Amikor szóba kerül a klímaváltozás kérdése, gyakran egyből a hőmérsékletre (azon belül is főleg az átlaghőmérsékletre) figyel mindenki.
Ugyanakkor, mivel a földi éghajlat egy komplex rendszer, amiben sok tényező hat egymásra, a globális felmelegedés állását célszerű többféle meteorológiai adat alapján vizsgálni. Arról talán mindenki hallott már, hogy a 1,5 Celsius-fokos, fontos küszöbnek számító felmelegedési szintet 2024-ben már átlépte az emberiség, azonban emellett sok más érték is kritikus szintet ütött meg tavaly; az óceánok egyre inkább savasodnak, a világtengerek által tárolt hőenergia rekordot döntött, valamint a Föld gleccsereinek súlya és a tengeri jégtakarók tömege is folyamatosan csökken. A World Meteorology Association (WMA) friss klímaügyi jelentésében rámutat, hogy a tavalyi évben szinte felsorolni is nehéz, mennyi rekordot döntött meg tavaly a globális felmelegedés mértéke.
Az ENSZ egyik specializált szervezeteként működő World Meteorology Association (WMA) a State of the Global Climate 2024 jelentésében tekintette át, hogy az éghajlati adatok alapján milyen is volt a tavalyi év a globális felmelegedés szempontjából. A tanulmány előszavában Celeste Saulo, klímatudós és a WMA vezetője rámutat, hogy több riasztó tényezőben is tetten érhető volt a klímaváltozás erősödése 2024-ben;
- a modernkori meteorológiai megfigyelések elmúlt 175 évének legmelegebb átlaghőmérsékletű éve volt,
- az óceánok hőmérséklete, vízszintje és savassága tovább nőtt,
- folytatódott a földi gleccserek visszahúzódása,
- a Déli-sark kiterjedése a valaha volt második legkisebb szintet ütötte meg,
- a világsajtóban is gyakran tárgyalt extrém időjárási körülmények pedig egyre gyakoribbá váltak.
A jelentés alapján részletesen vizsgált indikátorok világosan mutatják, hogy a klímaváltozás hatására számtalan éghajlati tényező kritikus szintet ért el a elmúlt évben. A továbbiakban a legfontosabb tényezőket külön is megvizsgáljuk.
A három legveszélyesebb üvegházhatású gáz szintje tovább növekedett a légkörben
Az üvegházhatás bolygónk légkörén belül egy természetes, sőt a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen folyamatnak mondható. A hatás teljes hiányában a Föld globális átlaghőmérséklete a jelenlegi 15 Celsius-fokról nagyjából -20-ra csökkenne, amely valószínűleg egyet jelentene az emberi élet megszűnésével.
Azonban, az elmúlt évtizedekben szemmel láthatóan nőtt a felmelegedést nagy mértékben erősítő gázok (pl.: a szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid) szintje a légkörben, amely a szakemberek szerint egyértelműen az emberiség ipari tevékenységének, leginkább a fosszilis tüzelőanyagok használatának tudható be. A legnagyobb probléma ezekkel a gázokkal, hogy némelyiknek, mint például a szén-dioxidnak, évtizedekre van szüksége ahhoz, hogy kiürüljön az atmoszférából.
A légköri szén-dioxid mennyiségének éves átlaga globális szinten, 1984 és 2023 között, milliórészecskében (ppm) kifejezve. - Forrás: WMO
A jelentés szerint 2023-ban rekordszintre emelkedett az üvegházhatású gázok mennyisége az atmoszférában, a klímaváltozás szempontjából nagy problémát jelentő, korábban már említett három anyag szintje pedig 2024-ben is tovább emelkedett. A tanulmány szerint a metán és a dinitrogén-oxid szintje az elmúlt 800 ezer évben nem járt ilyen magasan.
A szén-dioxid a három közül az az anyag, amely legnagyobb mennyiségben kerül kibocsátásra;
a számítások szerint az összes légköri gáz sugárzási kényszerének 66%-áért felel az ipari forradalom kezdete óta.
A sugárzási kényszer értéke azt mutatja meg, hogy egy adott anyag bizonyos koncentrációja a légkörben mennyivel járul hozzá a Föld atmoszférájának energiamérlegének változásaihoz (pozitív vagy negatív irányba). Tehát, mondjuk, hogy a szén-dioxid mekkora mennyiségű sugárzásból fakadó hőenergiát tart meg a légkörben, a sugárzás elnyelésével majd visszasugárzásával.
A szén-dioxid megkötésében a világ óceánjai és erdői fontos szerepet töltenek be, azonban ezen természetes védőrendszerek kapacitását sok környezeti tényező módosíthatja. A tanulmány rámutat, hogy 2014 és 2023 között az emberi tevékenységből származó összes károsanyag kibocsátás
- 48%-a maradt a légkörben,
- 26%-át az óceánok,
- míg 30%-át a szárazföldek, jellemzően erdők nyelték el ebben az időszakban.
Ahogy azt a Portfolio, egy korábbi szakértői cikke is alátámasztja, a sok évezreddel ezelőtti földtörténeti korokban ugyan előfordult már, hogy a bolygó atmoszférájában különösen, a jelenlegi értékeket is meghaladóan magas volt egyes gázok (pl.: szén-dioxid) koncentrációja. Azonban fontos hozzátenni, hogy azokban az időszakokban jellemzően a Földi éghajlatot is az extremitás jellemezte, az emberi élet nem tudott volna kialakulni a bolygón.
A felszíni hőmérséklet soha nem látott szinten járt tavaly
A már említett, leginkább érzékelhető és leggyakrabban tárgyalt tényezője a globális felmelegedésnek a felszíni átlaghőmérséklet emelkedése.
Az éves globális átlaghőmérséklet eltérése az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagához viszonyítva, 1850 és 2024 között. - Forrás: WMO
2024-ben az éves átlaghőmérséklet mintegy 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850 és 1900-as évek közötti átlag, amellyel az azt megelőző év (1,45 Celsius-fokos) eltérését is meghaladta.
Ami a felmelegedési trendet még inkább bizonyítja, hogy a 2015 és 2024 közötti tíz év egyenként a legmelegebbnek számít a mérések kezdete óta.
A tanulmány azt is kiemeli, hogy az ENSO, (teljes nevén El Niño–déli oszcilláció) meleg fázisa, amely 2024 elején tetőzött, hozzájárult a rekordmagas átlaghőmérséklet alakulásához. Ugyanakkor, az adatokból az látszik, hogy már a jelenség felerősödése előtt is különösen magas hőmérséklet uralkodott a bolygón; 2023 júniusától 2024 decemberéig minden hónap meghaladta az addigi rekordot az adott hónap korábbi adataival összehasonlítva.
A 2024-es éves átlaghőmérséklet eltérése az 1991–2020-as átlaghoz viszonyítva, hat különböző mérés mediánja alapján. Látható, hogy a klímaváltozás a Föld különböző régióit más és más mértékben érinti. Európában, azon belül is Kelet-Európában különösen nagy volt a korábbi évek átlagaihoz képest az éves eltérés. - Forrás: WMO
A világ óceánjaiban veszélyes folyamatok indultak el
A globális felmelegedésből származó hőenergia-többlet legnagyobb részét (mintegy 90%-át) a Föld óceánjai veszik fel, ezért az óceánok hőtartalma is árulkodó tényező a klímaváltozás monitorozásakor.
Az óceánok hőtartalma 1960 és 2024 között, három különböző mérés alapján. - Forrás: WMO
2024-ben az óceánok által tárolt hőenergia is rekordot döntött, miután az érték túlszárnyalta a korábbi, 2023-as csúcsot.
A WMO tanulmánya rámutat, hogy ezen érték esetén is egyértelmű emelkedő trendről beszélhetünk; az elmúlt nyolc évben minden év új rekordot jelentett az óceáni hőtartalom globális szintjére nézve. Az elmúlt két évtizedben az óceánok felmelegedésének mértéke majdnem duplája volt, az azt megelőző évtizedekben (1960 és 2005 között) mért értékekhez képest.
A jelentés szerint az óceánok hőmérsékletével kapcsolatos megfigyelések arról árulkodnak, hogy az éghajlatváltozásnak köszönhetően a Föld energiamérlege nincs egyensúlyban. Az emelkedő hőmérsékletből származó energiatöbblet pedig a bolygó régióit különböző mértékben melegíti. Ezen energia
- 5 százaléka a Föld szárazföldi területeit,
- 1 százaléka az atmoszférát,
- 4 százaléka pedig az örök jéggel borított területeket (ún. krioszférát) melegíti,
- a 90 százaléka pedig az óceánok hőtartalmához járul hozzá, így ez az egyik legfontosabb indikátora a klímaváltozásnak.
Részben az óceánok melegedésének köszönhetően gyakran hallani arról is, hogy a tengerszintek emelkedése sok partvidéki várost, vagy akár teljes országokat fenyeget eltűnéssel.
A műholdas mérések alapján 2024 a tengerszint emelkedésben is abszolút rekordernek számított.
Az óceánok azonban, ahogy röviden már érintettük is, nem csak a hőenergiát képesek elnyelni; 2014 és 2023 között az emberiség által kibocsátott szén-dioxid nagyjából kétharmadát is a világtengerek kötötték meg. Mivel 2023 a legutóbbi év, amikorra pontos mérések vannak az óceánok savasodásával kapcsolatosan, a tanulmány ezt veszi alapul az elemzés során.
A nagyobb mennyiségű szén-dioxid változásokat eredményez a óceánok karbonkémiájában. Ennek hatására a víz pH-értéke csökkenni kezd, amely elsavasodáshoz vezet.
Az óceánok felszíni pH-értékének éves globális átlaga 1985 és 2023 között. A sötét vonal a központi becslést, míg az árnyékolt terület a bizonytalansági tartományt jelöli. - Forrás: WMO
Ez a folyamat nagy veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra nézve, ugyanis azok gyakran különösen érzékenyek az ilyesfajta környezetváltozásokra. A savasodási folyamat talán leginkább szembetűnő áldozatai a korallzátonyok, amelyek kiterjedése drasztikusan csökkent az elmúlt években.
A Föld tizedét kitevő jeges területek egyre inkább olvadnak
A bolygó egy jelentős része, nagyjából 10%-a állandóan fagyos területnek tekinthető, amelyet az éghajlattanban krioszférának neveznek. Ezen területekhez sorolhatóak a sarkvidékeken található jégtakarók, a Föld gleccserei, valamint az északi féletekén található örökké fagyos szárazföldi régiók (permafroszt).
A több mint 30 éve folyamatosan megfigyelt referencia-gleccserek éves kumulatív tömegmérlege. - Forrás: WMO
Bár a gleccserek tömegére vonatkozó globális mérések még nem teljesek a 2024-es évre, a részeredmények alapján láthatóan extrém mértékben csökkent a földi gleccserek tömege világszinten. A legnagyobb csökkenés Norvégia, Svédország, Svalbard és a trópusi Andok jégfolyamaiban volt megfigyelhető a tanulmány szerint, de a helyzet a világ minden részén súlyosnak mondható;
a Föld 141 megfigyelt gleccseréből mindössze kettő esetén változott pozitív irányba a jég mennyisége, a többi esetén csökkenést tapasztaltak a kutatók.
A gleccsereken túl azonban a tengeri jég is nagy csökkenést mutat a mérések szerint. 2024-ben az Északi és a Déli-sarkkörön is az 1991 és 2020-as évek átlaga alatt volt a tengeri jég kiterjedése.
Az Északi-sarkvidéki (bal) és az Antarktiszi (jobb) tengeri jég kiterjedésének havi szinten mért eltérése az 1991–2020-as átlagtól, millió négyzetkilométerben, 1979 és 2024 között. - Forrás: WMO
Merre tart a klímaváltozás?
A klímaváltozás tényével kapcsolatosan ugyan konszenzus van a kutatók körében, a jövőre vonatkozó várakozásokban vannak eltérések a szakértői vélemények között.
A globális légköri folyamatok arra engednek következtetni, hogy
az elkövetkező években néhány, a globális felmelegedés állását mutató érték javulhat valamelyest, amelynek oka a korábban már említett El Niño fázis vége.
A Csendes-óceán áramlati rendszereiből fakadó jelenséget idén télen egy a megszokottnál általában hidegebb globális hőmérsékletet eredményező La Niña nevű időszak váltotta fel, amely a mérések szerint 2025 elején kezdődött el. Azonban, ez az idén kibontakozott hideg fázis a szakemberek szerint a megszokottnál gyengébbnek mondható, így az idei év során az előrejelzések szerint közel lesz a neutrális állapothoz ez az éghajlati tényező, tehát nem befolyásolja majd nagy mértékben a globális klímát.
(a) Éves globális átlaghőmérséklet. (b) A 2023-as és (d) a 2024-es hőmérsékleti eltérések becsült értékei, az ENSO-jelenség által és más külső tényezők által okozott hatások mértékét külön jelölve. Az egyes tényezők hatását úgy számítják ki, hogy az éves globális átlaghőmérsékletekből kivonják a 2022-ig illesztett, (c) 20 éves loess-simított görbét. - Forrás: WMO
Az El Niño és La Niña fázisokon túl számos olyan rövidtávú tényező van, amely pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatja a globális felmelegedés mértékét, azonban az világosan látszik az adatokból, hogy az emberi ipari tevékenységből fakadó kibocsátások alapvetően hozzájárulnak a növekvő átlaghőmérséklethez világszerte. (Portfolio)
