A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek haladnak, a kisvárosok hanyatlásnak indultak
Szegény térségben lévő, apró borsodi falvak is bekerültek a legtöbbet fejlődő községek közé. Aggasztó viszont, hogy az Egyensúly Intézet vizsgálata szerint a kisvárosok többsége nem előre, hanem hátra halad.
Az Egyensúly Intézet 53 indikátor, jelzőszám alapján kutatta a magyarországi települések fejlettségi szintjét. A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek mellett külön kategóriába kerültek a 15 ezer lakosnál nagyobb és kisebb városok, valamint az 5000 fő alatti települések.
Boros Tamás politikai elemző, az intézet igazgatója elmondta lapunknak, hogy olyan statisztikai adatokat vettek alapul, amelyek minden évben rendelkezésre állnak és számszerűsíthetően megmutatják egy adott település fejlettségét (infrastruktúra, jövedelmi helyzet, iskolázottság, internetes hozzáférés, orvosi ellátás, közlekedés, új építésű ingatlanok száma és így tovább).
Fontos, hogy nem a települések élhetőségét vizsgálták. Ennek megítéléséhez ugyanis kevés adat áll rendelkezésre, túl sok a szubjektív tényező. Az például, hogy egy kisvárosban régi épületek, árnyas utcák és szép parkok vannak, mindenképpen javítja az életminőséget, de statisztikailag nehezen mérhető.
Így aztán előfordulhat, hogy egy kisváros az adatok tükrében nem számít fejlettnek, mégis jobb ott élni, mint egy hasonló méretű és fejlettebbnek minősülő, azonban kevésbé jó hangulatot árasztó településen.
A kutatás ezért is kapta A jövő települései Magyarországon címet. Az általunk összeállított rangsor arról tanúskodik, hogy mely települések készültek fel leginkább a jövő kihívásaira – fogalmazott Boros Tamás.
A fejlettséget tekintve a fővárosban az V. kerület végzett az első helyen, a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár, a 15 ezernél népesebb városok közül Budaörs, a 15 ezernél alacsonyabb lélekszámú kisvárosok közül Balatonfüred, az 5000 fő alatti települések versenyében pedig Hévíz. (További részletek térképünkön.) A borsodi Berente – amely népszavazással vált le Kazincbarcikától – némileg kilóg az előkelő helyen szereplő községek sorából: a település komoly bevételekhez jut a részben a területén fekvő BorsodChem vegyipari cég jóvoltából.
Az Egyensúly Intézet azt is megnézte, hogy 2014 és 2021 között mely települések fejlődtek a legtöbbet. Akad néhány furcsaság. A kisvárosok kategóriájában a szintén borsodi Szikszó harmadik helyezése még könnyen megmagyarázható – a településen működik a Hell energiagyártó, amely pár éve 8 milliárd forintból bővítette gyártókomplexumát –, az már kevésbé magától értetődő, hogy az ugyancsak borsodi Tornakápolna minek köszönhetően vált a legnagyobb fejlődést produkáló községgé Magyarországon.
A Népszava 2022 decemberében abból az apropóból készített riportot az akkor mindössze 22 lelkes Tornakápolnáról, hogy az adóhatóság nyilvánosságra hozta: az egész országban itt a legmagasabb az egy főre jutó nettó kereset. Kiderült, hogy az edelényi járáshoz tartozó piciny zsákfaluban házat vásárolt egy-két magyar vállalkozó és külföldi házaspár, bizonyára az ő jövedelmük dobta meg az átlagot. Maga a település ettől még nem lett gazdag, az önkormányzat súlyos veszteséggel gazdálkodott.
A legtöbbet fejlődő községek sorában a második és ötödik helyen is borsodi települést találunk – Hejőkürt (tiszaújvárosi járás) és Galvács (edelényi járás) –, a harmadik a baranyai Gyöngyösmellék (szigetvári járás), a negyedik a zalai Lendvajakabfa (lenti járás). Utóbbi Magyarország hetedik legkisebb települése, de a többiek lélekszáma sem éri el a 300 főt.
Boros Tamás hangsúlyozta, hogy ez a lista nem a fejlett településeket veszi előre, hanem azokat, amelyek a legtöbbet fejlődtek – önmagukhoz képest. Tornakápolna például borzasztóan rossz helyzetből indult, mára is csak oda jutott, hogy ezredik a kistelepülések fejlettségi rangsorában. Ennyire kis falvakban néhány faktor változása gyors hatással lehet a fejlettségi mutatókra.
A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek – folytatta az intézet igazgatója – az elmúlt hét-nyolc évben kivétel nélkül fejlődtek, még akkor is, ha a fejlődés üteme rendkívül eltérőnek bizonyult. Budapestet és a megyeszékhelyeket nem számítva 68 város lakossága haladja meg a 15 ezer főt: ebből 26 fejlődött, 42 pedig nem.
A 15 ezer főnél kisebb városokban a legrosszabb a helyzet. Számuk 260. Ezeknek a 60 százaléka nemhogy nem fejlődött, hanem visszafejlődött. „A kisvárosokban szinte mindenütt visszafejlődést látunk. Ha van valahol sürgős beavatkozási terület, akkor ez a településtípus az” – jelentette ki Boros Tamás.
Ami meglepte a kutatókat: a statisztikai adatok alapján a községek és az 5000 fő alatti városok túlnyomó többsége fejlődést könyvelhetett el a vizsgált időszakban. Ez nem azt jelenti, hogy a magyar falvak hirtelen virágzó településekké változtak – magyarázta az Egyensúly Intézet igazgatója –, hanem azt, hogy saját magukhoz képest magasabb lett a fejlettségi szintjük. Visszaesés csak a falvak és az 5000 fő alatti városok tizedénél tapasztalható. A leginkább prosperáló kistelepülések elsősorban a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon, a Balaton környékén találhatók. (Népszava)
