Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

"Rárúgták az ajtót az orvosszakmára"

Belföld
2023.11.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Közben máig nem tisztázták a non-doctorok feladatkörét

Az orvosok egészen addig bíznak az ápolók munkájában, ameddig kiosztják nekik az apróbb feladatokat. De onnantól kezdve, hogy a nővérek beleszólnának az orvosok hatáskörébe, ez a bizalom elvész, mert az már sérti a presztízsüket

– mondta a Telexnek az álnéven nyilatkozó Bea, aki 2019-ben, az elsők között szerzett abszolutóriumot a kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzésen.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés 2017 szeptemberében indult el, az első hallgatók 2019 januárjában végeztek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók, más néven non-doctorok olyan szakemberek, akiknek tudása lehetővé teszi, hogy átvegyenek az orvosoktól kisebb feladatokat, és önállóan végezzék a munkájukat. A képzésen belül a hallgatók hat különböző szakirányt választhattak: aneszteziológiai, geriátriai (idősgyógyászat), közösségi, intenzív, perioperatív (műtét körüli) és sürgősségi.

A képzés indulásakor heves vitákat váltott ki, hogy annak elvégzése pontosan milyen feladatokra jogosítja fel a kiterjesztett hatáskörű ápolókat. Ezt elvileg a képzés kimeneti követelményeiben kellett volna rögzíteni, ez viszont máig nem történt meg, miközben már száznál is többen kapták kézhez a diplomájukat.

Az adott kórházon múlik a tudás hasznosítása

A Felvi.hu-n minden szaknál feltüntetik, hogy az adott képzést végzett hallgatónak milyen kilátásai vannak a munkaerőpiacon, hol tud elhelyezkedni, milyen bérre számíthat. A kiterjesztett hatáskörű ápoló képzés utáni kilátásainál az szerepel, hogy „a szakon végzettekről jelenleg még nem rendelkezünk diplomás pályakövetési eredményekkel, vagy a végzett hallgatók alacsony létszáma miatt az eredményekből nem kapható releváns információ”. Így ebből nem tudunk arra következtetni, hogy hányan tudtak elhelyezkedni a végzettségüknek megfelelő területen.

Bea szerint jelenleg több száz végzett ápoló „parkolópályán” van. Ennek oka, hogy

a kiterjesztett hatáskörű ápolókat papíron önálló munkavégzésre készítik fel, de mivel még nem rögzítették, hogy pontosan milyen feladatokat láthatnak el, így az adott kórházon/háziorvosi praxison múlik, mire használják a tudásukat.

Szerinte mivel a végzett ápolók nem tudják kamatoztatni a megszerzett tudásukat, így az előbb-utóbb elévül. „Ha mindenki a végzettségének megfelelő munkát tudna vállalni, az nagyon sokat lendítene a betegellátás színvonalán. Nem maradna el annyi műtét, rövidülnének a várólisták” – mondta.

Átalakításra van szükség

Hasonló tapasztalatokról számolt be Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara (MESZK) elnöke, aki szerint probléma, hogy a szakhoz tartozó képzési kimeneti követelményeket még mindig nem rögzítették, így a kompetenciákat, hatásköröket sem pontosították. Szerinte emiatt is lehet, hogy a képzésekre jelentkezők száma nem emelkedett olyan dinamikusan, mint ahogy azt korábban várták. „Számos specializációra nem is, vagy csak alig jelentkeztek hallgatók.”

Ezek miatt a képzésben részt vevők elhelyezkedési lehetőségei szűkültek. „Például a geriátriai szakápolói specialitással a szociális területen nem lehetett ápolásszakmai munkát végezni, csakis a kórházi, klinikai környezetben, ami viszont számos területen szembement az éppen megkezdett hosszú távú betegápolás kialakításának és átalakításának koncepciójával.

Így az itt végzett kollégák légüres térbe kerültek”

– mondta a MESZK elnöke.

A szakember szerint ráadásul az is probléma, hogy hiába végezhet a kiterjesztett hatáskörű ápoló betegoktatást és tanácsadást a háziorvosi praxisközösségekben, ha erre csupán OKJ-s szintű ápolói bért kap.

„Minél hamarabb el kellene érni, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápoló képzés szakmai részét az egészségügyi ellátórendszerhez illeszkedő, a kor elvárásainak megfelelő módon átalakítsák, a végzett szakápolók tevékenységét jogszabályban rögzítsék. Illetve az ellátórendszert pénzügyileg is tegyék érdekeltté abban, hogy jól képzett, magas szakmai tudással és gyakorlattal rendelkező ápolók dolgozzanak” – mondta Balogh Zoltán.

Az elindításában még mindenki egyetértett

Kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés Pécsen, Szegeden, Debrecenben és a Semmelweis Egyetemen indult. Az egyetemi képzésre csak olyan embereket vesznek fel, akiknek van már diplomájuk. Egészségügyi főiskolát végeztek, és többségük hosszú ideje dolgozik kórházban. A sürgősségi specializáció ilyen szempontból kivétel, arra mind ápoló alapképzés (BSc), mind pedig mentőtiszt BSc végzettséggel be lehet kerülni.

Bea a közösségi specializációt választotta. A közösségi területű specializáción végzettek háziorvosi rendelőkben helyezkedhetnek el, ahol a betegoktatásban, egészségfejlesztésben akár önálló rendelési időben is dolgozhatnak, szerepet vállalva így a krónikus, nem fertőző betegek gondozásában, mint például a cukorbetegek, a magas vérnyomással élők.

Magasan képzett ápolókra szükség van, ezt senki sem vitatja. Nem csak nálunk, máshol is orvoshiánnyal és nagy túlterheltséggel küszködik az egészségügy. Ezen a helyzeten sokat segíthet, ha egyszerűbb orvosi feladatokat alacsonyabb képzettségű ápolókra bíznak.

„A kiterjesztett hatáskörű ápolás mesterképzés indítása indokolt volt, hiszen a hazai egészségügyi rendszernek szüksége van olyan ápolókra, akik komoly szakmai felkészültséggel, gyakorlattal rendelkeznek, és segíthetik a betegek magas színvonalú ellátását. A képzés indokoltságát, létjogosultságát a nemzetközi példák továbbra is alátámasztják” – válaszolta most megkeresésünkre a Pécsi Tudományegyetem.

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara hiánypótlónak tartja a kiterjesztett hatáskörű ápoló képzést. Szerintük a jól képzett ápolókat az ellátórendszerben is szívesen foglalkoztatják. A sajtóosztály tájékoztatása szerint a kiterjesztett hatáskörű ápolók megszerzett végzettségüket többek között a Semmelweis Egyetem klinikáin is hasznosíthatják.

A MESZK is jelentős eredménynek értékelte a 2017-ben elindult kiterjesztett hatáskörű ápoló képzést. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke lapunknak azt mondta: „Az évek bebizonyították, hogy az orvosszakma nyitott az új, speciális szakmai tudással rendelkező szakemberek fogadására, különös tekintettel igaz volt ez a sürgősségi betegellátás és az alapellátás területén.”

„Rárúgták az ajtót az orvosszakmára”

Tehát a szak elindítását mind a jelentkezők, mind a képzést indító egyetemek üdvözölték, akárcsak a kamara. Kulcskérdés viszont, hogy pontosan milyen feladatokat végezhetnek el a kiterjesztett hatáskörű ápolók. És ennél a pontnál már nem volt akkora az egyetértés, amit tovább nehezített, hogy Bea szerint a képzést indítók nem egyeztettek az orvosszakmával.

Rárúgták az ajtót az orvosszakmára.

A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság akkori elnökének is az volt a problémája, hogy nem vonták be őket a döntés előkészítésébe. „Ezeknek a képzéseknek az elindításáról és tartalmáról se az aneszteziológiai szakmai kollégiumot, se az aneszteziológus társaságot nem kérdezte meg senki” – mondta Csomós Ákos 2017-ben az Indexnek.

A Pécsi Tudományegyetem visszautasította, hogy az aneszteziológus szakmának nem volt lehetősége elmondani a véleményét. Az egyetem sajtóirodája szerint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara már 2012-ben elkészítette azt a kiadványt, amely összefoglalta a kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés nemzetközi gyakorlatát és hazai bevezetésének lehetőségét. Ezt a kiadványt kétszer is elküldték véleményezésre az aneszteziológiai szakmai kollégiumnak, de egyik alkalommal sem kaptak választ.

A tét a betegbiztonság

Talán a legnagyobb felháborodást a kiterjesztett hatáskörű ápolók aneszteziológiai képzése váltotta ki, ugyanis sokan gondolták úgy, hogy a betegek altatása az egyik legrizikósabb orvosi beavatkozás.

„Nem tudom elképzelni, hogy ezek a szakápolók önállóan végezzenek feladatokat, orvos felügyelete nélkül” – ezt egy Budapesten dolgozó altatóorvos mondta előző munkahelyünknek, az Indexnek, amikor 2017-ben, a képzés elindulásakor több aneszteziológus orvossal beszéltünk. Az orvos szerint bármennyire felkészítik a szakápolókat, ők akkor is csak egy szeletét fogják ismerni a szakmának. Az aneszteziológiában ugyanis nagyon nagy szerepe van a tervezésnek és az előrelátásnak. Ehhez nélkülözhetetlen az orvos, akinek teljes képe van a betegről.

„A feladatokról és kompetenciákról szóló vitában nem szakmai féltékenységről van szó, hanem a betegbiztonságról” – mondta Csomós Ákos.

Az altatóorvosok a műhibák elszaporodásától tartottak, ami szerintük nem megfizethető ár azért cserébe, hogy vidéki kórházakban nem kell műtéteket elhalasztani a hiányzó aneszteziológus szakorvosok miatt, illetve nem kell őket drága pénzért külsősként alkalmazni.

Bea szerint viszont teljesen biztonságos, hogy kis kockázatú műtéteknél kiterjesztett hatáskörű ápolók altassák a betegeket. Szerinte végül az ápoló így is, úgy is egyedül marad a beteggel, mivel nincs elég orvos.

Az Egyesült Államokban a szakápolók önállóan altathatnak

Nem példa nélküli a világban, hogy az aneszteziológiai szakápolók egyedül altathatnak beteget. Így van ez például az Egyesült Államokban, ahol a szakápolók megtervezhetik az altatás módszerét, fizikális vizsgálatokat végezhetnek, labor- és képalkotó vizsgálatokat rendelhetnek, sőt, önállóan állíthatnak fel diagnózist is. A WHO már 1978-ban stratégiai célként hirdette meg, hogy 2000-re az ápolók fő közreműködői legyenek például az aneszteziológiai ellátásnak is. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak csaknem 75 százalékában már dolgoznak kiterjesztett hatáskörű ápolók.

Európában szigorúbbak a feltételek: itt is előfordul ugyan, hogy a non-doctorok önállóan altatnak, de gyakoribb, hogy ezt csak az orvos felügyelete és irányítása mellett tehetik meg.

Ennek az is lehet az oka, hogy a hazai képzésben nem kap akkora hangsúlyt a gyakorlati tudás megszerzése: az amerikai szakmai társaság azt írja elő, hogy az aneszteziológiai szakápolóknak legalább 600 altatáson és 2000 óra klinikai gyakorlaton kell részt venniük, ami napi 8 órával számolva 250 nap. Emellett minimum tíz spinális vagy epidurális érzéstelenítést kell végezniük. Magyarországon ezzel szemben a korábbi másfél éves képzés alatt összesen csak 950 óra volt a kötelező letöltendő gyakorlat.

A Pécsi Tudományegyetemen 129-en végezték el a szakot

Bea már több tíz éve dolgozott ápolóként, amikor jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem képzésére. Azt ígérték, hogy ha befejezi a szakot, akkor a specializációjának megfelelően fog tudni elhelyezkedni. Szeretett volna egy szinttel feljebb lépni, önállóan ellátni betegeket. Végül az abszolutórium megszerzéséig jutott, nem sikerült diplomáznia. Szerinte az egyetem nagyon sok hallgatót vett fel a képzésre, ehhez képest arányaiban kevesen kaptak diplomát. Úgy véli, ebben közrejátszhatott az is, hogy nem volt meg a jogszabályi háttér, és ezért nem merték kiengedni a hallgatókat az egyetemről.

A Pécsi Tudományegyetemnél rákérdeztünk arra, hogy hányan jelentkeztek a képzésükre, hányan szereztek abszolutóriumot, és hányan kapták kézhez végül a diplomájukat. A képzés megkezdése óta 310-en jelentkeztek kiterjesztett hatáskörű ápolónak a PTE-re. Eddig a 310 jelentkező közül 167-en szereztek abszolutóriumot, ami azt jelenti, hogy kicsit több mint a hallgatók fele.

A képzés megkezdése óta 129-en szerezték meg az oklevelüket.

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán 2017 őszén indult el a kiterjesztett hatáskörű szakápolói képzés, az első két tanévben három félévesként, majd 2020-tól vált négy félévessé. Az elmúlt években 27-35 fős évfolyamok indultak, és összesen 82-en kaptak diplomát. A kiterjesztett hatáskörű szakápoló végzettséget szerzők fele a Semmelweis Egyetemen vette át oklevelét – írta válaszában az egyetem.

A képzés elindításakor úgy tűnt, hogy az állam is kiemelten kezeli a szakápolók elhelyezkedését. Az ápolási mesterképzést az állam jelentős összeggel támogatta, a szakra járóknak külön ösztöndíjat alapítottak. A Michalicza-ösztöndíj az első félévben 640 ezer forint (havi 106 ezer forint), amelyet egy összegben fizetnek ki. Az ezután következő félévekben a tanulmányi eredménytől függően félévenként 320 ezer és 640 ezer forint közötti összeg. (Telex)

Címlapkép: A Semmelweis Egyetem kiterjesztett hatáskörű ápoló szakos hallgatói gyakorlaton – Fotó: Semmelweis Egyetem
Semmelweis Egyetem
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
képzés
ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK
KITERJESZTETT HATÁSKÖRŰ ÁPOLÓ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.29. - 10:18
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

    Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

  • Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

    Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

  • Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

    Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

  • Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

    Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

  • Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

    Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

  • Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

    Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

  • Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

    Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

  • Simonka mindenkit le akar győzni

    Simonka mindenkit le akar győzni

  • Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

    Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

  • Díszpolgári címet kap Kós Hubert

    Díszpolgári címet kap Kós Hubert

  • Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

    Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

  • Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

    Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

  • 40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

    40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

  • Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

    Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

  • Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

    Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

  • Három "érdekes" történet Párizsból

    Három "érdekes" történet Párizsból

  • Klíma helyett zongora

    Klíma helyett zongora

  • Törvénytelen blokkolás

    Törvénytelen blokkolás

  • Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

    Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

  • Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

    Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

  • Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

    Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element