A romániai választók közel 70 százaléka szavazna egy nacionalista jelöltre vagy pártra – derül ki a Funky Citizens megbízásából Inscop-felmérésből, aminek az eredményeit kedden közölték.
A Libertatea összefoglalója szerint a tavaly decemberben végzett felmérésben a megkérdezettek csupán 27,3 százaléka mondta, hogy nem szavazna nacionalista jelöltre, míg 3,6 százalékuk nem válaszolt a kérdésre.
Árnyalja a képet, hogy a nacionalista szavazók (tehát a megkérdezettek 69,1 százalék) 61,6 százaléka már nem szavazna nacionalista jelöltre, ha ő az EU-ból való kilépéssel kampányol vagy olyan politikát javasol, ami azt eredményezné. A nacionalista szavazók 33,1 százalékát nem tántorítja el az, ha a jelölt kiléptetné az országot az EU-ból, úgyis rászavaznának.
A megkérdezett románok négyötöde nem támogat olyan nacionalista jelöltet vagy pártot, amely közelítené Romániát Oroszországhoz. A felmérésben részt vevők 81 százaléka mondta azt, hogy nem szavazna olyan jelöltre, aki a két ország közeledését szorgalmazza, és csupán 16 százalékuk mondta, hogy még mindig rá szavazna. Ez lényeges eltérés a korábbi felmérésekhez képest, két évvel ezelőtt még csak válaszolók 68,4 százaléka mondta azt, nem szavazna olyan jelöltre, aki szorosabbra fűzné az ország viszonyát az oroszokkal. Két évvel ezelőtt egyébként a megkérdezettek 65,7 százaléka mondta azt, hogy szavazna egy nacionalista jelöltre.
A G4Media összefoglalójából az is kiderül, hogy amikor azt kérdezték az emberektől, hogy az országnak a Nyugat vagy Kelet felé kellene közeledjen, akkor a válaszadók 87,5 százaléka inkább a Nyugatot választotta. Ez 13 százalékponttal magasabb, mint ahánya 2022-ben nyilatkoztak így erről, akkor ugyanis 74,5 százalék mondta azt, hogy a nyugat a jó irány.
A megkérdezettek 88,1 százaléka mondta azt ellenzi Románia Európai Unióból való kilépésének gondolatát, és csupán 9,4 százalék értene egyet ezzel. Két évvel ezelőtti felméréshez képest megerősödtek az EU-pártiak, akkor csupán 71,7 százalék utasította el az ország kilépését az EU-ból. Románia EU-s csatlakozását a válaszadók 72,5 százaléka gondolja pozitívnak, ennyien mondták azt, hogy szerintük előnyös volt a csatlakozás. 21,6 százalék az ellenkező véleményen van. Két éve még a romániaiak 40,8 százaléka gondolta előnytelennek az EU-s csatlakozást. Ugyanakkor a románok 57,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha nem ért egyet az Európai Unió szabályaival, még akkor is, ha ezzel az EU tagállami pozíciójának elvesztését kockáztatja. 36,3 százalék pedig azon a véleményen van, hogy Romániának tagállamként tiszteletben kell tartania az Európai Unió szabályait, még akkor is, ha nemzeti érdekei sérülnek.
Egyébként a válaszadók 48,5 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy Románia az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok gyarmata, és 66,6 százalék szerint a románokat másodosztályú polgárnak tekintik Európában.
A románok 63,8 százaléka mondta azt, hogy szerinte az állam többet segít a külföldi cégeknek és multiknak, mint a románoknak, míg 20,6 százalék pont ellentétes véleményen van. 62,4 százalékuk szerint Románia természeti erőforrásait csak román cégeknek szabad kiaknázniuk, míg 34,9 százalék azon van, hogy az ország erőforrásait minden hatékonyan működő román vagy külföldi cég kiaknázhatja.
A megkérdezettek 45,8 százaléka azon a véleményen van, hogy azok a külföldi cégek, amelyek az elmúlt 30 évben fektettek be Romániába, több hasznot, mint kárt tettek az országban, meg 43,4 százalékuk pont az ellenkezőjét gondolja. Két éve egyébként még valamivel kisebb aranyban, a megkérdezettek 39,5 százaléka gondolta hasznosnak a külföldi cégek jelenlétét az országban, és 51,3 százalék gondolta károsnak őket. Ezzel együtt a megkérdezettek 55,8 százaléka van azon a véleményen, hogy a román államnak magasabb adót kellene bevezetnie az itt működő külföldi cégekre, még azzal a kockázattal is, hogy egyesek emiatt más országokba költöztetik vállalkozásukat. Két éve még a megkérdezettek 66,5 százaléka gondolkodott így. 40,2 százalék nem vetne ki magasabb adót a külföldi cégekre, ha akkor azok elmennek.
A megkérdezettek 68,1 százaléka nem ért egyet az azonos nemű párok kapcsolatának elismerésével, 21 százalék pedig egyetért azzal, de bizonyos korlátok között, míg 8,4 százalékuk támogatja az azonos nemű párok teljes, a heteroszexuális párkapcsolatokéhoz hasonló elismerését.
Azzal a kérdésre, hogy szerintük melyik ország vagy szervezet támogatja leginkább a propagandát, a félretájékoztatást vagy az álhírek terjesztését a megkérdezettek 45,4 százaléka Oroszországot nevezte meg (nyílt kérdés volt), 11,8 százalék Kínát, 5,8 százaléka az Egyesült Államokat, 3,6 százalék az EU-t, míg 2,8 százalék Ukrajnát. A megkérdezettek 49,8 százaléka szerint a televízión keresztül terjednek leginkább az álhírek, míg 40 százalékuk a közösségi oldalakat jelölte meg. Az újságok, magazinok és online kiadványokat csupán 2,6 százalék, a rádiókat pedig 1,6 százalék nevezte meg, olyan csatornaként, ahol az álhírek terjednek.
A felmérést telefonos lekérdezéses módszerrel készült, nem, életkor és foglalkozás tekintetében reprezentatív román felnőtt, az országban élő lakosságára. A hibahatár ± 3,1 százalék. (Transtelex)
