„Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné vagy bujkálna” – mondta szerdán a Szegedi Törvényszéken Joób Márton, korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus.
A politikust azzal vádolják, hogy társaival egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét a piacon tudja tartani.
Az ügyészség szerint nem fizettek rendesen adót, fiktív számlákat adtak ki és fogadtak be, a munkavállalók után alig fizettek járulékot, így 2013 és 2017 között mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak. Korábban hat ember már bűnösnek vallotta magát, őket jogerősen el is ítélték. Joóbra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség. A politikus kitart az ártatlansága mellett.
Úgy volt, hogy a szerdai tárgyalási napon három cégre vonatkozóan tesz majd vallomást Joób, de mivel ezt egészségi állapota nem engedte meg, az ügyben felkért szakértők véleményét ismertette a bíróság.
A könyvszakértő feladata az volt, hogy kiderítse, a politikus cége, a Műsorkalauz Kft. 2013 és 2017 között milyen összegben, milyen tevékenységekre fogadott be számlát, valamint az egyes alvállalkozók szempontjából is vizsgálta, hogy hozzájuk mire érkeztek számlák.
Elemzésének tárgya volt az is, hogy ha a cégek által kiadott számlák fiktívek voltak, tehát nem állt mögöttük valós teljesítés, mekkora kárt okoztak az államnak és milyen összegben járultak hozzá a lánc tetején álló Műsorkalauz Kft. által okozott bevételkieséshez.
A nyomozati dokumentumok szerint Joób cége a műsorújságok terjesztésével is foglalkozott, amit a politikus tagad. A hatóságok mégis úgy látják, hogy a terjesztést Joób Márton saját alkalmazottai végezték, a cégvezető azonban azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy alvállalkozói vannak, ezért fiktív számlákat fogadtak be, hogy minimalizálják az adóterheket.
Ehhez később új alvállalkozók kellettek, így újabb elemeket vontak be a képletbe. A szakértő megállapította, hogy Joób cége 2013 és 2017 között több mint 1,2 milliárd forint értékben fogadott be számlákat, melyeknek áfatartalma több mint 271 millió forint volt.
Hogy melyik cég merre számlázott, azt táblázatban is összefoglalták. Ennek sorai azt mutatják, hogy az alsóbb szinteken lévő cégek nem számláztak folyamatosan, többen helyet is cseréltek, egy idő után már nem, vagy később kezdtek el számlázni. A táblázatok egy láncolatot adtak ki, melyben a szakértő szerint alászámlázások történtek, a résztvevők fiktív számlákkal csökkentették áfafizetési kötelezettségeiket.
A szakértői vélemény megkülönböztette a „missing trader” cégeket, azaz az eltűnő vagy bukó cégeket, melyek a lánc alján helyezkedtek el, a puffercégeket, amik a lánc közepén állva fogadtak is be, illetve adtak is ki számlákat, valamint a hierarchia tetején álló brókercégeket, amik az egészből hasznot húznak.
A politikushoz köthető Műsorkalauz lehetett az egyik ilyen brókercég, aminek könyvelésében a már említett 271 millió forint levonható adóként szerepelt. Az alvállalkozók összesen ennyi áfát hárítottak át a cégre, ami pénz végül nem vált az állami költségvetés részévé.
A könyvvizsgálónak nem minden esetben voltak birtokában a cégek könyvelési dokumentumai, gyakran dolgozott banki adatokból és analitikákból. Ezt az egyik védő is számon kérte, mondván így nem tudott egyértelmű következtetésekre jutni több tag bevallásának esetében sem.
A vélemény ismertetése után Joób Márton is megszólalt, aki szerint többször is visszaköszönt a megállapításban az ügyészség álláspontja. „Mennyire független ez a szakértői vélemény?” – tette fel a kérdést, majd önmagát idézte az előző tárgyalási napról, mondván cége kizárólag olyan számlát fogadott be, ami mögött valós teljesítés és munka volt. Ismerte azokat a cégeket, akik neki dolgoztak, többükkel ma is együttműködik, ezek létező cégek.
Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné, vagy bujkálna
– jegyezte meg.
Mivel korábban téma volt, hogy a vádlottak egymás helyett is aláírhattak, írásszakértőt is bevontak az ügybe. Ő azt vizsgálta, hogy mely cégektől származó számlákat ki, vagy ki nem írta alá. Azonosságokra és különbségekre utaló jeleket keresett a vádlottak kézírásában, majd végül megállapította, hogy nem írták alá egymás helyett.
A felolvasott véleményekkel kapcsolatban nem hangzott el észrevétel sem a védelem, sem a vád részéről, a tárgyalás február 13-án folyatódik. (Telex)
