A Debreceni Törvényszéken zajlik a cégnek kiadott engedélyek miatt indított eljárás. A tárgyaláson több alkalommal éles szóváltás alakult ki a felek között.
Míg a CATL kínai akkumulátor-gyáróriás lapunk korábbi érdeklődésére üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, milyen értékű felelősségbiztosítást kötött a debreceni üzemére, a Debreceni Törvényszéken tartott tárgyaláson szerdán kiderült: mindössze egymillió forintosat. Az összeg aprópénz a gyár 3000 milliárd forintos befektetéséhez képest. A biztosítás akkumulátor gyártására, veszélyes hulladékok előkezelésére szól. A lapunk által megismert kötvény alapján egy kombinált limitű biztosításról van szó: egy általános és egy környezetszennyezési károk felelősségbiztosításáról szól a csomag. Az egymillió forintos biztosítási összeg azt jelentheti: a kombinált kártérítési limit 500 ezer forint káresetenként és legfeljebb egymillió forint évente. Litresits András, az egyik felperest képviselő ügyvéd ennek apropóján lapunknak abszurdnak nevezte, hogy „egy több milliárd forintos projekt esetén, ahol Debrecen város vízellátása, vízforrása veszélyeztetve van, elegendő” egy ilyen kombinált kártérítési limit.
Szeptemberben a CATL azt sem árulta el lapunknak, hogy melyik biztosítótársasággal szerződtek. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz becsatolt kötvény szerint a beruházó az osztrák hátterű Uniqa biztosítót választotta. Az éves biztosítási díj százezer forint. Vagyis annyi, amennyit egy család nagybevásárlás esetén az üzletekben hagy. Az akkugyár biztosítási értékéről szóló információ a bírói összegzés részeként, úgyszólván mellékesen hangzott el a Debreceni Törvényszék mai tárgyalásán. Az információ jelentőségét az adja, hogy eddig erről egy szót sem hallhatott a nyilvánosság, a CATL üzleti titokként kezelte.
Egységesítették a kereseteket
Eközben azonban a „CATL-ügy” úgy hízik, mint a kisgömböc: a vitatott megítélésű üzem környezetvédelmi engedélye ügyében zajló bírósági eljáráshoz ugyanis három új keresetet egységesített a bíróság. Vagyis a kínai beruházónak kiadott környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyeket megtámadó keresetet – egy kivétellel – ebben az eljárásban tárgyalja a bíróság (egy további kereset szerepel külön eljárásban). Röviden szólva valamennyi felperes szabálytalannak tartja a két alperes, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal és a megyei katasztrófavédelem által lefolytatott engedélyezési eljárásokat. Ezért a CATL-nek kiadott engedélyek megsemmisítését kérik a bíróságtól, és új eljárás lefolytatását szeretnék elérni. Érdekesség, hogy a CATL is részese az eljárásnak alperesi érdekeltként. Mint arról a MagyarHang beszámolt, a nagyvállalatot a bíróság állította perbe. Így állt elő az a pikáns helyzet, hogy az engedélyező hatóságok és a vállalat képviseletét ellátó jogászok egy oldalon küzdenek a magánszemélyekkel szemben!
Az első rendű felperes Moczok Gyula debreceni lakos – egyébként korábban az MSZP egyik helyi vezetője volt –, az ő képviseletében jár el a már idézett Litresits András ügyvéd. Ehhez csatolták az új szereplők, Szemán Judit, a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület elnökének keresetét, illetve a „mikepércsi anyák” néven megismert csoporthoz tartozó Pintye Andrea és Fónainé Pásztor Enikő kereseteit. Utóbbiakat Halász Árpád ügyvéd képviseli.
MNP-oldószer: „Várjuk a nyilatkozatot!”
A tárgyaláson több alkalommal éles szóváltás alakult ki a felek között, köztük az MNP oldószere miatt is. Ez egy, az akkumulátorgyártásban használt oldószer, amelynek nyomait a Samsung akkugyára közelében, a gödi kutakban kimutatták, emiatt lakossági fórumon kellett nyugtatni a felháborodott gödieket. Figyelemre méltó azonban, hogy a CATL debreceni gyárberuházásához kiadott egységes engedélyben nem jelölt meg a hatóság semmiféle kibocsátási határértéket.
A katasztrófavédelem képviselője erre azzal reagált, hogy önálló szennyvízkezelőt építene a kínai gyár. Vagyis az MNP kezelésére vonatkozó technológiát külön eljárásban vizsgálnák, konkrétan azt, hogy a tervezett szennyvízkezelési technológia alkalmas-e arra, hogy a majd közcsatornába vezetett előtisztított szennyvíz megfelel-e a határértéknek. Ám ezt nem kötöttek ki az engedélyekben. Szászi Ádám tanácsvezető bíró erre a hatóságoknak szegezte a kérdést: miért nem határozták meg az MNP kibocsátási határérték mértékét? Erre a hatóság hat jelenlévő képviselője percekig kutatta az iratokat. Végül további határidőt kértek a kérdés megválaszolására. Ám igyekeztek nyugtatni az értetlenségüknek hangot adó felpereseket, hogy ne aggódjanak, nem a próbaüzem vagy üzemműködés során, hanem ezt megelőzően határozzák meg azt. „Várjuk a pontos nyilatkozatot!” – jelentette ki Szászi Ádám bíró, és arra kötelezte a hatóságot, hogy 8 napon belül adjanak be részletes tájékoztatást.
Halász Árpád, a civilek ügyvédje szerint ebben az eljárásban kellett volna az MNP-határértéket meghatározni, nem később. Azt is mondta: ha külső helyszínen végzik az MNP hatástalanítását, akkor nem megfelelő a beruházás hatásterületének meghatározása sem. Álláspontja szerint ezek miatt is „súlyosan jogszabálysértő a kiadott határozat”.
Számítógéppel gyártották le a kínai cégvezér szignóját?
A nyár folyamán módosított egységes környezeti hatósági engedély miatt is parázs, személyeskedésbe is futó jogi vita bontakozott ki. Litresits András ugyanis sérelmezte, hogy álláspontja szerint a hatóság úgy módosította a gyárnak kiadott egységes környezeti engedélyt, hogy a már folyamatban lévő hatósági eljárást elhallgatták a felperesi fél elől a bíróságon. Ennek azért lehet jelentőse, mert így már nem az a hatósági engedély érvényes, amely eredetileg a bírósági eljárás tárgya volt. Emiatt rosszhiszemű pervezetés miatt pénzbírság kiszabását is kérte az alperes kormányhivatalra.
Ám az igaz bökkenő azonban szerinte az, hogy a módosításról szóló hatósági eljárás egy olyan megbízási irattal indult, amelyre számítógépes aláírásbélyegzővel rakták oda a kínai ügyvezető aláírását. Úgy véli, ez szabálytalan. Ekkor laptopját felemelve mutatta meg, hogyan teheti bárki egy másik személy aláírását bárhova egy programmal, az aláírás látszatát keltve. – Ha nincs joghatályos meghatalmazás, nincs kérelem, nincs engedély sem – jelentette ki. A CATL jogásza azzal hárított, hogy a probléma az aláírással nem eredményezhet semmiséget.
Halász Árpád a módosított engedély apropójában azt kifogásolta, hogy a kormányhivatal honlapján úgy elrejtették a módosított engedélyt, hogy csak a bíróság segítségével találták meg. Erre a vármegyei kormányhivatal főosztályvezetője azt mondta: négy kattintással elérhető volt a határozat. A kormányhivatali főosztályvezető – egyetértésben a katasztrófavédelmi jogtanácsossal a CATL jogászával – vitatta azt is, hogy ez a módosítás ok-e a felperesek keresetének kiterjesztésére, különösen, hogy azt a szeptemberi határidő után nyújtották be. A bíró ezt azzal zárta rövidre, hogy miután a bíróság kérte nyilatkozatra a módosított engedély kapcsán a felpereseket, van lehetőség a keresetük kiterjesztésére. Érdekes körülmény, hogy kormányhivatali főosztályvezető annak ellenére sem járult hozzá fényképfelvétel készítéséhez, hogy a januári közmeghallgatást ő vezette.
Folytatódhat a CATL üzemének építése
A szerdai tárgyalás krónikájához tartozik még, hogy az egy órás csúszással kezdődött, mivel a jelentős számú érintett és érdeklődő nem fért be az eredetileg kijelölt terembe. Ezért végül a Debreceni Járásbíróság épületének nagytermében tartották meg a tárgyalást. A közigazgatási eljárás decemberben folytatódik.
Megerősítették továbbá azt is, hogy az akkumulátorgyár építésének leállítását célzó azonnali jogvédelmet kérő eljárások jogerősen lezárultak. Vagyis folytatódhat a CATL 9000 embernek munkát ígérő üzemének építése, amelyhez a magyar állam is nagyvonalú állami támogatást ad. Az üzem első ütemében 2025-től indulna a termelés. (MagyarHang)
