Miközben lezárult a parlamenti elfogadás előtt álló 2024-es költségvetés általános vitája, egyre világosabb, hogy a tervezettel van egy óriási gond.
Nem számol ugyanis továbbra sem a jegybank veszteségtérítésével és legutóbb ennek a hiányosságnak a súlyos következményeire hívta fel a figyelmet elemzésében az Állami Számvevőszék is. - írja a Portfolio
A bevételek teljesíthetőek
A múlt héten lezajlott a parlamentben a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája, melynek zárszavában Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára kiemelte: a befektetők és a lakosság is bíznak a magyar gazdaságpolitikában, hiszen az elmúlt tizenkét hónapban mintegy ezermilliárd forint értékben jegyeztek állampapírt. Hozzátette: a törvényjavaslat a Költségvetési Tanács szerint is megfelel az alaptörvényben előírtaknak, az Állami Számvevőszék is megalapozottnak minősítette a 2024-es költségvetést.
Az ÁSZ államtitkár által is idézett véleménye a napokban jelent meg. A számvevők ebben szokás szerint azt vizsgálták, hogy mennyire megalapozott a jövő évi büdzsé: vagyis, hogy számításokkal megalapozottak-e, és a bevételi előirányzatok ennek megfelelően teljesíthetőek-e. Az ÁSZ szakemberei arra jutottak, hogy a jövedéki adó 1 677,7 milliárd forint összegéből 53 milliárd forint teljesíthetőségi kockázatot hordoz, így a törvényjavaslat bevételeinek becsült kockázata 53 milliárd forint. Kiemelik: összességében a 2024. évi Kvtv. javaslat bevételei teljesíthetők, a kormányzat makrogazdasági prognózisának megvalósulása esetén.
A kiadási oldalon is mérsékelt kockázatokat azonosítottak. "A tervezési dokumentációk alapján a Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása 449 milliárd forint esetében 5,7 milliárd forint , az M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak 172,6 milliárd forint esetében 4,2 milliárd forint, az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése 110 milliárd forint tekintetében 7,1 milliárd forint összegű túllépés valószínűsíthető" - írták.
Vagyis a bevételi és a kiadási oldalon összesen 70 milliárd forintnyi elcsúszást azonosítottak.
Érdekes megjegyzése a számvevőszék anyagának, amikor azt írják, hogy "a XLV. Állami beruházások fejezeten belül az Egyedi magasépítési beruházások 111,1 milliárd forint összege, illetve az Állami közútfejlesztési beruházások 109,6 milliárd forint összegű kiadási előirányzata számításokkal megalapozott, azonban a tervezési dokumentációk alapján az előirányzatok akkor elégségesek, ha a szervezetek a már ismert kötelezettségeket időben átütemezik".
Meghúzza a nadrágszíjat a kormány
Egy ponton arra viszont felhívják a figyelmet, hogy sok esetben a kormány az infláció alatti mértékben emelt bizonyos kiadási előirányzatokat, "sőt egyes területeken abszolút összegben is mérsékelték a működési kiadási előirányzatokat". "Ezt azt jelenti, hogy a kiadási előirányzatok csak rendkívüli takarékossági intézkedések esetén lesznek elégségesek az intézmények működtetésére" - vetíti előre az ÁSZ, hasonlóképp a Költségvetési Tanácshoz. Ezt részletezve hozzáteszik a számvevők, hogy "az előbbi szempontból kockázatos, hogy a véleményadás során véletlen statisztikai mintavétellel kiválasztott 10 intézmény közül 5 esetében nominálisan vagy reálértéken csökkent 2023. évhez képest a 2024. évre tervezett egyéb működési kiadás összege".
Továbbá kockázatot jelent, hogy a helyi önkormányzatok támogatásai fejezeten belül a 2023. évi várható értékhez képest csökkent a 2024. évre tervezett összege az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok működési célú támogatásának, illetve a 2024. évre prognosztizált infláció mértékénél kisebb mértékben növekszik a települési önkormányzatok működésének általános támogatása, valamint a gyermekétkeztetési feladatok támogatása. Az alkotmányos fejezeteken és egyéb, nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezeteken értékelt 23 szervezet közül 2023. évről 2024. évre 12 intézménynél csökken nominálisan az egyéb működési kiadások előirányzatainak összege. Reálértékben az értékelésbe vont hivataloknál mintegy 7,4%-kal csökkennek a működési kiadások. Mindezen előirányzat csökkentések és csekély (tervezett infláció üteme alatti) emelések kockázatot jelentenek a jelentős saját bevétellel nem rendelkező helyi önkormányzatok és a költségvetési intézmények működésére és közfeladatainak ellátására
- részletezték.
Az ÁSZ a véleményezése során értékelte az alkotmányos és nem a Kormány irányítása alatt álló egyes fejezetek működési kiadásainak tervezését (ezek: Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Állami Számvevőszék, Bíróságok, Ügyészség, Gazdasági Versenyhivatal, Központi Statisztikai Hivatal, Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat). A fejezetek hivatali szervei (összesen 23) értékelése rámutatott, hogy míg egyes fejezetek hivatali szervei esetében a működési kiadások jelentősen csökkennek, többnélemelkedés következett be 2023-hoz képest. Összességében (az értékelt fejezetek tekintetében) a személyi juttatások összege nominálisan 3,7%-kal csökken 2024-ben a 2023. évi Kvtv-ben tervezetthez képest. Az egyéb működési kiadások ezen kiválasztott költségvetési szerveknél 1,3%-kal növekednek 2024-ben a 2023. évi Kvtv-hez képest, ez utóbbi jelentősen alatta marad az infláció tervezett mértékének.
Az időzített bomba
Van továbbá egy olyan tétel, aminek a veszélyeire az ÁSZ elemzése is rámutat.
A hiánycél teljesítése szempontjából kiemelt kockázatot jelent, hogy a magyar gazdaság védelmét és az infláció visszaszorítását célzó monetáris politika következtében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022. év után 2023-ban is súlyos veszteséget kénytelen majd elkönyvelni, melynek mértéke 1 855 milliárd forint körül alakulhat. Ennek bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 166. §-a értelmében a saját tőke és a jegyzett tőke különbözetét a központi költségvetésnek öt éven belül, évente egyenlő részletben az MNB eredménytartaléka javára közvetlenül meg kell térítenie. A térítés – hatályos jogszabályok szerinti – 2024. évi összege várhatóan eléri a GDP 0,5 százalékát, amely nagyságrendileg 430 milliárd forintot tesz ki.
Ezzel a témával a napokban a Portfolio is több cikkében foglalkozott:
Az elemzés végén a számvevőszék arra is kitér, hogy a jelentős idei veszteség miatt a jegybank saját tőkéjének összege a jegyzett tőkéje alá csökken. A veszteségtérítésből fakadó első részlet utalása már 2024-ben esedékes lenne.
Azt is írták, hogy "a 2023. év végére várható veszteség pontos összege az ÁSZ Vélemény készítésének időpontjában még nem volt megállapítható. Az MNB eszközei utáni kamatbevétel és forrásainak kamatköltsége között azonban akkora az eltérés, hogy a súlyos veszteség elkerülhetetlen. A központi költségvetés ebből adódó 2024. évi térítési kötelezettségének teljesítése mellett
a GDP 3,0 százaléka alatti hiánycél csak további jelentős, összességében a GDP 0,5 százalékát (nagyságrendileg 430 milliárd forintot) megközelítő bevételeket növelő vagy/és kiadásokat mérséklő intézkedésekkel lesz elérhető.
Az Állami Számvevőszék szakemberei tehát azt vetítik előre, hogy a kormány a várhatóan 430 milliárd forintos lyukat pótlólagos költségvetési kiigazítással kezeli, ez esetben az eredeti benyújtott költségvetési tervezet jelentős módosításra szorulna.
Emellett azonban a kormánynak vannak más lehetőségei is, hogy ezt a csapdahelyzetet elkerülje: akár a jegybanki veszteségtérítés törvényi szabályát is átírhatja, vagy technikai megoldást is alkalmazhat. Érdekes lesz látni, hogyan dönt, még a parlamenti zárószavazás előtt. Ha ugyanis a július 7-i zárószavazás előtt ez nem történik meg, akkor a kormány gyakorlatilag törvényt sért ezzel a 2024-es büdzsével.
Címlapkép: