Csapdába kerültek Orbánék Rogán Antal amerikai szankcionálása miatt, vagy ez újabb lehetőség a magyar miniszterelnöknek, hogy bizonyítsa jó viszonyát Donald Trumppal?
Az biztos, hogy a propaganda- és titokminiszter szankcionálásának jóval súlyosabb következménye is lehet, mint első látásra tűnt. - írja a HVG
Ukrajnában 24 óra alatt békét ígért a beiktatására készülő Donald Trump elnök, de nem tett hasonló vállalást arra, hogy záros határidőn belül leveteti Rogán Antal nevét az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listájáról. Márpedig ha lassan őrölnek a bürokrácia malmai Washingtonban, Magyarország számára akkor is kínos lesz, hogy Rogán Antal továbbra is az Orbán-kormány tagja, ha idővel kimondatna, hogy a listázása csupán politikai döntés volt. Ami egyébként is felettébb kétséges, még ha a rogáni kommunikáció az ellenkezőjét hirdeti is.
Donald Trump tágabb környezetéből eddig csak David Cornstein volt budapesti nagykövet kommentálta az ügyet, szégyenletesnek nevezve az amerikai lépést. Bár a magyar kormánymédia szívesen idézi Bryan E. Leib politikai elemző elítélő véleményét – hozzátéve, hogy ő akár Trump következő budapesti nagykövete is lehet –, az ő megnyilvánulását árnyalja, hogy Leib két éve az Alapjogokért Központ vezető kutatója, azaz lényegében a magyar kormányzat fizetési listáján van, leginkább Orbánék „jelöltjének” tűnik a nagyköveti posztra.
Amennyiben Rogán a szankciók ellenére hosszabb távon is a posztján maradna, az az általa felügyelt területek közül különösen a titkosszolgálati együttműködésben okozhat fennakadásokat – miközben az sem mellékes, hogy nyomásgyakorlási eszközként nála van az állami propaganda és kommunikáció irányítása, és ő felügyeli az állami informatikai rendszerek (köztük a választások) működését is. A miniszterrel kapcsolatos szankciós eljárásban nyilvánvalóan közreműködött az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat is, amelytől aligha várható, hogy pusztán az elnökváltás tényétől „megvilágosodva” egy csapásra megalapozatlannak találja a magyar minisztert érintő korrupciós vádakat. A szervezettől amúgy is igen távol áll a politikai kézi vezérlés.
Nem mondható el ugyanez például a Rogán vezetése alatt álló, Nemzeti Információs Központ (NIK) néven kreált magyar nemzetbiztonsági szervezetről, amely tavaly azzal vádolta meg amerikai partnereit, hogy a háttérből segítették a Márki-Zay Péter mozgalmát támogató Action for Democracy szervezetet. „Egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között” – írta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának 2022 őszén Kovács Zoltán András, a NIK akkori főigazgatója. Márpedig az ilyen kijelentésekre nyilván érzékenyek a szövetséges szolgálatok. Azzal tehát, ha a magyarországi korrupcióban való részvétele miatt a „különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek” listájára került propaganda- és titokminiszter nevét Trump elnök közreműködésével sikerülne is lehúzatni a szégyenlistáról, a bizalom még nem állna helyre. Ráadásul ott vannak még a minisztert is érintő pénzügyi vonatkozású ügyek, amelyeknek ezer ága és boga van, és a szankciónak itt is hosszú távú következmények vannak.
Mint a HVG-nek több banki és szakértői forrás is megerősítette, a pénzintézetek nem csak szigorúan jogi szempontból döntenek arról, hogy fenntartanak-e kapcsolatot olyanokkal, akiket az amerikai pénzügyminisztérium szankcionált. A bankok azt is mérlegelik, hogy az amerikai piacon milyen következménnyel járhat számukra, ha szerződéses viszonyban maradnak olyan valakivel, akit büntetőintézkedés sújt vagy sújtott.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a múlt heti közleményében kifejezetten bátorította is azokat, akik „üzleti kapcsolatban állnak Rogán Antal miniszterrel, számos meghatalmazottjával, az általa de facto ellenőrzött szervezetekkel és azokkal, amelyekből hasznot húz, hogy gondosan vizsgálják felül tevékenységüket”. Márpedig a külképviselet bizonyára nagyon is megfontoltan használta a „de facto” kifejezést. Ez nem jogi kategória, de esetenként annál jóval tágabb meghatározás is lehet. Ezzel ugyanis minden olyan ügyletet a figyelmeztetetti körbe vontak, amelyben a magyar miniszter bármilyen módon – akár jogszerűen, akár jogsértő módon – érintett.
Tipikusan ilyen lehet, ha egy korrupciós ügyben a felek úgynevezett szindikátusi szerződést kötnek, ami egy vállalkozás tagjaira olyan kötelezettségeket ró, amelyeket nem kívánnak nyilvánosságra hozni. Ilyenek szunnyadhatnak például egy ügyvédi irodában, és annak alapján egy-egy vállalkozás tagjai kötelezettséget vállalhatnak valamilyen befektetésre, vagy tartalmazhatnak megállapodásokat társasági részesedésekre vonatkozóan. Vagyis egy korrupciós ügyben az állami szereplő ilyen módon kaphatja meg azt az ellenszolgáltatást, aminek fejében az állam az üzletet az adott vállalkozásnak juttatja. Márpedig a Rogán Antallal szembeni intézkedést az amerikai pénzügyminisztérium pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára épp azzal kommentálta, hogy a magyar miniszter arra használta a hatalmát, hogy saját magát és haverjait gazdagítsa. Az Egyesült Államok hírszerzésének pedig bizonyára vannak értesülései arról, ha léteznek olyan szindikátusi szerződések, amelyek bármilyen módon sértik az amerikai érdekeket. De ilyennek számít az is, ha a magyar kormányzat egy olyan mechanizmust működtet, amely hatalmas vagyonokat halmoz fel a miniszterelnök és a miniszterek környezetében, és a rendelkezésre álló summából a nemzetközi porondon is megpróbálják ideológiai és üzleti szempontból gyakorolni a befolyásukat, érvényesíteni az érdekeiket.
Pénzügyi szakértők is úgy látják tehát, hogy a bevezetett szankció súlyosabb lehet Rogán Antal számára, mint első látásra tűnhet, legalábbis addig, amíg fel nem oldják a büntetőintézkedéseket. Az egyik magyarországi banknak a jogszabályi megfelelőségeket vizsgáló complience osztályán például úgy értékelték a helyzetet, hogy minden olyan pénzintézet számára, amelynek van amerikai dollárban vezetett saját számlája – főleg, ha nemzetközi pénzintézetként amerikai leányvállalata is van –, nemkívánatos ügyfélnek minősülnek az amerikai szankciók alá került személyek vagy vállalkozások, netán országok. Egy magánszemély esetében ezek a bankok minden bizonnyal kezdeményezik a szerződés felmondását.
Abban már eltérnek az álláspontok, hogy ez a feketebárány pozíció kizárólag a szankcionált entitást érinti, vagy annak tágabb környezetét is. A HVG-t informálók között voltak olyanok, akik azt mondták: még a második vagy harmadik körös üzleti kapcsolatokat is sújtja az, hogy a bankok rettegnek attól, hogy ujjat húzzanak az Egyesült Államokkal. Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldivagyon-ellenőrzési Hivatalának, az OFAC-nak megvannak az emberei arra, hogy az USA határain kívül is monitorozzák a szankciók érvényesülését, túl azon, hogy egy szoftverrel teljesen jogszerűen szűrik ki a világ minden pénzügyi tranzakciójából azokat, amelyeket szankcionált személyekkel vagy cégekkel amerikai dollárban hajtanak végre a bankok. Ha egy pénzintézet ilyenre vetemedne, akkor maga is amerikai büntetőintézkedés alá kerülne. Éppen ezért van jelentősége a budapesti nagykövetség figyelmeztetésének. A Biden-adminisztráció úgy ítéli meg, hogy – legalábbis január 20-áig, amíg hivatalban van – a szankciók Rogán üzleti köreit és az általa de facto ellenőrzött szervezeteket és a haszonélvezőket is sújtják. Ez pedig már meglehetősen széles kör lehet.
Kérdés, vajon beletartoznak-e ebbe a körbe a Rogán miniszteri posztjából adódóan de jure alá tartozó intézmények, így például a titkosszolgálatok, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal vagy az informatikai rendszereket felügyelő állami ügynökségek. Míg a HVG-nek nyilatkozó egyes jogi szakértők kizártnak mondták, hogy állami intézmények is a szankció veszteseivé váljanak, más értelmezésben ez is megeshet, ha az intézmény bizonyíthatóan közreműködött korrupciós cselekményekben.
Abban már nagyobb az egyetértés, hogy az üzleti szférából kiknek címezhette a figyelmeztetést az amerikai nagykövetség. Az egyik első lehetséges jelölt ebben a kategóriában a MobilSign Kft., amely egyedüli gazdasági társaságként Rogán Antal legutóbbi vagyonnyilatkozatában is szerepel. Ez az az informatikai cég, amelytől egy találmány hasznosítási díjaként a miniszter évek óta nem csekély „mellékeshez” – jelenleg havonta 17 millió forinthoz – jut. E vállalattól kiindulva pedig szinte közvetlenül rávetülhet az árnyék egy másik üzleti körre, ugyanis a MobilSign alapító tulajdonosai között volt Pozsgai Petra, aki korábban családi kapcsolatban állt Kertész Balázs ügyvéddel.
Kertész és Rogán még a Fidelitasból ismerik egymást, és kapcsolatuk már Rogán Antal budapest-belvárosi polgármestersége idején is gyümölcsözött. Később az ügyvéd a Habony Árpád kormányfői tanácsadóhoz kötődő grúz üzletemberek köreiben is megfordult, manapság pedig olyan bizniszekben jelenik meg, amelyekben az Orbán-kormány kiváló pekingi kapcsolatait igyekeznek kiaknázni, legyen szó akár kínai vegyi anyagok magyarországi raktározásáról, akár kínai vasúti járművek itteni gyártásáról.
A 24.hu találta meg alig egy évvel ezelőtt az üzleti kapcsolatot Kertész Balázs és a letelepedésikötvény-biznisz kínai kulcsfigurája, Lian Wang között. Wang csaknem hárommilliárd forintnyi eurót utalt át két olyan hazai cégbe, amelyek később Kertész Balázs körébe kerültek.
A letelepedésikötvény-programot még a második Orbán-kormány idején maga Rogán kezdeményezte a Fidesz frakcióvezetőjeként, és később a program levezénylésében is közreműködött. Ennek révén olyan kínai és orosz állampolgárok is letelepedhettek az Európai Unió területén, akiknek a megjelenése az Egyesült Államok érdekeit is sértheti. Az amerikai diplomácia által fenyegetett csoportok másik körébe azok a vállalkozások tartozhatnak, amelyek a Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt állami intézményekkel állnak üzleti kapcsolatban. Ilyenek a Nemzeti Kommunikációs Hivatal vagy a Digitális Magyarország, illetve a Digitális Kormányzati Ügynökség szerződéses partnerei.
Az amerikai pénzügyminisztérium a szankció bejelentésekor kiadott közleményében olyan ügyletekre utalt, amelyek során feltűnően sérül az átláthatóság és a jogszerűség az olyan kormányzati szereplők, mint Rogán Antal és a lojális cégvezetők között. Nem kell nagy merészség annak feltételezéséhez, hogy a Biden-adminisztráció ezzel olyan közbeszerzésekre gondolt, mint az állami propagandát közvetítő kommunikációs ügynökségi szerződések, amelyeket rendre Balásy Gyula cégei nyertek el. Ugyanebben a sorban lehet említeni az állami rendezvényeket biztosító magáncégeket is, amilyen például a Valton-Sec – ez utóbbival már Mészáros Lőrinc köreit is hírbe hozták egy cégbírósági papírokból kitúrt szerződéssel.
Az állami digitális ügynökségek szerződéses partnerei között ugyancsak egy meghatározott kör az, amely a több tízmilliárdos megbízásokat elnyeri. Benne például a Tigra-csoport, amelynek a tulajdonosa legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy szállást adott az ellenzéki pártvezér Magyar Péterrel szakító Vogel Evelinnek, vagy a 4iG-csoport, amelynek a főtulajdonosa legutóbb a miniszterelnökkel együtt járt Donald Trump megválasztott elnöknél és Elon Musk milliárdosnál.
A fenyegetettséget tehát meglehetősen sokan érezhetik, és ők bizonyára mindannyian abban bíznak, hogy január 20-a, vagyis Trump hivatalba lépése után az Egyesült Államokban azonnal véget vetnek ennek a rémálomnak. Hozzáértők azt mondják: nem eszik olyan forrón a kását. (hvg.hu)
