Megtört a készpénz térhódítása tavaly Magyarországon.
Az MNB hétfőn közzétett adatai szerint 8168 milliárdnyi forintkészpénz volt forgalomban 2023 végén, ami 1,9%-os éves csökkenést jelent. 2009 után először fordult elő, hogy a naptári év egészében csökkent a használatban lévő készpénz állománya. Három fő okot találtunk a háttérben, ebből kettő az idei évre már az átmeneti csökkenő trend megfordulását ígéri, a leghosszabb trend alapján viszont nem a készpénzé a jövő.
Nem a készpénz éve volt 2023 a magyar gazdaságban, legalább három okból:
- csökkent a fogyasztás és emelkedett a megtakarítási ráta, így pénzforgalmi célból kevesebb készpénzt tarthatott magánál a magyar lakosság, amely az összgazdasági készpénzállomány nagyjából 80%-át tartja magánál,
- visszaszorulóban van a készpénzfelvétel a kártyás vásárlások javára: összegét tekintve előbbi aránya 40%-ról 36%-ra csökkent, utóbbié viszont 60%-ról 64%-ra emelkedett,
- a megtakarítási céllal tartott készpénzállomány a magas infláció miatt rohamosan vesztett reálértékéből (decemberről decemberre 5,5%-ot), így a megtakarítók egy része hozamot termelő befektetésbe súlyozott át: a készpénz aránya az általunk megtakarításnak tekintett pénzügyi eszközökön belül 2022 végéről 2023 szeptemberének végére 14,9%-ról 13,2%-ra csökkent.
A háztartási fogyasztás újbóli növekedése és az infláció lecsengése ezek közül a készpénzhasználat és -tartás újból növekedését vetíti előre 2024-re. A leghosszabb távú trend, vagyis a kártyás, illetve annak tokenizált változata, például a mobilfizetés súlyának töretlen növekedése viszont a készpénz lassú halálát ígéri.
A forint készpénz összege 8168 milliárd forint volt 2023 végén a jegybank hétfőn közzétett adatai szerint, a valuta összege pedig a korábbi, szeptember végi adatok szerint 715 milliárd. Előbbi 1,9%-os csökkenést, utóbbi 1,3%-os növekedést jelent 2022 végéhez képest.
Az értékelhető hozamot nem termelő lakossági bankbetétekhez hasonlóan 2022 tavasza hozta a nagy változást: addig töretlenül emelkedett a készpénzállomány, azóta viszont inkább csak stagnál.
Miután tavaly megállt a forint 2022-es nagy gyengülése, a spekulatív jellegű valutavásárlás sem volt tavaly domináns, az előző évvel ellentétben.
Megnéztük, hogy aránylanak egymáshoz a készpénzfelvételek és a kártyás vásárlások. Elmondható, hogy összegét tekintve előbbiek aránya 40%-ról 36%-ra csökkent tavaly (pontosabban a statisztikában szereplő legutóbbi négy negyedévben: 2022 szeptembere és 2023 szeptembere között.) Tíz évvel korábban ez még 72%, öt éve 56% volt.
Darabszámát tekintve már korábban is jóval többet vásároltunk bankkártyával, mint ahány készpénzfelvételt végrehajtottunk. 2022 szeptembere és 2023 szeptembere között 91 millió készpénzfelvétel történt, ami nagyjából illeszkedik az utóbbi évek stagnáló trendjébe. A bankkártyás vásárlások darabszáma viszont öt év alatt megduplázódott, és megközelítette a az évi 1,75 milliárdot.
A készpénzhasználat visszaszorulása, legalábbis arányának a csökkenése globális jelenség, amelyben a skandináv országok olyannyira élen járnak, hogy más országokban már nem ajánlják saját valutájuk megvásárlását.
Novemberben derült ki, hogy Alkotmányba foglalná a készpénzhasználat jogát a hazai szélsőjobb, csakúgy, mint az osztrák Szabadságpárt. A hír azért érdemelt figyelmet, mert Ausztriában a jobbközép kancellár is felkarolta az ötletet, és bár ott egyelőre nem ért révbe a javaslat, mostanában Magyarországon is előszeretettel nyilatkoznak pozitívan kormánypárti politikusok a készpénzhasználatról. Véleményünk ez utóbbiról itt olvasható:
Eközben az MNB és a pénzügyi szektor az újabb készpénzmentes fizetési módok elterjesztésén dolgozik. Az idei fejlesztések ugyanakkor némileg csúsznak: a bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, ám a Portfolio értesülésével összhangban ezeket elhalasztották: a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetés határidejét 2024. szeptember 1-re tolta ki az MNB. A sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje április 1-re módosult. (Portfolio)
