Ha a tudományt megtagadjuk, mindannyiunknak vége.
A klímaváltozás a legnagyobb kihívás, a járványok csak ennek kísérőjelenségei. Magyarországon elsősorban az inváziós rovaroktól és kullancsoktól lehet félnivalónk – mondta Kemenesi Gábor a 24.hu-nak.
A virológus elmondta:
- a vírusok és a denevérek sejtjeinek beszélgetését megtanulva olyan kapcsolókat azonosíthat a tudomány, amelyekkel 10–20–50 év múlva az emberi fertőzéseket is könnyedén semlegesíteni fogjuk,
- Magyarországnak van a legkiterjedtebb denevérvírusbankja Európában, de az első háromban mindenképp benne vagyunk,
- a szúnyog az egyik leggyakoribb vírusvektor, a denevér pedig nagyon jó vírushordozó, a Virológiai Nemzeti Laboratóriumban már külön kutatócsoport foglalkozik a szúnyogokkal, a kullancsokkal, a csípőlegyekkel és egyéb vektorokkal,
- a Covid-vírust egyelőre nem győztük le (lett egy új, globálisan jelen lévő, légúti fertőzést okozó vírusa az emberiségnek), de a Covidot mint megbetegedést, amit a vírus okoz, azt talán igen, például 95 százalékkal csökkent a vírushoz köthető halálozás,
- pórázt raktunk a koronavírusra, és képesek vagyunk rajta is tartani, ugyanakkor tud még meglepetéseket okozni, miután egyre több állati gazdát talál magának, a technológia viszont lehetővé teszi, hogy a vakcinát gyorsan átalakítva fellépjünk majd ellenük,
- ijesztő, hogy a politikusok közül is néhányan még tovább vadítják a helyzetet a maguk javára: vakcinát és vírust tagadnak néhány százaléknyi szavazó megszerzése érdekében,
- a nipah tudomásunk szerint a legsúlyosabb emberi fertőzést okozó állati eredetű vírus, 70 százalékos halálozási aránnyal, jellemzően a pálmalé denevérekkel egyidejű fogyasztása révén kapják el emberek, de valószínűleg ettől eltérő útvonalon is kipattanhatnak járványok, ezt is vizsgálják,
- tavaly 20 nap alatt körülbelül 3000 denevérből vettek mintát, és az idén épp abban a régióban volt az emberi megbetegedések gócpontja, ahol kimutatták a kórokozót, vagyis úgy tűnik, hogy működött a járvány-előrejelző rendszerünk,
- a nipah most még nagyon rosszul terjed emberről emberre, de, ha hagyjuk, hogy egyre többször ránk találjon, annál nagyobb eséllyel változhat ebbe az irányba,
- Magyarországon a helyi denevérektől induló járványnak nincs jelentős kockázata, mert az állatok nem kényszerülnek olyan mértékben az ember személyes terébe, az ipari forradalom óta ez sokkal lassabban lezajlott,
- nálunk és Európa nagy részén sokkal inkább a rovarok által terjesztett betegségek térnyerése várható a klímaváltozás miatt. Ilyenek a kullancsok, szúnyogok, új csípőlegyek.
Címlapkép forrása:
