Egyik a családok rossz jövedelmi helyzetét jelzi, a másik a befektetői kedv visszatérését mutatja. Ha fennmarad az áprilisi hitelfelvételi kedv az támaszt adhat az építőiparnak, beindulhat végre a növekedés magyar gazdaságban.
Oldódik a lakosság óvatossága, újra beindult a hónapok óta pangó lakáspiac és vele a lakáshitelezés. Az emberek újra mernek eladósodni és befektetésekbe kezdeni. A költekezés pedig jót tesz majd a gazdasági növekedés beindulásnak. Ami viszont rossz hír, hogy nem csak a hosszú távú, viszonylag olcsó lakáshitelek, hanem a legkockázatosabb és legdrágább hitelkártya tartozások is emelkedni kezdtek, sőt, a Magyar Nemzeti Bank szerint rekordot döntöttek. Április végén 158 milliárd forint fölé emelkedett az ilyen tartozások összege, ami éves szinten 12 százalékos növekedés, s 12 éves csúcsot is jelent – hívta fel figyelmet elemzésében Gergely Péter. A Biztosdöntés portál pénzügyi szakértője szerint az egy hitelkártyára jutó tartozás is abszolút csúcsot mutat: idén áprilisban megközelítette a 142 ezer forintot. Négy évvel ezelőtt, 2020 tavaszán ez az összeg még alig haladta meg a 98 ezret.
A pénzügyi szakértő szerint ma lényegesen könnyebb az egy kártyára jutó hitelkártya tartozást rendezni, hiszen a 141 900 forint kevesebb, mint harmada a 437 849 forintos nettó átlagkeresetnek. Tizenegy éve, 2013-ban, amikor a maihoz közeli, 150 milliárd forint fölötti volt a hitelkártya tartozás, s a mostaninál 23 százalékkal több, 1,37 millió hitelplasztik volt forgalomban, az egy kártyára jutó 112 500 forintos hitel az akkori nettó átlagkereset közel háromnegyedét tette ki.
A nevükkel ellentétben a hitelkártyák nem arra szolgálnak, hogy ezeken keresztül adósodjanak el a háztartások. Ha ezt történik, az arra utal, hogy a család tartós pénzügyi, jövedelmi problémákkal küzd. Ha viszont tömeges a jelenség az arra utal, hogy a gazdaságban nem mennek jól a dolgok. Most is ez lehet a helyezett: az elmúlt két év inflációs válsága több százezer háztartás pénzügyi tartalékait tépázta meg, így jobb híján aktívabban használják a korábban megszerzett hitelkártyájukat. Ám a romló jövedelmi helyzetük miatt a tartozásukat nem tudják időben törleszteni.
A hitelkártyák helyes használat esetén inkább pénzt termelnek, ugyanis a vásárlástól számított átlagosan 25-30 napig kamatmentes a kölcsön kapott összeg, s mivel a tartozást a havi fordulókor kell törleszteni, a bank pénzét akár 45 napig is ingyen lehet használni.
Mi több, a hitelkártyás vásárlások esetén a bankok 1-5 százalékos vásárlási kedvezményt is adnak. Baj akkor van, ha a hitelkártya-tulajdonos nem tudja a fizetéséből visszatörleszteni a teljes tartozását, ez esetben ugyanis évi 20-30 százalékos kamattal ketyeg tovább a hitel. Ez utóbbi, 4-5 százalékos infláció mellett, brutális büntetőkamat. A banki thm-ek a hitelkártyák esetében ugyan folyamatosan csökkentnek az elmúlt hónapokban, a 2023 augusztusi 30,25 százalékhoz képest áprilisban már közel 5 százalékponttal kisebb, átlagosan 25,3 százalékos éves kamatot számoltak fel az időben vissza nem fizetett tartozás után az adósoknak a bankok.
Míg a hitelkártya tartozások rekordja nem kifejezetten jó hír, a lakáshitelezés élénkülése az. Az elmúlt két évben gyakorlatilag lefagyott a lakáshitelpiac, hisz az infláció felpörgésével az átlagos jövedelmű háztartásoknak nem volt bizalmuk komoly beruházásba kezdeni, ráadásul a kamatok elszállása miatt ez nem is érte meg nekik. Az MNB adatai szerint viszont az elmúlt 12 hónapban jelentős kamatcsökkentés történt: a támogatott hitelek átlagos kamata a tavalyi 15,3 százalékról 8, a piaci lakáshitelek ára pedig a tavalyi 9,3 százalékról 6,6 százalékra csökkent áprilisban. A következő egy évben további érdemi kamatcsökkentésre nem lehet számítani.
Az MNB adatai szerint áprilisban 121,2 milliárd forintnyi friss lakáshitelt vett fel a lakosság, ami márciushoz képest is bő 20 százalékos, de az előző évhez viszonyítva 200 százalék feletti növekedést jelent. Az összeg 22 hónapos csúcs.
A jelenséget egyes szakértők úgy kommentálták, hogy a magyarok megrohanták a bankokat. Ez túlzás, inkább arról van szó, hogy az elmúlt két év halasztott befektetéseinek egy része jelent meg a bankoknál. Ha fennmarad az áprilisi hitelfelvételi kedv az támaszt adhat az építőiparnak, beindulhat végre a növekedés magyar gazdaságban. (Népszava)
