Bár az európai újságírókat ért fenyegetések száma a múlt évben némileg csökkent, a médiában dolgozókat 2023-ban továbbra is érték támadások, fenyegetések, ahogy az őrizetbe vétel sem volt példátlan Európában.
Számos korábbi haláleset pedig máig tisztázatlan.
Ne gondoljuk, hogy csak Oroszországban és Beloruszban veszélyes üzem kritikus újságíróként a tények és a hatalom üzelmeinek nyomában kutatni az igazságot. Nyugat-Európában is akadnak problémák, azaz Európa-szerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot az újságírók biztonsága, egyben szabadsága – derült ki az Európa Tanács kedden közzétett idei éves jelentéséből.
Az Euronews által idézett dokumentum szerint összességében történt pozitív elmozdulás, ugyanis tavaly a korábbi évekhez képest kevesebb újságírót öltek meg Európában. Ugyanakkor az unióban tevékenykedő újságírók egyre több és többféle veszélynek vannak kitéve, amelyek megnehezítik számukra a tájékozódást és a megfelelő információkhoz való szabad hozzájutást.
A Sajtószabadság Európában című jelentés szerint ezek a sokasodó rizikótényezők a következők:
- az újságírókat ért fenyegetések;
- a megfélemlítések;
- az effektív fogva tartás;
- a korlátozó jogszabályok;
- a visszaélésszerű perek;
- valamint a közszolgálati média elleni támadások.
A jelentés külön kiemelte, hogy a legtöbb, újságírókat ért abúzus Oroszországhoz köthető, illetve a legnagyobb kockázatot még azok a médiában dolgozók viselik, akik bűnügyi jellegű témákat igyekeznek felderíteni, különösen akkor, ha a kábítószer-kereskedelemről van szó. Utóbbiak feje felett sötét fellegként lebeg a maffia bosszújának lehetősége.
2023-ban összességében 41 olyan esetről tesz a jelentés említést, amikor újságírók testi épsége került veszélybe: 11 alkalommal az oroszok által megszállt ukrajnai területeken volt erre példa, négy esetet Franciaországból, további négyet pedig Törökországból regisztráltak, ahogy három-három támadás Olaszországban és Szerdiában történt.
2023 végéig 59 újságírót tartottak börtönben Európa országaiban, köztük az oroszok által megszállt ukrán területeken. Oroszországban és Beloruszban tavaly összesen 65 újságíró szabadságát korlátozták. Törökországban tavaly legalább 18 újságírót vettek őrizetbe, Lengyelország és az Egyesült Királyság pedig egyet-egyet (Pablo Gonzales és Julian Assange).
Hazánk a sereghajtók közt szerepel az újságírók elleni fenyegetések terén, legalábbis az alapján, amit állít az Európa Tanács által készített jelentés. Hozzájuk 2023-ból mindösszesen két magyarországi eset jutott el.
Így a lista utolsó tíz helyezettje:
- Csehország: 3 médiamunkások elleni támadás;
- Finnország: 3;
- Ausztria: 2;
- Magyarország: 2;
- Dánia: 1;
- Írország: 1;
- Lettország: 1;
- Málta: 1;
- Portugália: 1;
- Románia: 1.
Az év eleje óta már 27 bejelentés érkezett olyan esetekről, amikor európai újságírók veszélybe kerültek: a legtöbben Ukrajnában (heten), Törökországban (hatan), Oroszországban (négyen) és Portugáliában (hárman).
Az Európa Tanács jelentése azt is kiemeli, hogy 2023 végéig még mindig 30 olyan ügyet tarthatunk számon, amikor azt mondhatjuk: büntetlenül maradt közel 50 újságíró halála. A lezáratlan akták közül az egyik legismertebb lehet Anna Politkovszkaja orosz oknyomozó újságíró esete.
A Vlagyimir Putyint sűrűn élesen bíráló, 2006-ban meggyilkolt világhírű riporter karrierje nagy részét annak szentelte, hogy fényt derítsen az emberi jogok megsértésére és a csecsenföldi háború egyéb atrocitásaira, valamint a csecsen menekültek helyzetére.
A húsz év börtönbüntetésre ítélt volt orosz rendőrtiszt, aki részt vett Anna Politkovszkaja meggyilkolásában 2006-ban, nem rég szabadult elnöki kegyelemmel, miután hat hónapos szolgálatot teljesített Ukrajnában az orosz hadseregben. (Economx)
