Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Prózai magyarázat is állhat az óceánból kihalászott, csillagközinek vélt gömböcskék mögött

Tudomány
2023.11.17.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
17

Idén nyáron a Galileo Project keretében olyan mikroszkopikus fémgömböket találtak a Csendes-óceánban, amely a kutatók, jelesül Avi Loeb és kollégái szerint egy csillagközi meteorit maradványai, amely akár egy idegen technológiai eszköz is lehet. 

Számos tanulmány vitatja azonban Loeb ezen állítását, és független elemzések alapján a gömböcskék valószínűleg az ember által okozott ipari szennyezésből, különösen a szárazföldi szénégetésből származnak. A kritika ellenére Loeb megvédi megállapításait, és óvatosságra int az összegyűjtött minták további elemzéséig.

A Galileo Projectről már mi is rengetszer írtunk, ennek lényege röviden, hogy nyáron sikerült az IM1-nek nevezett, a csillagközi térből érkezett, és az óceánba csapódott objektum szilánkjait előkeríteni az óceán fenekéről. Hogy még szenzációsabb legyen a felfedezés, az előzetes analízis alapján a kutatók azt sem zárták ki, hogy a meteor akár egy idegen technológiai eszköz lehetett.

Hogy milyen eszközről beszélhetünk? Akár egy idegen “drónról”, amely egy nagyobb anyahajóról leválva állt neki a bolygónk felderítésének. Legalábbis a mostani expedíciót vezető, mára elég híres/hírhedt Avi Loeb harvardi tudós és a Pentagonon belül az UAP-jelenségek tanulmányozására felállított iroda, az AARO igazgatója, Sean Kirkpatrick egy ilyen forgatókönyvet is elképzelhetőnek tartott a közösen írt tanulmányukban.

Habár jelen állás szerint nincs végleges eredmény a gömböcskék eredetével kapcsolatban, több független tudós is támadja Loeb állításait és feltételezéseit méghozzá két irányból – számol be róla a Live Science. Először is vita folyik már arról is, hogy a kérdéses meteor, tehát az IM1 valóban a csillagközi térből érkezett-e egyáltalán. Mivel az objektumot csak amerikai katonai eszközök (tehát nem dedikált tudományos készülékek) rögzítették, így egyes kutatók szerint lehetséges, hogy az érzékelők hibáztak a sebesség rögzítésekor – derül ki az arXiv-re november 13-án közzétett új, nem lektorált dokumentumból. Azonban a feltételezések szerint még a megfelelően kiszámolt sebesség esetén is kicsi az esély arra, hogy egy meteor jelentősebb darabja “túlélje” a légkörön át tartó száguldást.

Loebék előzetesen egyébként ezt a tényezőt is figyelembe vették, és szerintük a meteor elég sűrű, sőt szokatlanul sűrű volt ahhoz, hogy maradjanak utána szilánkok – és szerintük épp ez a nagyarányú fémes koncentráció az, ami miatt felmerül, hogy ez egy technológiai eszköz.

A friss tanulmány szerint azonban ha a meteor tényleg a megállapított sebességgel haladt (ami szükséges ahhoz, hogy egyáltalán feltételezhessük, hogy a csillagközi térből érkezett), akkor a túlnyomó része, a 99,8 és a 99,9999 közötti százaléka egyszerűen elpárolgott volna a légkörben – a maradék pedig olyan elhanyagolható mennyiség, hogy azt képtelenség lenne megtalálni.

A második probléma már azzal kapcsolatos, hogy még ha igaz is az IM1 intersztelláris eredete, akkor a gömbök valóban ebből a tárgyból származnak-e. A kutatók szerint nem tudhatjuk, hogy az objektum tényleg becsapódott (vagy tehát lényegében teljes egészében elpárolgott), és ha igen, akkor hol, de ezen 2014-es eseményt követően közel 10 évvel később az óceán egy 48 km-es sugarú körének az átkutatása erősen kérdéses, hogy eredményes lehet. Ilyen gömböcskékkel ráadásul tele az óceáni aljzat: némelyik mikrometeorit, másokat vulkánok lövellnek ki, vagy ipari tevékenység hozza őket létre. Ezek idővel természetes módon gyűlnek össze az óceán fenekén.

A technológiai eredet felé kacsingató legerősebb érv Loeb és társai részéről a gömbök összetétele. Ha az űrbeli származásból indulunk ki, akkor ez valóban szokatlan. A Research Notes of the AAS folyóiratban október 23-án megjelent legújabb tanulmány azonban rámutat, hogy ez az összetétel megegyezik a szénhamu szennyezésének a profiljával. A tanulmány szerzője, Patricio Gallardo, a Chicagói Egyetem csillagásza azt írta, hogy emiatt

a meteorit, mint eredet hátrányba kerül.

Magyarán a gömböcskék összetétele magyarázható egy egyszerű, a földön zajló technológiai folyamattal, míg az idegen eszköz eredethez feltételeznünk kell, hogy a gömbök valóban az űrből érkeztek, amit viszont nem igazán lehet bizonyítani – sőt a fentiek alapján több érv is ez ellen szól.

A NASA asztrobiológusa, Caleb Scharf szarkszatikusan úgy foglalta mindezt össze az X-en:

Nos, valóban felfedeztek bizonyítékot egy technológiai civilizációra… itt a Földön.

https://t.co/CzJ1Sh0GWM

Oh my God !!!!

🤣🤣🤣🤣🤣🤣

— Thayne Currie (@AstroThayne) November 2, 2023

Loeb azonban nincsen ellenérvek híján, és ezekben is akad ésszerűség. Szerinte egyrészt az új tanulmány másodlagos információk alapján, a gömböcskék tényleges tanulmányozása nélkül nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani azok összetételét.

Loeb idézte tudományos csapatának egyik tagját, Jim Lemet, a Pápua Új-Guineai Műszaki Egyetem munkatársát is, aki a következőket írja:

A régióban, ahol az expedíció zajlott, nem kerülhet sor a szén ásványosodására. Ezenkívül a szén nem mágneses, és a kihalászáshoz mágnesszánt használtak.

Loeb hozzátette azt is, hogy a minta 93 százalékát még nem is analizálták, így amíg ezzel kapcsolatban el nem készül a tanulmány, így addig minden feltételezés ezen gömböcskék természetével kapcsolatban szakszerűtlen megközelítés eredménye lehet csak. (Rakéta)

Címlapkép forrása: Avi Loeb/ Medium
AVI LOEB
CSILLAGKÖZI METEOR
GALILEO PROJECT
IM1
Kapcsolódó cikkek
A Galileo Project: valóban a csillagközi térből érkezett szilánkokat találtak az óceán mélyén
Nem földi eredetű, amit az óceánban találhattak?
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2023.11.17. - 11:12
17
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Prigozsin tovább építi hatalmát, jöhet az újabb puccs?

    Prigozsin tovább építi hatalmát, jöhet az újabb puccs?

  • Éhbérért robotolnak a magyar vidék melósai

    Éhbérért robotolnak a magyar vidék melósai

  • Mi a hosszú élet titka? Kellemetlen hír a nyugdíjkorúaknak

    Mi a hosszú élet titka? Kellemetlen hír a nyugdíjkorúaknak

  • Gyerekek játszanak a téren, megélénkül a szél és penetráns szagot fúj a szél a kukák felől

    Gyerekek játszanak a téren, megélénkül a szél és penetráns szagot fúj a szél a kukák felől

  • Már az is kérdéses, vizsgálja-e a recski katasztrófa okait a bányahatóság

    Már az is kérdéses, vizsgálja-e a recski katasztrófa okait a bányahatóság

  • Kereskedésből vett egy autót, rendőrök lepték el az otthonát

    Kereskedésből vett egy autót, rendőrök lepték el az otthonát

  • Visszatér a kánikula

    Visszatér a kánikula

  • Kétméteres, "arcnyúzó" szörnyeteg tart rettegésben egy perui falut

    Kétméteres, "arcnyúzó" szörnyeteg tart rettegésben egy perui falut

  • Alig tudták eloltani a kigyulladt Teslát, a tulajdonos bennégett az autóban

    Alig tudták eloltani a kigyulladt Teslát, a tulajdonos bennégett az autóban

  • A milliomosnő látogatása

    A milliomosnő látogatása

  • Ön is érzékelte, amit Szentkirályi Alexandra érzékelt a boltban?

    Ön is érzékelte, amit Szentkirályi Alexandra érzékelt a boltban?

  • Menczer Tamás szerint kilóg a szlovák lóláb

    Menczer Tamás szerint kilóg a szlovák lóláb

  • 300 millió közpénzt vertek el egy másfél perces sétára Orbánék

    300 millió közpénzt vertek el egy másfél perces sétára Orbánék

  • A Perseida meteorraj Hollókő felett

    A Perseida meteorraj Hollókő felett

  • Gyilkosság áldozata lett a Hős utca angyala

    Gyilkosság áldozata lett a Hős utca angyala

  • Már a 9 ezer forintos cigivel barátkozhatnak a dohányosok

    Már a 9 ezer forintos cigivel barátkozhatnak a dohányosok

  • Hadházy Ákos: „Ordítani és sírni tudnék”

    Hadházy Ákos: „Ordítani és sírni tudnék”

  • Miért olyan fontos a puccsok sújtotta Niger Európa számára?

    Miért olyan fontos a puccsok sújtotta Niger Európa számára?

  • Eltűnhetnek a nemek közötti bérkülönbségek

    Eltűnhetnek a nemek közötti bérkülönbségek

  • Példátlan természeti csapás sújtja Dél-Spanyolországot

    Példátlan természeti csapás sújtja Dél-Spanyolországot

  • Hamrosan újra versenyeznek egymással a magyar "késes világ" sportolói

    Hamarosan újra versenyeznek egymással a magyar "késes világ" sportolói

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element