nem fogják eltörölni a kedvezményt, de megfelezik a maximális összegét: 2025-től kezdődően legfeljebb 100 eurót kaphatnak a támogatásra jogosultak, és kisebb lesz azoknak a száma, akik igényelhetik.
Robert Fico korábban felvetette, hogy az államapparátus létszámát is visszavágnák, legalább 10 százalékkal, de ezek a hangok már elhalkultak.
A meglebegtetett, pénzügyi tranzakciókra kivetett adót mindenki, a lakosság és a vállalkozók is megérzik, ám szerencsére, a készülő csomag legkárosabb része, a bankautomatákból történő pénzfelvétel megadóztatása kiesett a tervezett csomagból, és valószínűleg a természetes személyek egymás közötti átutalásait sem érinti majd – mondta a PS parlamenti képviselője.
A pénzügyminisztérium a kiszivárgott lépéseket tételesen nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Augusztus végén a kormánypártok koalíciós ülései után már pontosabb kontúrokat vehet fel az elkerülhetetlen takarékossági csomag. (vg.hu)
