Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Oroszország – Iránnal karöltve – már rég a Szuezi-csatorna kiváltásán dolgozik

Gazdaság
2024.01.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Egyre szaporodnak a Szuezi-csatorna eldugaszolásának gazdasági következményeivel foglalkozó elemzések.

A jelenleg számba vehető elkerülő hajózási útvonalak ugyanis túl drágák és túlontúl időigényesek. Ám az utóbbi években felgyorsult egy új „menekülőút” kiépítésének projektje Szentpétervár és Mumbai között, amelyben – nem meglepő módon – Oroszországon és Indián kívül a Szuezi-csatornát fojtogató húszi lázadókat pénzelő Irán kulcsszerepet játszik. S ha elég kitartóan szemléljük a világtérképet, észrevehetjük, hogy eme geopolitikai kirakósnak a Moszkva által indított ukrajnai háború is egy darabkája.

Fojtópont – így nevezik a szakirodalomban a keskeny, de kulcsfontosságú átkelőket, ahol ha valamilyen probléma lép fel, az könnyen „fulladásos” tüneteket okozhat a világkereskedelemben. Az egyik legkézenfekvőbb példájaként szokták emlegetni a Szuezi-csatornát, és lám, az elmélet ismét gyakorlattá vált az elmúlt hetekben. Igaz, a jemeni húszi lázadók nem a csatornát „fojtották meg”, hanem az oda vezető ütőeret, a Vörös-tengert zárták el déli bejáratánál, a Bab el-Mandeb-szorosnál állandó támadásaikkal, és megbénítják a világ egyik legforgalmasabb szállítmányozási útvonalát.

Most nagyon jól jöhet a részt vevő államoknak (Oroszország, Irán, India), hogy az elmúlt években újra beindították a Nemzetközi észak–déli közlekedési folyosó (INSTC) projektjét.

Merre lehet kerülni egyelőre?

Inflációs sokk közeleg a húszik háborúja miatt – írta a Növekedés.hu a témával kapcsolatban. A gazdasági portál úgy fogalmazott cikkében az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet elemzésére hivatkozva, hogy a „Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán évi ezermilliárd dollár értékű áru halad át, amely a világ tengeri kereskedelmének közel 12 százaléka. Az éves tengeri konténerforgalom több mint 30 százaléka halad át a kereskedelmi folyosón”.

Az Oeconomus azt is számba vette, milyen egyéb útvonalak jöhetnek szóba a Szuezi-csatorna kikerülésére.

„A Délkelet-Ázsia és Európa közötti második legrövidebb tengeri útvonal az Afrikát megkerülő Jóreménység foki útvonal, ez azonban mintegy 7000–9000 kilométerrel hosszabb” – írták. Az elemzésből pedig az is kiderül, hogy a tranzitidő – hajómérettől és a sebességétől függően – egy–három héttel több lehet a Szuezi-csatornán áthaladó útvonalnál.

Még ennél is hosszabb és több időt vesz igénybe a Csendes-óceánt, majd a Panama-csatornát és végül az Atlanti-óceánt átszelő útvonal.

A nyugati szankciókkal elszigetelni kívánt Oroszország azonban lehet, hogy már a következő években hátradőlhet, amennyiben sikerül véghezvinni az INSTC projektjét.

Oroszország ukrajnai háborújának következményei adták a lökést

Az INSTC megépítéséről 2000-ben a Szentpéterváron meg­rendezett II. Nemzetközi Eurázsiai Közle­kedési Konferencián határoztak, de

2022-ig kiépítése terén lényeges előrelépés nem történt

– derül ki Bernek Ágnesnek, a Rubicon legújabb számában megjelent cikkéből.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott,

„a 2022 februárjában megkezdődött orosz–ukrán háború miatt

Oroszországot olyan mértékű gazdasági szankciók sújtották, amelyek következtében nyugati gazdasági kapcsolatai drasztikusan meggyengültek, s létérdekévé vált a nem nyugati irányú logisztikai láncolatok megszervezése.

Lerövidítenék a Szentpétervár és Mumbai közti távolságot

De hogyan nézne ki pontosan az említett új útvonal? „A 7200 kilométer hosszú multimodális folyosó az indiai Mumbai városából az Arab-tengeren át halad, majd az iráni Bandar-Abbász kikötőnél lép be Irán területére, és a fő iráni észak–déli, Teheránon áthaladó közúti és vasúti pályán megy tovább, majd a Kaszpi-tengeren át vezet Oroszországba. A Kaszpi-tenger legnagyobb kikötőjéből, Asztrahánból a Volga mentén halad tovább, s végül Moszkván át jut el Szentpétervárig” – olvasható Bernek írásában.

A folyosó kiépítésével a jelenlegi vörös-tengeri konfliktus nélkül is nagyon jól járhatnának a benne részt vevő államok, a becslések szerint ugyanis az INSTC útvonala 25–30 napot venne igénybe, míg a Szuezi-csatornán keresztül vezető „hagyományos” út 16 ezer kilométer hosszú és időtartama jelenleg 40–60 nap.

„Tehát a közlekedési folyosó teljes kiépülése esetén az

Oroszország és Irán, valamint India közötti áruszállítás költségszintje a felére csökkenne

– vonta le a következtetést Bernek.

Mikor lesz ebből valami?

Az idézett tanulmány arra is kitér, mikortól lehet komolyan számolni az új útvonallal.

2030-ra az útvonal áruforgalmát 25 milliárd tonnára prognosztizálják, ami több mint ötszöröse a 2020-as áruforgalom mennyiségének.

2022 júniusában indult el az útvonal teljes hosszán végighaladó tesztszállítmány Szentpétervárról Iránon át Mumbaiba. Egyelőre rendszeres, menetrend szerinti áruszállító vonatok nem közlekednek, mivel a közlekedési vonal kiemelt stratégai földrajzi helyein további nagyon jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek” – olvashatjuk ezzel kapcsolatban.

Ezért lehetett fontos Moszkvának a Krím félsziget és az Azovi-tenger megszerzése

Az ukrajnai háború kitörése óta számtalan elmélet született arról, miért állt érdekében Oroszországnak, hogy a világ közvéleménye előtt nehezen megindokolható agressziót kövessen el szomszédja ellen. Moszkva számára a háború egyik kézzelfogható eredménye eddig az, hogy megszerezte az ellenőrzést a Krím félsziget és az Azovi-tenger északi partvidéke felett. Így az Azovi-tenger de facto Oroszország beltengerévé vált. Moszkvának pedig már arra is van terve, hogyan csatolja rá új szerzeményét a jövőben kiépülő észak–dél irányú, a Kaszpi-tengeren áthaladó áruszállítási folyosóra: a Volga–Don-csatornán keresztül.

Ha ránézünk a térképre, a megoldás előbb-utóbb kiböki a szemünket: míg a Don az Azovi-tengerbe, addig a Volga a Kaszpi-tengerbe torkollik, a két folyót pedig 1952 óta csatorna köti össze.

Ám a növekvő igények miatt – írja Bernek – Oroszország azt tervezi, hogy új Volga–Don-csatornát fog építeni a már meglévő mellé.

Mindezzel szorosan összefügg Asztrahán kikötőjének jelentős bővítése. A kikötő jelenleg már 53 százalékban az Iráni Iszlám Köztársaság tulajdonában van, s a fokozódó orosz–iráni katonai együttműködés eredményeként valószínűleg az iráni haditengerészet egyik támaszpontja lesz

– tette hozzá.

Cui prodest?

S ha már Iránnál tartunk, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa úgy véli, „mivel Oroszország meleg tengeri kijáratot az Arab-tenger felé kizárólag Iránon keresztül kaphat,

orosz geostratégiai szempontból az INSTC valódi kulcsállama Irán.

Utóbbi az elmúlt napok fejleményeinek tükrében, történetesen, hogy a perzsa állam által támogatott húszi lázadók folyamatos támadásaikkal eltorlaszolták a Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonalat, melynek alternatívája lenne a jövőben az INSTC, különösen elgondolkodtató.

 


A cikk forrása: Oroszország világrendfelfogása (Rubicon; 2023/ 11-12.)

(Hirado.hu)

JEMENI HÚSZI LÁZADÓK
UKRÁN VÁLSÁG
india
irán
krím-félsziget
Oroszország
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.14. - 09:38
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Egy kutatás szerint a lakosság felének kihívás a megfelelő húsvéti sonka beszerzése

    Egy kutatás szerint a lakosság felének kihívás a megfelelő húsvéti sonka beszerzése

  • Direkt36: Balog Zoltán a meleglobbira hivatkozva menti a saját bőrét a református egyházban

    Direkt36: Balog Zoltán a meleglobbira hivatkozva menti a saját bőrét a református egyházban

  • Szülők panasza nyomán indult vizsgálat egy Fejér megyei óvoda igazgatójával szemben

    Szülők panasza nyomán indult vizsgálat egy Fejér megyei óvoda igazgatójával szemben

  • Debrecen és Kecskemét teljes lakosságának megfelelő ügyfél tűnt el a bankokból a válság alatt

    Debrecen és Kecskemét teljes lakosságának megfelelő ügyfél tűnt el a bankokból a válság alatt

  • Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

    Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

  • Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

    Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

  • Bejelentést tett Hernádi Zsolt: új stratégiája lett a Molnak

    Bejelentést tett Hernádi Zsolt: új stratégiája lett a Molnak

  • Rogán Antal pozíciója gyengült az Orbán-kormányban

    Rogán Antal pozíciója gyengült az Orbán-kormányban

  • Három plusz egy sávra bővítik az M1-es autópályát

    Három plusz egy sávra bővítik az M1-es autópályát

  • Románia elnöke lehet a NATO következő vezetője?

    Románia elnöke lehet a NATO következő vezetője?

  • Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

    Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

  • Újra ringbe száll a harminc éve legyőzhetetlen polgármester Budapesten

    Újra ringbe száll a harminc éve legyőzhetetlen polgármester Budapesten

  • A lengyel külügyminiszter több mint ötven nagykövet leváltásáról döntött

    A lengyel külügyminiszter több mint ötven nagykövet leváltásáról döntött

  • Gyógyszer-kereskedelemre alapított céggel nyeri magát degeszre a böszörményi tenderkirály

    Gyógyszer-kereskedelemre alapított céggel nyeri magát degeszre a böszörményi tenderkirály

  • A kötegyáni pedofil-ügy tanulságai kapcsán a "bújtatott kegyegyelemről" kérdezték Varga Judit utódját

    A kötegyáni pedofil-ügy tanulságai kapcsán a "bújtatott kegyelemről" kérdezték Varga Judit utódját

  • Meghalt Gát György filmrendező

    Meghalt Gát György filmrendező

  • Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye

    Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye

  • Több napsütés, kevesebb csapadék

    Több napsütés, kevesebb csapadék

  • Magyar Péter bevallotta, hogy a pártalapítás a célja, és akár már az idei EP-választáson is elindulna

    Magyar Péter bevallotta, hogy a pártalapítás a célja, és akár már az idei EP-választáson is elindulna

  • Medián: 55 százalék kormányváltást szeretne

    Medián: 55 százalék kormányváltást szeretne

  • Maruzsa állítólag azt mondta a 210 ezres fizetésről, hogy "amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni"

    Maruzsa állítólag azt mondta a 210 ezres fizetésről, hogy "amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni"

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element