Az orosz külügyminiszter interjút adott a a Magyar Nemzetnek. Az orosz-ukrán háború és a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok mellett azt is megkérdezték tőle, hogy mikor tervezi Oroszország „megszállni” Európát.
„Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban. Az oroszellenes szankciók ellenére a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődnek” – jelentette ki Szergej Lavrov a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Az orosz külügyminiszter azzal folytatta: „Sikeresen folytatódik együttműködésünk zászlóshajó projektjének – a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének – megvalósítása. A helyszínen jelenleg aktív munkálatok folynak. Az erőmű építési és szerelési bázisának létesítményei várhatóan 2025 végére készülnek el.”
Lavrov elmondása szerint tervszerűen történik az orosz szénhidrogének szállítása, és Oroszország kész együttműködni magyar partnereivel minden felmerülő kérdésben. „Véleményünk szerint jó távlatai vannak a Budapesttel a kölcsönös előnyök és egymás érdekeinek figyelembevétele alapján folytatott további párbeszédnek” – tette hozzá.
Lavrov: Ma Oroszország és Magyarország nyíltan felemeli a szavát honfitársai védelmében
Ezen a ponton indokolt rögzíteni: A Krím 2014-es törvénytelen elcsatolása után Oroszország 2022 februárjában katonai agressziót, teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, majd ugyancsak jogellenesen annektálta Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régióikat. A Magyar Nemzet a Lavrovhoz intézett kérdéseiben egyetlen egyszer sem firtatta, hogy Oroszország agresszor lenne, sőt még a „háború” szót sem írta le, egyszerűen konfliktusként hivatkozott rá.
Az orosz diplomácia vezetője egyébként a lapnak azt állította, hogy „Oroszország a korábbiakban is, most is nyitott az ukrán konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére. Ennek azonban valóban a tartós békéről kell szólnia, nem pedig a fegyverszünetről”. Hozzátette, fenntartható rendezés nem lehetséges a konfliktus kiváltó okainak elhárítása nélkül. „Mindenekelőtt meg kell szüntetni Oroszországot a NATO bővítésével és Ukrajnának a NATO-ba történő bevonásával kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket” – állította.
Amikor a lap arról kérdezte az orosz külügyminisztert, hogy miért érzi Moszkva fenyegetésnek Ukrajna NATO-tagságát, többek közt azt állította: „Ukrajnában az oroszokat üldözték és megölték. (…) A kijevi rezsim hadat üzent az orosz nyelvnek és az orosz kultúrának. (…) Más etnikai csoportok, köztük a magyarok, románok, lengyelek, bolgárok, örmények, beloruszok és görögök is erőszakos ukránosításon estek át.
Budapesten jól tudják ezt. Ma Oroszország és Magyarország nyíltan felemeli a szavát honfitársai védelmében. Egyesíteni tudjuk ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinket.”
A kormánypárti lap legvégül a következő kérdést tette fel Szergej Lavrovnak: „Több nyugati hírszerző ügynökség állítja, bizonyítékaik vannak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök »meg akarja szállni« az Óvilágot, illetve ki akarja terjeszteni az orosz befolyást Európában. Az európai politikai vezetők gyakran ismételgették ezeket a kijelentéseket. Hogyan reagál az Oroszországi Föderáció ezekre a vádakra? Mikor tervezi Oroszország »megszállni« Európát?”
Az orosz külügyminiszter erre úgy reagált: „Talán azok, akik ezeket a kijelentéseket teszik, többet tudnak Oroszország terveiről, mint mi magunk. Legalábbis mi semmit sem tudunk az »Európa megtámadására vonatkozó terveinkről«, még kevésbé arról, hogy »megszálljuk« Európát.” Majd azzal vádolta Európát, hogy oroszellenességet szít, integrációs szövetségből katonai és politikai blokká, egyfajta NATO-függelékké vált, ami veszélyes. (Népszava)
