Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Elvárások realitás nélkül: Dübörgő Paks, dühöngő EU?

Gazdaság
2023.11.20.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Miközben az Európai Unió szankciócsomag gyártó gépezete már az orosz nukleáris energiaipar megzabolázásán gondolkodik, a magyar-orosz munkakapcsolatok újabb szintre léptek a Paks II. atomerőmű építését illetően. 

Ugyan hazánkban a Roszatom az Európai Unió tagállamai közül – a szlovák terveket leszámítva – egyedüliként épít még atomerőművet, az egyéb orosz nukleáris energiaipari termékekre más nyugatabbra fekvő országoknak is módfelett szüksége van.

Lassan és bizonytalan környezetben halad a Paks II. építése

A napokban megállapodás született a magyar és orosz fél között a Paks II. atomerőmű építésének ütemtervéről. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója írta alá a dokumentumot. A tervek szerint az újonnan felépített két atomerőművi blokk üzembe helyezése és hálózatra kapcsolása 2030 környékén várható. A két VVER-1200-as típusú reaktorról szóló kormányközi megállapodás 2014-ben született Budapest és Moszkva közt, a projekt finanszírozása pedig kedvezményes orosz állami hitellel történik.

A teljes építési folyamatot rendkívüli akadályok lassítják az egyre romló EU-orosz kapcsolatok tükrében, az építési engedély megadására is csak 2022 augusztusában került sor.

Jelenleg a Paks II. a kontinens egyik legnagyobb nukleáris projektje, melyben az orosz és magyar részvételen túl amerikai, francia, osztrák, német és svéd vállalkozók is részt vesznek. A projektben résztvevő nagyvállalatok közül mindenképpen érdemes kiemelni a francia-német Framatome-Siemens konzorciumot, mely a nyugati politikai kritikák ellenére továbbra is részt vesz a Paks II. építésében. A Siemens Energy biztonsági technológiákat gyárt Paks részére. A német cég által még 2019-ben aláírt szerződések megszegése nagyon költséges lenne a számukra, nem véletlenül tartanak még ki a romló politikai hangulat ellenére is.

Klímavédelem és gazdasági fellendülés

Az új blokkok beüzemelése, illetve a már meglévő négy VVER-440-es reaktor blokk, akár 2050-ig tartó élettartam meghosszabbítása, komoly hatással lesz hazánk energiaellátására. A Paksi Atomerőmű jelenleg is az ország villamosenergia-termelésének több mint 40%-át adja, de a hat blokk együttes működése a magyar villamosenergia export fellendülését is eredményezheti, amellett, hogy a saját energiabiztonsági helyzet is jelentősen javulna általuk.

Két másik tényezőt is fontos megemlíteni a növekvő atomenergia park kapcsán; egyrészt a szinte zéró kibocsátású atomenergia jelentősen hozzájárul Magyarország klímavédelmi terveinek mielőbbi eléréséhez, másrészt számolhatunk a többlet energia serkentő gazdasági hatásával is.

Az atomenergia hosszú távú együttműködéseket kíván

A Roszatom vezérigazgatója magyarországi látogatásán kifejtette, hogy az orosz állami vállalat kiemelt figyelmet fordít a Paks II. atomerőmű projektre, ez nem is csoda a jelenlegi feszült nyugat-kelet viszonyokban. Az erőmű kivitelezése más aspektusú együttműködéseket is kialakít Magyarország és Oroszország között.

Az építkezéshez és működtetéshez elengedhetetlen oktatási, üzemanyagellátási és kutatásfejlesztési együttműködések egyértelműen garantálják, hogy a kooperáció az építkezés befejeztével is szorosan fennmaradjon.

Mindenesetre a kivitelezési szakasz még csak most, augusztusban kezdődött el a Paks II. telephelyén, elsősorban nagyszabású talajmunkákkal. Az első nagyméretű üzemi berendezést jövő tavasszal szállítják Oroszországból, de már folyamatban van a reaktor és egyéb berendezések gyártása is. Alekszej Lihacsov a Roszatom vezérigazgatója bizakodóan beszélt a nagyszabású munka eddigi eredményeiről, és arról is, hogy a Paks II. üzemidejét a 21. század végéig tervezik.

Szankcionálnák az orosz atomipart

Mindeközben egyes EU tagállamok az orosz nukleáris ipar szankcionálásáért lobbiznak Brüsszelben, a készülőben lévő 12. szankciós csomagba is szerették volna belefoglalni. Egyelőre azonban a hírek szerint az előzetes javaslatok nem érintik az atomipart. Ennek a közeljövőben nincs is még realitása, hiszen egyhangú szavazás szükséges a szankciós csomagok elfogadásához a tagállamok részéről, s egy ellenzője ennek biztos lenne, mégpedig Magyarország. Szijjártó Péter a napokban jelezte, hogy hazánk nem fog beleegyezni semmilyen, az atomenergiát érintő szankcióba Oroszország ellen. Ráadásul Oroszországgal nukleáris ipari együttműködése nem csak Magyarországnak van, hanem Szlovákia, Finnország és Csehország is rendelkezik még szovjet időkben épült, működő atomerőművekkel.

Ma nincs zöld átmenet és energiabiztonság atomenergia nélkül

A kép azonban ennél jóval összetettebb. Az atomenergia kritikus fontosságú Európa számára a mostani energetikai szempontból vészterhes időben, egyfelől energiabiztonságának garantálása miatt, másfelől a klímavédelmi célok elérése miatt.

Az Európai Unió több mint száz atomerőműve a villamosenergia-termelés mintegy negyedéért felelős, s az összes CO2-mentes villamos energia közel felét biztosítja.

Az EU tagállamok majdnem fele jelentős atomenergia felhasználó, ide tartozik például Franciaország, Spanyolország, Svédország, Belgium, Csehország, Finnország, Bulgária, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Hollandia és nem utolsó sorban Magyarország. Az olyan országok, akik jelenleg nem rendelkeznek működő atomerőművel – mint Olaszország, Németország és Lengyelország – is komoly terveket tűztek ki a szektor kiépítése kapcsán. Fontos látni, hogy az EU urán beszállítói jelenleg Oroszország, Niger, Kazahsztán, illetve részben Ausztrália és Kanada.

Az Eurostat adatai alapján 2022-ben az Európai Unió 720 millió euró értékben vásárolt orosz nukleáris ipari termékeket, s a dúsított urán iránti keresletének mintegy 30%-át fedezi Oroszország. Az első helyen a franciák állnak, szemléletes adat, hogy 2021-hez képest 2022-ben 250%-kal nagyobb értékben vásároltak orosz nukleáris ipari termékeket. A másik két nagy beszállító estén is ébredhetnek aggodalmak Európában, hiszen mind Nigerben – a puccs óta – mind Kazahsztánban jól érzékelhető az orosz befolyás jelenléte, különösen az energetikai és katonai szektorban.

Mindezt figyelembe véve tehát jól meg kell gondolnia Brüsszelnek, hogy mikor is akarja szankcionálni az orosz atomenergia ipart, hiszen egy ilyen döntés következtében akár néhány hónap alatt urán nélkül maradhatnak az európai reaktorok. Ráadásul az uránnal rendelkező, más országokból történő beszállítások sem olyan biztosak a jelenlegi nemzetközi helyzetben.

A Roszatom tehát eddig sértetlenül úszta meg a szankciókat, ezt jól szemlélteti, hogy 2021-hez képest 2022-ben 15%-os növekedést rögzítettek az orosz állami vállalat külföldi kereskedelmében. De nem csak a nukleáris ipar mentesül egyelőre a szankciók alól, a kritikus nyersanyag-kereskedelem is. Az Európai Unió továbbra is nagy mennyiségben importál az olyan ritka természeti kincsekből, mint a titán, réz, nikkel, vagy palládium.

Elvárások realitás nélkül

Mindezek tükrében, a Magyarországot érő vádak Paks II. miatt erősen aránytalanok a valósággal. Legutóbb Kadri Simson, az EU energetikai biztosa fakadt ki Magyarországgal szemben. Az észt származású politikus sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország folytatja a Paks II. építését, mely Oroszország támogatásától és nukleáris üzemanyagától függ. Szerinte hazánknak fokoznia kell erőfeszítéseit az orosz energiahordozók vásárlásának megszüntetésére. Mindez azonban kissé cinikus kijelentés, főleg ha figyelembe vesszük, hogy milyen mennyiségben vásárolnak a nyugati országok is orosz nukleáris ipari termékeket.

Az atomenergia mellett tovább árnyalja a képet, hogy 2023 első hét hónapjában Kínát követve Belgium és Spanyolország volt a második és a harmadik legnagyobb orosz LNG vásárló világszinten, őket pedig a kicsit hátrébb helyezkedő Franciaország követi.

Az EU cseppfolyósított gáz behozatal 16%-át Oroszország biztosította ebben az időszakban, ezzel pedig Európa második legnagyobb LNG exportőrévé nőtte ki magát nem egészen egy év alatt. Mindez pedig elősegíti az olyan új, orosz gigantikus beruházások megvalósulását, mint az Arctic LNG 2 projekt. Tehát feltehetjük a kérdést, hogy valóban Magyarország az, aki támogatja Putyin háborús költségvetését?

Aki ma barát, az holnap már ellenség?

Mivel az uniós szankciók elfogadásához az összes tagállam egyhangú döntése szükséges, az eltérő nemzetgazdasági érdekek egyelőre nem teszik lehetővé az orosz nukleáris ipar átfogó szankcionálását. Azonban tágabb perspektívában vizsgálva a kérdést, a ma még szankció ellenes Franciaország néhány év múlva a szankciók legnagyobb támogatójává válhat.

Franciaország azon kevés országok egyike a világon (az EU-ban pedig egyedüli), mely saját területén képes véghezvinni a teljes nukleáris üzemanyag-termelési lánc minden szakaszát.

A jelenlegi helyzetben rejlő lehetőségeket felismerve a francia Orano dúsító üzem üzleti tervei közt szerepel is, hogy 2028-ig harmadával növeli kapacitását. Világos, hogy Franciaország abban érdekelt, hogy Oroszországot kiszorítsa az Európai Unió nukleáris piacáról, s még a szovjet/orosz típusú atomerőművek számára is saját technológiáját, üzemanyagát árusítsa. Mi pedig csak reménykedhetünk, hogy addig, amíg ez az idő eljön, megépül a Paks II. két új atomreaktora. (nrgreport.com)

Címlapkép forrása: Paks II. Zrt.
ATOMENERGIA
atomerőmű
atomerőműépítés
energia
energiaipar
EU
EU-orosz kapcsolatok
EURÓPAI UNIÓ
Framatome-Siemens
Franciaország
KLÍMAVÉDELEM
Magyarország
nukleáris energiaipar
orosz nukleáris energiaipar
Oroszország
PAKS
Paks II
Paks II. Atomerőmű
PAKSI ATOMERŐMŰ
Roszatom
siemens
siemens energy
szankciócsomag
USA
VVER-440 
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.20. - 08:47
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • 15 milliárd forintért árulják a New York-i luxuslakást, amit Matolcsy Ádám baráti köréhez kötöttek

    15 milliárd forintért árulják a New York-i luxuslakást, amit Matolcsy Ádám baráti köréhez kötöttek

  • 10 települést látogat meg Magyar Péter 3 nap alatt

    10 települést látogat meg Magyar Péter 3 nap alatt

  • A hüvös és kissé szeles időben szükszég lesz az esernyőkre is

    A hüvös és kissé szeles időben szükszég lesz az esernyőkre is

  • Távozott posztjáról az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője

    Távozott posztjáról az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője

  • Olyan vadaskertje van Mészáros Lőrincnek, ahol nagyvadakat lehet lelőni milliókért

    Olyan vadaskertje van Mészáros Lőrincnek, ahol nagyvadakat lehet lelőni milliókért

  • Sulyok Tamás: „A családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk”

    Sulyok Tamás: „A családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk”

  • 300 millió forintba került egy 8 fő fogadására alkalmas minibölcsőde - Miért?

    300 millió forintba kerül egy 8 fő fogadására alkalmas minibölcsőde - Miért?

  • Óriási a balhé Orbán és Farage „dzsemboriján” - a rendőrség leállíttatja a rendezvényt

    Óriási a balhé Orbán és Farage „dzsemboriján” - a rendőrség leállíttatja a rendezvényt

  • Nosztalgia autóbusz-dekorációs pályázat: eredményt hirdetett a Volánbusz

    Nosztalgia autóbusz-dekorációs pályázat: eredményt hirdetett a Volánbusz

  • Trócsányi László kapott maga fölé egy kancellárt a Károlin, miután nemet mondott az Alkotmánybíróság elnöki posztjára

    Trócsányi László kapott maga fölé egy kancellárt a Károlin, miután nemet mondott az Alkotmánybíróság elnöki posztjára

  • "Schadl titkárnője azt mondta, az osztalék felén osztozunk mi, a másik feléből kap még Völner Pál is"

    "Schadl titkárnője azt mondta, az osztalék felén osztozunk mi, a másik feléből kap még Völner Pál is"

  • Magyar Péter: Alakul a Fidesz-DK-Mi Hazánk nagykoalíció

    Magyar Péter: Alakul a Fidesz-DK-Mi Hazánk nagykoalíció

  • Havazik az Alpokban és a Tátrában

    Havazik az Alpokban és a Tátrában

  • A póthelyszínről is kidobták Orbánék brüsszeli konzervatív konferenciáját

    A póthelyszínről is kidobták Orbánék brüsszeli konzervatív konferenciáját

  • Így vegzálná a független sajtót és a civileket a CÖF

    Így vegzálná a független sajtót és a civileket a CÖF

  • Havas Henrik lett a Gattyán György-féle online médiacég elnöke

    Havas Henrik lett a Gattyán György-féle online médiacég elnöke

  • Kiterjeszti a sarcot az Orbán-kormány

    Kiterjeszti a sarcot az Orbán-kormány

  • Tagadja a Boeing, hogy gond lenne a 787-es gépek biztonságával

    Tagadja a Boeing, hogy gond lenne a 787-es gépek biztonságával

  • Magasabb fokozatra emelték a terrorkészültséget Magyarországon

    Magasabb fokozatra emelték a terrorkészültséget Magyarországon

  • Benzines és dízelautóra telik a magyaroknak

    Benzines és dízelautóra telik a magyaroknak

  • Hajótörötteket mentettek egy lakatlan szigetről

    Hajótörötteket mentettek egy lakatlan szigetről

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element