A 2022-es választási osztogatás után, a brutális infláció mellett a korábban elindított beruházások egy részét - benne a kampányban beígért beruházásokat is - elkaszálta a kormány.
Lázár János építési miniszterhez került a feladat, hogy áttekintse, mik azok a beruházások, amelyeket nagyobb politikai arcvesztés nélkül le lehet állítani. A folyamat - főként Budapest esetén - emlékezetesre sikerült: a Vitézy-Fürjes érában indult, vasúti és kerékpáros fejlesztések még ingerült megjegyzéseket is kaptak a minisztertől a kiszivárgott iratok szerint. Máshol a lakosok tiltakozását is kiváltotta, hogy a messzi jövőbe tolódnak a régóta ígért közlekedési fejlesztések. - írja a K-Monitor
Most egy újabb lista került ki Lázárék a Parlament formális beleszólása nélkül folyó újratervezésének nyomán, Vadai Ágnes írásbeli kérdésére küldtek el egy listát 270 felfüggesztett beruházásról.
Hiszem, ha látom
Sajátosnak tartjuk, hogy rendszeres, naprakész, strukturált nyomonkövethetőség helyett az állam több száz milliárdos beruházási aktivitásáról ilyen, szkennelt irományokból lehet csak tájékozódni. 2023-ban elvárható lenne, hogy az adófizetők pénzéből készülő beruházásokat azok költségvetésével, kivitelezőivel és állapotával a helyszínen és egy állami adatbázisban (vagy legalább a költségvetés mellékletében) is lehessen böngészni, ilyen lehetőség azonban itthon nem létezik. Probléma az is, hogy a beruházásokat a kormány legtöbbször egyedi döntésekkel ígéri oda, és sokszor igen meredek szögben kilóg a lóláb, hogy valamilyen helyi erős ember lobbizta ki a beruházást, nem pedig a kormány átfogó, több éves terveiből hullik ki, hol van a leginkább szükség például sportcsarnokra, iskolára vagy uszodára.
A Lázár-féle Építési Minisztérium több esetben ígéretet tett a beruházások átláthatóbbá és tervszerűbbé tételére, jelenleg is a Parlament előtt van egy állami beruházásokról szóló kerettörvény, ez azonban továbbra is fenntartja a kiemelt beruházásokat, ami áttekinthetetlenné teszi, milyen építkezésre milyen szabályok vonatkoznak. Önmagában a beruházások tényéről sem könnyű tájékozódni, ezekről a Kormány újabban nem nyilvános, kétezres kormányrendeletekben dönt. A beruházási törvényhez mi is számtalan jobbító javaslatot fűztünk, többek közt arról: kérdezzék meg a helyi lakosokat, van-e szükségük ezekre a beruházásokra, illetve tegyék transzparenssé a beruházások listáját. A társadalmi véleményezés eredményét - az elutasítás indoklásával - azonban a mai napig nem tette közzé a Lázár-minisztérium, javaslatainkat a tervezet nem tartalmazza.
Sajnos így továbbra is Lázár Jánosék ad hoc listái a legnaprakészebb források az állami beruházások helyzetéről. Ez politikailag érthető, hiszen a lefújásról szóló döntést ciki lenne nyilvánosan kommunikálni, a lebegtetés és parkoltatás pedig kiváló lehetőséget ad arra, hogy egy beruházást akár 4 évenként újra és újra be lehessen ígérni a választóknak, vagy alá lehet vágni az ellenzéki városvezetőknek. A bejelentés ugyanis a jelenlegi magyar médiatérben sokkal nagyobbat szól, mint az, amikor fű alatt elkaszálják vagy elhalasztják a beruházást. Ennek a gyakorlatnak a jellemző példája a Modern Városok Program, amiről ugyan maga a miniszterelnök adott aláírt papírt a megyei jogú városoknak, de az ígéretek nagy része sosem jutott el kormányzati döntésig, így a felénél abbahagyott program beruházásait Lázárnak nem is kell leállítania. A lényeg, hogy a választásokra a bejelentés megtörtént, a többire ki emlékszik?