2023 végén is tartott még az év során tapasztalt élénk munkavállalói aktivitás Magyarországon.
Az utolsó negyedévben 20,9%-kal több pályázat érkezett a meghirdetett állásokra, mint az előző év azonos időszakában. Az ország két vármegyéjét leszámítva mindenhol nőtt a jelentkezések száma, a legnagyobb arányban Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében – derült ki a Profession.hu legújabb negyedéves jelentéséből.
Elkészítette 2023 utolsó negyedévére vonatkozó munkaerőpiaci elemzését a Profession.hu. Magyarország leglátogatottabb állásportálján a vizsgált három hónap alatt 20,9%-kal több munkavállalói jelentkezés történt, mint az előző év azonos időszakában. Az ország egész területén jellemző volt a megemelkedett munkavállalói aktivitás, kivéve Nógrád (-22,9%) és Bács-Kiskun (-10,2%) vármegyéket, ahol elmaradt a jelentkezések száma a tavalyitól. A legnagyobb növekedés Tolna (60,1%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (47,1%), Pest (45%), valamint Békés (43,4%) vármegyékben volt.
A beérkezett pályázatok száma a legnagyobb mértékben az IT üzemeltetés és telekommunikáció (61,9%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (51,4%) és az IT programozás, fejlesztés (49,9%) kategóriákban meghirdetett állásoknál nőtt az előző év utolsó három hónapjához képest, a legalacsonyabb emelkedés pedig az értékesítés és kereskedelem (10,4%) területén volt. Csökkenés mindössze a jogi és a banki kategóriákban történt.
A jelenlegi helyzet komoly potenciált jelent azoknak a vállalatoknak, amelyek az idei évre némi optimizmussal tekintenek és tudatosan, hosszú távon gondolkodnak. Akár személyi állomány bővítésről, akár pótlásról legyen szó, a jelenlegi fokozott álláskeresői aktivitást érdemes kihasználni a hosszú távú építkezés érdekében: a széles kínálatnak köszönhetően ugyanis most könnyebben és gyorsabban megszerezhetik a nekik szükséges munkaerőt, mindez az álláspiaci kínálat növekedésével párhuzamosan lényegesen nehezebb feladat lesz
– mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Csökkenő álláshirdetési számok
2023 utolsó negyedében szinte minden vármegyében elmaradt a meghirdetett állások száma az előző év azonos időszakában aktivált hirdetésekétől, országos szinten átlagosan 13,5%-kal. Heves és Veszprém vármegyék előtt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén lassult le leginkább a munkaerőfelvétel az előző év végéhez képest, ahol 30,5%-kal kevesebb betöltésre váró pozíciót hirdettek meg, mint egy évvel korábban. A leginkább az IT programozás és fejlesztés, valamint a gyártás, termelés és a mérnöki kategóriákban kínált lehetőségek szűkültek a térségben. Minimális növekedést mindössze a szakmunka, illetve a bank, biztosítás, bróker, az adminisztrációs területek és a marketing-média-PR hármasa produkált.
Budapesten szintén csökkentek az új munkalehetőségek a tavalyi év utolsó három hónapjához képest a legtöbb területen, összesen 14,7%-kal. Ezek közül a legnagyobb mértékben a banki területek, az SSC-k hirdetésszáma fogyatkozott meg az előző év azonos időszakában aktiválthoz képest, valamint a jog és a HR pozíciókra pályázók lehetőségei szűkültek még a legnagyobb arányban. 27,9%-kall több nyitott állás volt viszont a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók számára a fővárosban.
2023-ban országos trendként azonosítható az álláspiaci kínálat szűkülése. Az általános tendencia mellett az adatokból kitűnnek szektorspecifikus eltérések, mint például a technológiai szektor esetében, amelynek zsugorodásában a globális hatások is jelentősen közrejátszanak
– tette hozzá a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Három vármegyében nőtt a munkaerőigény
Hajdú-Biharban 20,7%-kal nőtt a feladott álláshirdetések száma, ahol a vendéglátás, hotel, idegenforgalom, az IT üzemeltetés és telekommunikáció, valamint a szállítás, beszerzés, logisztika kategóriákban erősödött a toborzás üteme az előző év végéhez képest, míg az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat, az IT programozás és az egészségügy, gyógyszeripar kategóriákban csökkent.
Feladott hirdetések számában a második legnagyobb gyarapodás 12,8%-kal Tolna vármegyében volt, ahol leginkább az értékesítés, kereskedelem, az adminisztráció, asszisztensi és irodai munka, valamint a szakmunka kategóriák hirdetésszámai nőttek a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, viszont csökkentek az álláslehetőségek a pénzügyi, könyvelői és a fizikai munkát keresők számára.
Emellett mindössze Szabolcs-Szatmár-Bereg hirdetései nem csökkentek az országban: 0,2%-kal több állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor. Ezek között a legtöbb a szakmunkásokat szólította meg, de az előző év végéhez képest a legnagyobb növekedés a HR és munkaügy, a marketing, média és PR, illetve a szállítás, beszerzés, logisztika kategóriákban történt. Az építőipar és ingatlan, az IT programozás és fejlesztés, illetve a fizikai, segéd- és betanított munka kategóriákban csökkent leginkább a hirdetésszám.
Az elmúlt években nagy kilengések jellemezték a munkaerőpiac mozgását. A 2023-ban megfigyelhető mintázat sok tekintetben a pandémia első évére hasonlított, bár a mértékét és a hátterét tekintve más helyzetről beszélhetünk. A tavalyi évben számos faktor befolyásolta és egyben bizonytalanította el a hazai vállalati döntéshozókat a toborzási döntésekben. Tekintettel a makrogazdasági eseményekre (pandémia utóhatások, recessziós félelmek, infláció, háborús konfliktusok, árfolyamvolatilitás) a cégek sokkal óvatosabbak voltak a személyi állomány bővítési és pótlási kérdésekben
– foglalja össze Tüzes Imre.
Bár jelenleg mindössze január első napjainak adatai láthatóak, ezek egyelőre fokozott álláspiaci aktivitást jeleznek elő, emellett az idei évre vonatkozóan a tavalyinál több munkaadó számol saját pénzügyi helyzetének javulásával
– mondta el a 2024-es várakozásokról a szakember.