A 2023-as év egyrészt a több mint negyedszázados inflációs csúcsról, majd az év második felében annak meredek csökkenéséről szólt.
A neheze azonban csak most jön, hiszen a dezinfláció jelentősen lelassulhat 2024-ben, így reális annak a veszélye, hogy a korábbi éveknél még mindig lényegesen magasabb szinten ragadhat be az áremelkedés.
Történelmi év volt 2023
2023 elején még 25,7 százalékon tetőzött a magyar infláció, amihez hasonlóra 1996 óta nem volt példa. Aztán novemberre 7,9 százalékra esett az áremelkedési ütem, a szakértők szerint decemberben a 6 százalékot is megközelítheti ez.
Valószínűleg nem sokszor volt példa arra, hogy ilyen rövid idő alatt ekkorát zuhanjon az infláció. Ebben egyrészt szerepe van az elmúlt két év globális inflációs kiugrásának, másrészt voltak magyar sajátosságai a tendenciának. Az infláció gyors csökkenésének két fő oka:
- A bázishatás, ami azt jelenti, hogy a tavalyi nagy ársokkok lassan kikerültek az egyéves megfigyelési időszakból, így - hasonló sokkok hiányában - az éves áremelkedési ütem visszaesett
- A fogyasztás visszaesése, ami beszűkítette a kereskedők és szolgáltatók áremelési mozgásterét.
A jövő év lesz az igazi kihívás
Vagyis mondhatjuk azt, hogy a 2023-as év egyszerre szólt a rekordmagas inflációról és a rekordgyors dezinflációról. Ha most tippelni kellene, akkor
2024 VALÓSZÍNŰLEG A STAGNÁLÁS ÉVE LESZ.
A szakértők legalábbis arra számítanak, hogy jelentős részben a bázishatás fokozatos kifutásával jövőre már sokkal kisebb lehet az esés az inflációban. Vagyis a fent említett két fontos tényező egyike szinte teljes egészében kifulladhat jövőre és a másikban is komoly fordulat jöhet. Megszületett ugyanis a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum 10-15 százalékos emeléséről, ami ismét pozitív reálbért jelenthet, így élénkítheti a fogyasztást.
Az elemzők szerint az év elején kiemelten érdemes lesz figyelni egyrészt a szokásos átárazások, másrészt a kormányzati lépések miatt. Januárban csak az üzemanyagok jövedéki adója több mint 40 forinttal emelkedik, ami egyértelműen megjelenhet az inflációban is. Emellett érkezhet az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség, ami a gyakorlatban a műanyag palackok betétdíját jelentheti, ez pedig közvetve szintén begyűrűzhet a fogyasztói árakba. Utóbbi intézkedés kapcsán egyelőre kérdéses a bevezetés időpontja, hiszen volt már arról szó, hogy elhalasztanák a hatályba lépést az eredetileg tervezett januárról.
Vagyis rossz esetben akár az is előfordulhat, hogy a decemberi 6 százalék körüli érték után január-februárban ismét emelkedést látunk majd az inflációs rátában. Kérdés, hogy ezeknek az adóváltozásoknak és a béremeléseknek pontosan milyen hatása lesz majd az árakra.
A Portfolio legutóbbi elemzői felmérésében a szakemberek 2024 decemberére átlagosan 5,2 százalékos inflációval számolnak, ami alig maradna el a 2023 év végi értéktől. Az éves átlagban már más a kép, hiszen idén az év elején látott kiugró emelkedés még jelentősen felhúzta az átlagot, ami így 17,7 százalék körül lehet, ezzel szemben 2024-BEN ÁTLAGOSAN 5,4 SZÁZALÉK KÖRNYÉKÉRE ESHET A FOGYASZTÓI ÁRAK EMELKEDÉSI ÜTEME. (Portfolio)