Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Milyen pszichológiai folyamatok mozgatják a polgári pereket, és hogyan lehet ezeket befolyásolni?

Tudomány
2024.03.25.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Polgári perbe az ember általában nem egy konfliktus kirobbanásának másnapján kerül. 

Sokszor hónapok, akár évek alatt alakul ki olyan helyzet, amit a felek már nem tudnak egymás közt feloldani, ezért a közhatalom segítségét kérik, hogy tegyen köztük igazságot. Ez is egy szolgáltatás (miként a nevében benne is van), amit az állam az adónkból (és az illetékből) biztosít, joggal várjuk el tehát, hogy kielégítően működjön. Csakhogy a gyakorlatban a perek a konfliktusok jelentős részét nem feloldják, hanem elmélyítik, ami újabb pereket termel – nem véletlen, hogy a közvélemény nincs túlzottan megelégedve a magyar bíróságok munkájával. A jogi praxisban ezért is kaphat egyre nagyobb szerepet a pszichológia fejlődő tudománya, amit akár a tanúk szavahihetőségének ellenőrzésére, akár konfliktus feloldására alkalmazhatnak a bírók és az ügyvédek. Az ELTE jogi karának jogpszichológiai tudományos diákkörének előadásán az ELTE-n pszichológia szakot is végzett Grád András ügyvéd (aki a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságának első magyar munkatársa volt) mutatta be a hallgatóknak, milyen pszichológiai folyamatok mozgatják a polgári pereket, és hogyan lehet ezeket befo­lyásolni.

Az esetek többségében már maga a per is attribúciókkal, vagyis tulajdonításokkal indul. Grád András Elliot Aronsont idézi, aki A társas lény című szociálpszicholó­giai alapművében leírta, hogy ha Mr. Protestáns, jómódú, fehér amerikai elmegy egy Puerto Ricó-i bevándorló háza előtt, és lát két felborult kukát, azt fogja gondolni, „ezek a Puerto Ricó-iak úgy élnek, mint a disznók”. Ha ugyanezt egy másik protestáns, jómódú fehér amerikai háza előtt látja, akkor meg azt, hogy „biztosan a kóbor kutyák voltak”. Ugyanígy aki a pert elindítja (a felperes), azt feltételezi a másikról, hogy rosszhiszemű, és úgyis hazudni fog. Ezért bár pontosan tudja, mennyi pénz jár neki, háromszor annyit ír a keresetébe – családjogi perben pedig egy valós állítás helyett három valótlant –, abban bízva, hogy a bíróság majd úgyis levesz belőle, és valahol középen megáll az igazság. A bíróság kiküldi a levelet az ellenfélnek (az alperesnek), aki meglátja a háromszoros összeget, és úgy felmegy benne a pumpa, hogy bekövetkezik az önbeteljesítő jóslat klasszikus esete: noha tudja, hogy valójában mi ebből az igaz, leírja, hogy a másiknak ugyan nem jár semmi.

Az ellenkérelem (viszontkereset) visszamegy a felpereshez, aki öntudatosan nyugtázza, „lám, milyen bölcsen tettem, hogy háromszor annyit írtam! Tudtam én, hogy le fogja tagadni!” Ettől kezdve beindulnak azok a pszichológiai folyamatok, amelyek mentén a felek beássák magukat a lövészárokba, innét lövöldöznek egymásra az akár évekig tartó állóháborúban.

Újragyártott emlékek

A polgári perek egyik jellegzetes pszichológiai mechanizmusa a kognitív disszonancia feloldása: ha a fejünkben két egymással össze nem egyeztethető tudattartalom egyidejűleg van jelen, az stresszt okoz bennünk, és késztetést arra, hogy feloldjuk.

Ha szeretem a gyerekemet, de utálom a házastársamat, könnyen meggyőzöm magamat arról, hogy a másik nem is szereti a gyereket, csakis azért követeli őt magának, hogy engem bosszantson. Könnyebb ezt elhinni, mint azt, hogy a másik is szeretheti a gyereket

– hoz példát az ügyvéd, aki keresetlevelek tömkelegében találkozik ezzel. Párhuzamosan működő pszichológiai folyamat a jó egészre törekvés, amit a gestaltpszichológia (alaklélektani megközelítés) jeles képviselője, Max Wertheimer írt le a múlt század elején. Eszerint szeretjük a világot kerek egésznek látni, és ami ebbe nem illik bele, azt szépen lenyesegetjük. Mi vagyunk a jók, ők a rosszak, hajlamosak vagyunk feketén-fehéren látni a dolgokat, ahogy a politikában, úgy a perekben is.

A jogpszichológián belül külön tudomány a tanúvallomások hitelességének vizsgálata, hiszen egy perben olyan dolgokról kell számot adni, amelyek talán évekkel korábban történtek, miközben a legtöbb ember azt se tudja megmondani, mit ebédelt 8 nappal ezelőtt. Ekkor a kognitív disszonancia feloldása és a jó egészre való törekvés mentén akár újragyártjuk az emlékeinket is. Így lehetséges, hogy egy tanú mélyen átéli és elhiszi azt is, hogy még a hatvanas években örökölt valakitől egy személyi számítógépet, noha ez fogalmilag kizárt. „A peres felek is teljesen másképp fognak emlékezni ugyanarra az eseményre. Ha a feleség három évvel ezelőtt egy vállalati mulatságból spiccesen jött haza, a férj el fogja mondani, hogy a neje négykézláb jött haza, és részegen nekiment az ajtófélfának, míg a feleség állítja, hogy színjózanul jött haza, és a férje lekevert neki egy akkora pofont, hogy nekiesett az ajtófélfának. Ennyire eltérhetnek egymástól a vallomások, míg az igazság általában valahol a kettő között van” – érzékelteti Grád András. Persze nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy az egyik fél nem hazudik a perben, hiszen vannak, akik becsületesek, nem ferdítenek, de

ne legyenek illúzióink arról, hogy amit a bíróságon látunk-hallunk, az megfelel a valóságnak. 

Lehet, hogy az illető mélyen el is hiszi, amit állít, de ettől még nem lesz igaz. És ha valaki egyszer már elkötelezte magát egy állítás mellett, azon már a perbeli igazmondás kötelessége miatt sem változtathat, különben a pénzbírság tetejébe elveszíti még a jóhiszeműsége látszatát is, és borítékolható a pervesztés.

Frusztráció, regresszió

Az ügyvéd szerint mindenki azt várja a bírótól, hogy vele azonosuljon. Ha a másikat is próbálja megérteni, már nem lehet elfogulatlan – pedig éppen ez az elfogulatlan bíró mércéje. A szubjektív torzításaik mentén a felek mégis azt élik meg, hogy ha a bíró „középen” van, akkor a másik javára elfogult – ezért tesznek rengeteg elfogultsági indítványt a bírókkal szemben, jórészt alaptalanul. Minden tárgyalás rendkívül frusztráló, hiszen sok forog kockán, az egzisztenciánk, a lakhatásunk, vagy hogy kinél legyen a gyerek elhelyezve, így a frusztráció-agresszió hipotézis is működésbe lép: a frusztráció agressziót szül, ami frusztrációt, és így tovább, ami eleve nem tesz jót a perek hangulatának. A frusztráció még egy sajátos pszichológiai jelenséget okoz, a regressziót. Amikor valaki szorong, hajlamos olyan magatartásra, ami csak fiatalabb életkorban lenne normális. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy

a felek úgy viselkednek a tárgyalóteremben, mint az egymásra mutogató, nyafogó óvodások, és döbbenetes állításokra ragadtatják magukat,

például azt mondják a válófélben lévő házastársukról, hogy éjjel bicskával faragja a közös bútoraikat – hoz példát Grád András.

„Az egész tulajdonképpen egy játszma: mindenki tudja az igazságot, kivéve a bíró, pedig neki kell dönteni. Így kénytelen trükkök gazdag tárházával rendelkezni, hogy ezt kiderítse. Ilyen például a lőszerhajó-effektus: a II. világháborúban a lőszerhajók általában 8 nap alatt keltek át Amerikából Európába, és közben tudták, hogy tengeralattjáró-támadásnak vannak kitéve. Az első napon a matrózok még lázasan pásztázták a tengert, hátha felbukkan egy periszkóp. Így tettek a második, harmadik napon, és miután a hatodik napon hátradőltek, hogy nincs itt semmi veszély, a hetedik napon érte őket a támadás. A bíró ki tudja használni, ha lanyhul az éberség, ez a hamis tanúzás lebuktatásának is egy módja. Mint amikor A nyolcadik utas: a halál végén Sigourney Weaver már a mentőhajóban ül, majd egyszer csak előbújik a háta mögül a szörny, és a moziban mindenki hanyatt esik a székében. Amikor fel vagyunk készülve a támadásra, az éberségi szintünk magas, ezért a tárgyalás elején még mindenki nagyon figyel, de amikor a bíró közli, hogy nincs több kérdése, leeresztenek. Aztán megszólal, mint Columbo, az ajtóból visszafordulva, hogy „bocsánat, egy dolgot még elfelejtettem megkérdezni”.

Feudális hagyományok

A polgári perek menete hazánkban a mai napig tele van feudális hagyományokkal, a tárgyalóterem elrendezésétől a megszólalás sorrendjéig – magyarázza Grád András. A bíró középen trónol a pulpituson, paternalisztikus helyzetben, akár a hajdani szolgabírók, míg a felek a konfrontatívan szembefordított asztalok mögött ülnek, de még a felszólítás sorrendje is a hűbéri láncot idézi. Semmi nem kötelezi a bírókat, hogy a tanúkat végig állva hallgassák meg – és ők sem túlélőtréningre jelentkeztek –, a gyakorlat mégsem változik. Ezek az íratlan szabályok nem szerepelnek a polgári perrendtartásról szóló törvényben (Pp-ben) sem, csupán töretlenül túlélő több száz éves hagyományok. Pedig a tapasztalat azt mutatja, ahol mindenki egymás mellett ül – például a japán családjogi bíróságon, ahol a felek közösen egy asztalt ülnek körbe –, már ettől sokkal könnyebb a megegyezés. Ennek elősegítésére, illetve az ellenfél legyőzésére hatékony módszer lehet az NLP (lásd keretes írásunkat), amit nem csak jogászok alkalmazhatnak, hogy céljaikat elérjék. A módszer bevethető az élet bármely területén, ahol fontos a hatékony kommunikáció, a neveléstől az üzleti életen át a politikáig.

 

„Programozza agyát, mielőtt más teszi meg ön helyett”

A neuro-lingvisztikus programozás úgy született meg az 1970-es években, hogy amerikai kutatók (nyelvészek, pszichológusok) „intuitív zsenik” kommunikációs módszereit gyűjtötték össze, majd tanulható rendszerként leírták ezeket. Az NLP egyik alapaxiómája, hogy az emberek soha nem a valóságra reagálnak, hanem a valóságról magukban kialakított saját „térképükre”, amelyen nem is elsősorban tények szerepelnek, hanem a helyzet egésze, annak valamennyi érzékleti minőségével: a látvány, a hangok, a tapintás, illetve szag- és ízingerek is. Fontos információkat rejt a metakommunikáció, mint a hangszín, a testtartás és a szemmozgás is, amit a magyar nyelv érzékletesen leír: ha valaki szemforgató vagy a hangja hamisan cseng, valószínűleg nem mond igazat. Ennek meg­ítélésekor érdemes a szubjektív intuíciónkra hagyatkozni, ami többnyire helyesen jelez nekünk.

Az NLP praktikus kommunikációs fogásokat is tartalmaz, mint a probléma felszeletelése („egy versenybiciklit is meg lehet enni, kellően apró darabokban”), a kizökkentés váratlan fordulattal (ami akár az életünket mentheti meg például egy utcai rablásnál), vagy az elkötelezettség megteremtése ügyünk iránt (erről szól minden nyilvános aláírásgyűjtés). Léteznek persze különféle „agymosó” technikák is, mint a sulykolás, amivel a reklámok és a propaganda is élnek, hiszen már tudományosan is kiszámolták, hány óriásplakátot kell látnunk naponta, hogy egy párt kampányüzenete vagy egy mosópormárka rögzüljön a tudatalattinkban. Ha nem ismerjük ezeket a módszereket, védtelenebbek vagyunk velük szemben, ezért is jobb, ha mi programozzuk az agyunkat, mielőtt mások teszik meg helyettünk.

(Népszava)

bírósági tárgyalás
POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNY
pszichológia
POLGÁRI PER
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.03.25. - 12:40
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Milyen pszichológiai folyamatok mozgatják a polgári pereket, és hogyan lehet ezeket befolyásolni?

    Milyen pszichológiai folyamatok mozgatják a polgári pereket, és hogyan lehet ezeket befolyásolni?

  • Bíró-Nagy András: Felborult a Fidesz kampányterve

    Bíró-Nagy András: Felborult a Fidesz kampányterve

  • Orbán már megint Putyin hátát lapogatja

    Orbán már megint Putyin hátát lapogatja

  • Schmidt Mária: Karácsony antipolitikus, Magyar Péter mesél

    Schmidt Mária: Karácsony antipolitikus, Magyar Péter mesél

  • Ihász Sándor: ha Magyar Péter nem tud bizonyítani, az hamis vád, bűncselekmény

    Ihász Sándor: ha Magyar Péter nem tud bizonyítani, az hamis vád, bűncselekmény

  • Lukács: Százmilliókért repked Parragh László, a vállalkozók viszont semmit nem kapnak

    Lukács: Százmilliókért repked Parragh László, a vállalkozók viszont semmit nem kapnak

  • Gorbacsov felajánlotta a teljes atomleszerelést

    Gorbacsov felajánlotta a teljes atomleszerelést

  • Duplán számláztak a szigetvári önkormányzatnál, nyomoz a rendőrség

    Duplán számláztak a szigetvári önkormányzatnál, nyomoz a rendőrség

  • Már csak néhány nap maradt a sokat érő CSOK Plusz kedvezményre

    Már csak néhány nap maradt a sokat érő CSOK Plusz kedvezményre

  • Donáth Anna Magyar péter elképesztő felelősségéről beszélt

    Donáth Anna Magyar Péter elképesztő felelősségéről beszélt

  • Bohóc, futóbolond, áruló, nőverő – Magyar Péterről kérdezte a falvak lakóit a Népszava

    Bohóc, futóbolond, áruló, nőverő – Magyar Péterről kérdezte a falvak lakóit a Népszava

  • Már az Európai Parlament is vizsgálja a Magyarországra érkező kínai rendőrök ügyét

    Már az Európai Parlament is vizsgálja a Magyarországra érkező kínai rendőrök ügyét

  • Hivatalosan is megvan, hogy kinek a vezetésével fut neki az EP-választásnak az MSZP

    Hivatalosan is megvan, hogy kinek a vezetésével fut neki az EP-választásnak az MSZP

  • Hadházy Ákos: a hibrid forradalom lehet a győzelem receptje

    Hadházy Ákos: a hibrid forradalom lehet a győzelem receptje

  • Belepiszkálhattak a lner–Schadl-ügy nyomozati irataiba?

    Belepiszkálhattak a lner–Schadl-ügy nyomozati irataiba?

  • Csák János megszólalt a Nemzet Színésze választás és az új kulturális törvény ügyében

    Csák János megszólalt a Nemzet Színésze választás és az új kulturális törvény ügyében

  • „Kiment és aztán azt a bilit odaöntötte a református egyház asztalára”

    „Kiment és aztán azt a bilit odaöntötte a református egyház asztalára”

  • Bömböl megint a Megafon, a magyar történelem egyik legsötétebb bugyrának gyomorhangja

    Bömböl megint a Megafon, a magyar történelem egyik legsötétebb bugyrának gyomorhangja

  • Már meg is állt az elektromos autók forradalma?

    Már meg is állt az elektromos autók forradalma?

  • Elkészült a magyar Atlantisz - Makovecz-stílusban

    Elkészült a magyar Atlantisz - Makovecz-stílusban

  • Kínos kérdést kapott Szijjártó Péter állampolgárság és diplomata-útlevél osztogatásról

    Kínos kérdést kapott Szijjártó Péter állampolgárság és diplomata-útlevél osztogatásról

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element