Egyaránt veszélyezteti bolygónkat a globális felmelegedés és a műanyag-szennyezés, azonban eddig külön emlegették ezeket.
Svéd kutatók szerint azonban a két problémát egyre nehezebb elválasztani egymástól, mi több, még erősítik is egymást.
Első pillanatban nem tűnik túl egyértelműnek a műanyagok növekvő mennyisége és az éghajlatváltozás egymást erősítő hatása, azonban a stockholmi KTH Királyi Műszaki Intézet szakemberei már megkongatták emiatt a vészharangot, és ördögi kört emlegetnek a Nature Communcations folyóiratban. De miről is van szó?
A mindennapi életben gyakran használt műanyagok nem örökéletűek, sőt egyre gyorsabban mennek tönkre a környező hőmérséklet emelkedése miatt. Előállításuk tovább növeli az üvegházhatást okozó kibocsátásokat, ami viszont hozzájárul a globális hőmérséklet emelkedéséhez (és akkor a mindent beszennyező mikroműanyagokról még nem is beszéltünk). Minél magasabb a hőmérséklet, annál jobban sérül a műanyag.
A hőmérséklet emelkedésével ugyanis a polimerek hőtáguláson mennek keresztül, ami gyengíti a tulajdonságaikat. Az általánosan használt műanyagok, mint a polietilén, polipropilén és polivinil-klorid merevsége több mint 20 százalékkal csökkenhet, ha a hőmérséklet 23°C-ról 40°C-ra emelkedik. A mechanikai tulajdonságok időfüggő változásai, mint például a kúszás (az anyagok lassú alakváltozási folyamata állandó vagy változó terhelés mellett) és a feszültség-relaxáció (a feszültségreakció csökkenése tartós deformáció esetén) szintén felgyorsulnak.
Ráadásul az emelkedő hőmérséklet negatívan befolyásol más fontos tulajdonságokat is, mint például az élelmiszer-csomagolás gáz- és párazáró tulajdonságait, amelyek elengedhetetlenek az élelmiszerek tartósításához. A kutatók példáz is említenek: az etilén-vinil-alkoholnál, egy közönséges gázzáró polimernél, több mint 75 százalékkal csökkenhet az oxigéngát hatékonysága, amikor a hőmérséklet 23-ról 40 °C-ra emelkedik, ami potenciálisan az élelmiszerek megromlásához vezethet.
Az említett minőségromlások pedig együtt járnak e polimer termékek gyakoribb cseréjével, ami miatt viszont egyre többet gyártanak belőlük.
De egyéb veszélyt is említenek a kutatók. Például az illékony szerves vegyületek felszabadulását a nagyobb melegben, valamint más veszélyes vegyületekét, égésgátlókét, színezékekét, kenőanyagokét. Úgy vélik, a magasabb hőmérséklet felgyorsítja ezen anyagok elpárolgását, kimosódását a talajba és a vízbe. Az pedig különösen rossz hír, hogy a globális felmelegedés hatására nemcsak a hő, hanem a nedvességtartalom is emelkedik. A melegebb légkör ugyanis növeli a párolgást, és minden 1 foknyi hőmérséklet-emelkedéssel a telített levegő hét százalékkal több vízgőzt képes visszatartani. Az olyannyira így van, hogy az 1970-es évek óta már körülbelül 4 százalékkal nőtt a légkör átlagos nedvességtartalma. A meleg és a nedvesség együttesen különösen nagy pusztítást végeznek a műanyagokon.
A tanulmány szerzői szerint mindezekre nagyobb figyelmet kellene fordítani azokban az ágazatokban, amelyeknek valamilyen közük van a műanyagok életciklusához. (hvg.hu)
