Titkos NER-milliárdok – Megjelent a törvénymódosítás, de az Orbán-kormány ezután is rejtegeti a magántőkealapok oligarcháit a közvélemény elől
A kabinet az EU nyomására előírja a magántőkelapok tulajdonosainak nyilvántartását. Kár, hogy az adatok nem lesznek nyilvánosak.
Benyújtotta az Orbán-kormány parlamentnek a pénzmosás elleni törvény módosítását, amely kötelezővé teszi a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását. Az adatokat egy egyelőre nem nyilvános NAV-adatbázisban tárolják majd, amelyhez az állami hatóságok férnek hozzá – derül ki a pénzügyi salátatörvényből.
Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi, sokszor tisztázatlan eredetű magánvagyont és sok esetben közpénzt rejtettek el a magyar milliárdosok úgynevezett magántőkealapokban, amelyek végső tulajdonosai, a kormány megengedő szabályozása miatt rejtve maradhattak. Így birtokolhattak neves NER-milliárdosok például bankot, vagy koncessziós autópálya-kezelő céget. A végső tulajdonosról jelenleg sok esetben a hatóságoknak sincs tudomásuk, noha erre az információra számos eljáráshoz szükség lenne. Ebben hozhat változást a mostani törvényjavaslat.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság nyáron kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a magántőkealapokra vonatkozó jogszabályok nem feleltek meg teljes mértékben az uniós pénzmosás elleni irányelvnek – nyilatkozta lapunknak Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője. A TI idén szeptemberben publikált egy figyelemfelhívó tanulmányt a Magyarországon működő magántőkelapok átláthatóságáról Titoktartás mellékhatásokkal címmel, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy magyar szabályozás hiányossága pénzmosási kockázatokat vet fel.
A magántőkelapok az elmúlt években a NER-vagyonok elrejtésének és a közpénzek eltüntetésének fő eszközévé váltak: míg 2016-ban alig 5 ilyen alap működött Magyarországon ez 2023 végén már 161 volt, ám ebből mindössze 64 állt közvetlenül az MNB ellenőrzése alatt.
Ugyanis a magyar szabályozás szerint az 500 millió eurónál (kb 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi. Valami véletlen folytán a magyar magántőkealapok jelentős többsége ezen bűvös határ alatt marad, s a speciális befektetési alapok tulajdonosairól nem létezik nyilvántartás.Ugyan van egy NAV adatbázis a szervezetek tulajdonosairól, ebből azonban előbb törölték a magántőkealapok tulajdonosait, majd korlátozták a nyilvános hozzáférést a teljes, egyéb szervezetek (például gazdasági társaságok) adatait is tartalmazó rendszerhez. Ez azt követően történt, hogy a Direkt36 felfedezte, hogy az adatbázis egyes magántőkelapok valódi tulajdonosainak adatait is tartalmazza. Fónagy János, az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára azzal indokolta a döntést, hogy magyar jogszabályi előírások nem teszik kötelezővé, hogy a magántőkealapok tényleges tulajdonosait is nyilvántartsák – ismertette az előzményeket Zeisler Judit. A következő lépésként idén januárban megszüntették a NAV által kezelt regiszterhez való hozzáférést gyakorlatilag a teljes nyilvánosság részére. A hatóságokon kívül csak az láthatja harmadik félként ezeket az adatokat, akinek ez peres ügyben szükséges vagy maga is tulajdonosként érintett.
Ezt követően kezdett nyomozásba a TI, hogy mit is mondanak – az amúgy nem teljesen egyértelmű, többféleképp is értelmezhető - uniós jogszabályok. Ez ügyben megkeresték az Európai Bizottságot is, amely végül kimondta, hogy magántőkealapoknak is szerepelniük kellene ebben a nyilvántartásban. A levelezést követően indult el a kötelezettségszegési eljárás, mert az uniós irányelvet nem megfelelően ültette át a magyar kormány. Erre az eljárásra válaszul születhetett a mostani törvénymódosítás.