Nincs garancia a kormányzati revolverszervezet függetlenségére.
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága az Orbán-kormány szuverenitásvédelminek nevezett törvényéről szóló véleményében megvizsgálta a törvény főbb elemeit, különösen a választási kampányok külföldi finanszírozásának tilalmát, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását és tevékenységét. Ez utóbbiról megállapították, hogy nincs szükség rá - írja a hvg.hu.
A Velencei Bizottság szerint az olyan intézkedések, mint a politikai pártok és választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások bevezetése elvileg összhangban vannak a nemzetközi gyakorlatokkal és normákkal, azonban a törvény rendelkezései túlmutatnak a választási kampányokon és kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásokért folytatott kampányokra, a magyar hatóságok pedig nem támasztották alá az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét.
A vélemény szerint összeegyeztethető a nemzetközi normákkal a törvény azon része, amely kiterjeszti a külföldi finanszírozás fogadásának tilalmát és új bűncselekményt hoz létre „A választói akarat jogellenes befolyásolása” címmel, azzal a feltétellel, hogy a rendelkezéseket módosítják: az új korlátozások alól bizonyos kivételekről és pontosabb meghatározásokról kellene rendelkezni.
A Velencei Bizottság megkérdőjelezte a Lánczi Tamás-féle szuverenitásvédelminek nevezett hivatal jogalapját, mint az „alkotmányos identitás” védelmezőjét, miközben a „nemzeti szuverenitás” védelmével van megbízva. A testület szükségtelennek is tartja Lánczi által vezetett kormányzati bunkósbot létrehozását, mivel egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állam rendes intézményein keresztül, azaz a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül lépnek fel. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak pedig nem szabadna behatolnia e szervek alkotmányos hatáskörébe.
A bizottság azt is megjegyezte, hogy a törvény nem nyújt garanciát Láncziék függetlenségére. A hivatal elnökét és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, már ennél fogva sem tekinthető független szervnek. Kifogásolják azt is, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendkívül széles és homályosan meghatározott hatáskörrel rendelkezik. Hangsúlyozzák, hogy a Lánczi-féle hivatal
bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe beavatkozhat, és bármilyen ellenőrzés és felülvizsgálati mechanizmus nélkül megnevezheti és megszégyenítheti az adott személyt.
Mivel a törvény nem nyújt elegendő garanciát a Hivatal függetlenségére, a törvény önkényes és politikai indíttatású alkalmazása állhat elő, így tevékenysége káros hatással lehet a szabad és demokratikus vitára Magyarországon - figyelmeztetett a testület.
A Velencei Bizottság ennek megfelelően ajánlásokat is megfogalmazott, például úgy ahogy van, hatályon kívül helyeznék a törvény Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó passzusait. A külföldi támogatás fogalmát árnyaltabban kellene meghatározni, pontosabban meg kellene határozni a tiltott tevékenységeket, továbbá módosítani kellene a Büntető Törvénykönyv új 350/A. §-ának címét, hogy az jobban tükrözze a rendelkezés tartalmát. (Népszava)
