A felére esett az ország gázszámlája, de a lakosságé változatlan maradt.
Kevesebb, mint a felére esett az ország gázszámlája tavaly, mivel jelentősen csökkent a földgáz tőzsdei ára, és ezt követve az orosz import ára is. Az Eurostat adatai alapján tavaly januárban köbméterenként 520 forintért érkezett a gáz, szeptemberre pedig 121 forintra esett az ára, eközben a lakosságnak felszámított piaci ár mindvégig 767 forinton maradt.
Tavaly az év egészében 6,3 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Egy évvel korábban 5,46 milliárd köbméter volt a behozatal, ami azt jelenti, hogy 2023-ban csaknem 1 milliárd köbméterrel nőtt az orosz földgázimport.
Az Energiaügyi Minisztérium a 2023-as évről azt közölte nemrég, hogy az összes felhasználás 8,5 milliárd köbméter körül alakult, majdnem 11 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. A lakosság 3 milliárd, a gazdasági szereplők 5,5 milliárd köbméterre zsugorodott felhasználását úgy kommentálta a szaktárca, hogy „a nagyarányú megtakarítások mérséklik Magyarország importkitettségét, erősítik az energiaszuverenitást és az ellátás biztonságát”.
A 6,3 milliárd köbméteres orosz importadat alapján viszont úgy fest, inkább növekedhetett a behozatalban az orosz részarány, meghaladta a 74 százalékot. Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára azonban úgy véli, nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a számokból, a szerződésekbe nem látunk bele, csak annyi biztos, hogy évi 4,5 milliárd köbméter az orosz-magyar hosszútávú gázszerződés alapján lekötött mennyiség, hogy ezen felül milyen plusztételekkel kerekedik ki a 6,3 milliárd köbméter, a kívülálló számára nem tudható. Például a gáztőzsdén is lehet orosz gázt venni – említett egyet a lehetőségek közül.
Az európai uniós statisztikából az is kiderül, hogy
a leszállított 6,3 milliárd köbméter orosz gázért 3,44 milliárd eurót kellett kifizetni. Ez óriási áresés, hiszen 2022-ben ennek több mint kétszerese volt az orosz gázszámla: akkor 7,8 milliárd eurót kellett fizetni, ráadásul úgy, hogy cserébe sokkal kevesebb gáz érkezett.
Összehasonlításképpen: 2022-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormány energiavészhelyzeti intézkedésének megfelelően 2 milliárd euróért állapodott meg 740 ezer köbméter orosz gázszállításról, amiből rendkívüli gázkészletet hoztak létre. Az extra beszerzés horribilis áron történt, összege megfelelt a teljes 2023-as gázszámla majdnem 60 százalékának. Korábbi cikkünkben részleteztük, hogy a köbméterenként 1141 forintért beszerzett különleges gázkészlet hogyan nyomta agyon a hazai gázpiacot, és miért jelent időzített bombát azóta is.
Az, hogy az orosz importgázért fizetendő összeg 2023-ban kevesebb, mint a felére csökkent, egyáltalán nem lepte meg Holodát. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben az irányadó tőzsdén, a holland TTF-en 120 euró/MWh volt az átlagár, és ez 2023-ban szinte a harmadára, 43 euró/MWh (0,45 euró/köbméter) környékére zuhant. Az orosz-magyar hosszútávú szerződésben az árak bizonyos csúszással követik a tőzsdei havi súlyozott átlagárat, így az áresés várható volt.
Tavaly októberben az unióban 90 százak fölötti volt a gáztárolók töltöttsége, és az enyhe télnek köszönhetően még mindig 62 százalékon áll a mutató (Magyarországon ennél is több, 74–75 százalék a töltöttség) – utalt arra, hogy nincs keresleti nyomás. A másik fontos fejlemény, hogy a várakozásokkal szemben villámgyorsan sikerült a leválás az orosz vezetékes gázról, legalábbis ami az EU egészét illeti, hiszen a korábbi 40–42 százalékról 8–10 százalékra csökkent az orosz import aránya. Részben teljesen leváltották a gázfelhasználást, részben cseppfolyós gázra (LNG) álltak át. Az átállás a várakozásokkal szemben nem eredményezte az árak elszállását, az LNG egyenértékű versenytársa ma már a vezetékes gáznak – állítja Holoda Attila. Európában összességében 18–20 százalékkal csökkent a gázfogyasztás, de a szakember szerint nagy különbség, hogy az unióban tényleg más energiahordozóra (például geotermikus energiára) álltak át. Így ha megint olcsó lenne a gáz, akkor sem váltanának rá vissza, míg Magyarországon a megtakarítás jellemzően abból adódik, hogy az emberek lejjebb tekerték a termosztátot, s ha megint olcsóbban jönne a gáz, visszatekernék.
A szakember úgy véli, hogy az energiaszuverenitás növelését az jelenti, ha minél kevesebb földgázt használunk. A magyarországi felhasználás előző két évben tapasztalt jelentős csökkenése szerinte azt mutatja meg, hogy milyen káros hatása volt a rezsicsökkentésnek. A kedvezményes tarifa bevezetése után, 2014-től 3,5 milliárd köbméterről 4,5 milliárdra nőtt a fogyasztás, az elmúlt két évben pedig – leginkább az átlag felett fogyasztóknak megállapított, köbméterenként 767 forintos piaci ártól tartva – 3 milliárdra ment vissza. Azt sajnálatosnak tartja, hogy ehhez a folyamathoz nem volt köze a kormányzatnak, illetve az energiaügyi tárcának, nem ösztönözték az energiamegtakarítást épületszigetelési, nyílászárócsere- vagy egyéb programokkal.
Decemberben 181 forintért érkezett az orosz gáz, amit 767 forintos piaci áron adnak tovább
Az Eurostat adatai szerint tavaly decemberben 792 millió köbméter orosz importgáz érkezett Magyarországra, amiért összesen 376,7 millió eurót számláztak le. Ebből köbméterenként 0,475 euró, átszámítva 181 forint körüli ár adódik. Ez a rezsicsökkentett 102 forintos kedvezményes lakossági tarifánál 80 forinttal drágább, ugyanakkor több mint négyszerese az átlagfogyasztás felett felszámított 767 forintos tarifának.
A múlt évben jelentősen csökkent az orosz import ára: a januári köbméterenként 520 forintról szeptemberig 121 forintig csúszott vissza. Onnan azután enyhe emelkedésnek indult, mígnem decemberre elérte a 181 forintot. Az importár 2023 egészében meghaladta a kedvezményes lakossági tarifát, de az átlagfogyasztás felett megállapított lakossági piaci tarifát egyetlen hónapban sem közelítette meg. (24.hu)
