Az izraeli-palesztin konfliktus kiújulásával ismét gyakran kerül elő az iráni Kudsz-alakulat neve a sajtóban.
A legtöbb nyugati hatalom által terrorszervezetként nyilvántartott intézmény egyszerre tölt be hírszerzési és különleges műveleti funkciókat, de mi is pontosan a Kudsz, hol aktívak és miért tart tőlük a fél világ? Lássuk.
A Kudsz az Iszlám Forradalom Gárdájának Hadtestje (IRGC) egyik alegysége. A forradalmi gárda Teherán egyik legbefolyásosabb entitása, egyes vélemények szerint hatalmukat csak a mindenkori ajatollah tudja korlátozni. Az IRGC katonai feladatokon kívül napjainkra bevásárolta magát Irán majd minden fontosabb vállalkozásába, ellenőrzik a kereskedelmet és a médiát is.
A Kudsz az IRGC-n belül kettős feladatot lát el: egyfelől hírszerzőként ténykednek, másfelől ők számítanak Teherán külföldön is bevethető különleges műveleti egységének.
STANLEY MCCHRYSTAL NYUGALMAZOTT AMERIKAI TÁBORNOK A CIA ÉS A JSOC (AMERIKAI KÜLÖNLEGES MŰVELETI PARANCSNOKSÁG) HIBRIDJEKÉNT JELLEMEZTE AZ ALAKULATOT.
A Kudsz alakulat neve tükorfordításban „jeruzsálemi alakulatot” illetve „szent alakulatot” jelent, a csoport azonban messze nem csak Izrael területén, illetve a zsidó állam ellenében aktív.
Az iraki háborútól Gázáig
A teheráni hírszerzés modern története a 900-as Osztály nevű szervezettel kezdődik, ami az iraki-iráni háború alatt még az IRGC-től teljesen függetlenül működött, és a Szaddám Husszein ellen küzdő kurdokat támogatta, legfontosabb korai művelete azonban nem ez, hanem a libanoni palesztin menekültekből álló Hezbollah létrehozása volt. Az iraki háború 1988-as lezárását követően a 900-asok a forradalmi gárda egyik kvázi önálló alakulatává váltak, feladatukká pedig az iszlám hívők által lakott területek, elsősorban Jeruzsálem "felszabadítása" vált.
A ’80-AS ÉVEK VÉGÉRE A 900-AS OSZTÁLY, ILLETVE A KUDSZ LÁTVÁNYOSAN TERJESZKEDNI KEZDETT AZ ISZLÁM VILÁGBAN: TÁMOGATTÁK A TÁLIBOK ELLEN HARCOLÓ ÉSZAKI SZÖVETSÉGET AFGANISZTÁNBAN (BÁR KÉSŐBB ÁTPÁRTOLTAK A TALIBÁN MELLÉ), ILLETVE EGYES FORRÁSOK SZERINT A ’90-ES ÉVEKBEN A BOSNYÁKOKNAK IS SEGÍTSÉGET NYÚJTOTTAK A SZERBEK ELLEN.
Az ezredfordulótól az alakulat már a világ összes fontosabb iszlamista csoportjával kiépített valamiféle kapcsolatot, függetlenül attól, hogy azok az Iránban elterjedt siíta vagy más felekezethez tartoztak-e. A Kudsz emberei támogatták a jemeni húszi lázadókat, a gázai Hamászt, az iraki siíta milíciákat, a szír kormányerőket, a tálibokat és az al-Kaida több alszervezetét is.
Látványos kivételt mindössze az Iszlám Állam jelentett: a terrorszervezet akkora befolyásra tett szert az iráni érdekszférába tartozó Szíriában és Irakban, hogy Teherán még az Izrael-ellenes műveletekből is visszavett annak érdekében, hogy szembeszálljon velük. A Kudsz tisztjei aktívan részt vettek az iraki hadműveletekben, az alakulat hírhedt parancsnoka, Kászem Szolejmáni személyesen vezette például az iraki Tirkit városának ostromát, ironikus módon amerikai, brit és francia légitámogatás mellett, de részt vett az azóta már legendássá vált falludzsai harcokban is.
Az Iszlám Állam bukása után a Kudsz is visszatért a „szokásos” feladatköréhez, azaz az Izrael-ellenes iszlamista szervezetek támogatásához. Az Egyesült Államok számára különösen kellemetlen volt az, hogy az alakulat a komoly nehézségek árán pacifikált Irakban is hatalmas befolyásra tett szert, ez volt a fő oka annak, hogy Szolejmánit az amerikai légierő egyik drónja 2020. január 3-án hajnalban Bagdadban kiiktatta.
Kászem Szolejmáni vezérőrnagy, a Kudsz korábbi parancsnoka 2022. január 3-án vesztette életét egy amerikai légicsapásban. - Forrás: Khamenei.ir via Wikimedia Commons
A Kudsz ezt követően rohamosan kezdett teret veszteni Irakban, így fő műveleti központját Szíriába helyezte át, továbbra is szoros kapcsolatot ápolva ugyanakkor a libanoni és jemeni iszlamistákkal.
Olajozott gépezet
A Kudsz alakulat személyi állományát az amerikai hírszerzés ötezer főre becsüli, ugyanakkor láttak napvilágot ennél jelentősen komolyabb, 50 ezres becslések is. Veszélyessé azonban nem létszáma, hanem kapcsolatrendszere teszi: a rendelkezésre álló információk alapján a Kudsz valószínűleg nyolc „igazgatóságot” üzemeltet, melyek közül egy a Nyugattal, egy a volt szovjet tagállamokkal, egy pedig Dél-Ázsiával foglalkozik, a maradék öt pedig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában ténykedik.
A Kudsz műveleti területeit ábrázoló térkép, egy-egy szín egy-egy "igazgatóságot" jelöl. - Forrás: Wikimedia Commons
A SZERVEZET KITERJEDT HÁLÓZATÁT JÓL SZEMLÉLTETI AZ, HOGY NÉMETORSZÁGTÓL KEZDVE INDIÁN ÁT VENEZUELÁIG LÉNYEGÉBEN MINDEN RÉGIÓBAN FÜLELTEK MÁR LE KUDSZ-ÜGYNÖKÖKET.
A Kudsz szervezetrendszerének pontos felépítése a nyilvánosság számára nem ismert, a legtöbb nyugati hírszerző ugyanakkor egyetért abban, hogy a világ más különleges és hírszerző alakulataihoz hasonló. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kudsz rendelkezik saját fegyveres állománnyal, tolmácsokkal, elemzőkkel, hírszerző ügynökökkel, illetve egyszerű „irodistákkal” akik a szervezet napi működését támogatják. Az alakulat mindemellett részvényes számos iráni vállalatban, illetve szinte biztosra lehet venni azt, hogy politikusokat is delegál a törvényhozásba.
Azt, hogy Washington mennyire komolyan veszi a Kudsz, illetve szélesebb körben a forradalmi gárda által nyújtott fenyegetést, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Egyesült Államok története során először nyilvánítottak hivatalos állami intézményt terrorszervezetté.
Hatezer rakéta Gázának
A Kudsz neve legutóbb október 7-én került címlapokra, amikor is a gázai Hamász több ezer rakétával és több tucat fegyveressel indított támadást Izrael ellen. Az akciót követően mind a Hamász, mind az őket támogató Hezbollah elbüszkélkedett azzal, hogy a fegyvereket Irántól, ezáltal a Kudsztól szerezték be. Teherán gyorsan elkezdte tagadni a vádakat, ugyanakkor több, mint valószínű, hogy a forradalmi gárda aktívan részt vett a Hamász fegyvereseinek felszerelésében és kiképzésében.
Függetlenül attól, hogy valós-e Irán állítása, az IRGC az izraeli fiaskó óta ismét kereszttűzbe került: az IDF és az amerikai légierő is csapásokat mért olyan szíriai épületekre, melyek valószínűleg Irán irányítása alatt álltak.
Egy nyílt konfrontációban pusztán a Kudsznak természetesen kevés esélye lenne a két katonai nagyhatalom ellen, de a szervezet soha nem is erre a célra lett létrehozva. Napjainkban azért jelentenek komoly fenyegetést, mert több tucat európai és amerikai országban vannak jelen.
EZ NEM JELENTI AZT, HOGY A KUDSZ EGY TISZTJE EGY VÁRATLAN PILLANATBAN ÖNGYILKOS MERÉNYLETET FOG ELKÖVETNI. HIÁBA NYILVÁNÍTOTTÁK TERRORSZERVEZETNEK, AZ ALAKULAT A GYAKORLATBAN EGY MODERN, KIFINOMULT MÓDSZEREKET ALKALMAZÓ ENTITÁS, A PISZKOS MUNKÁT KÖNNYEDÉN ELVÉGZIK HELYETTÜK MÁSOK. (Portfolio)
