Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Egy tankerületben felmondott minden tizedik tanár, a kormány elhallgat fontos adatokat

Belföld
2023.11.13.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
13

Lesújtó iskolai eredményekkel, általános bizonytalanságban indult el a státusztörvény elfogadását követő tanév

Egy romló közoktatásban, az új szerződések miatt a tanárszakszervezetek, de még a kormányközeli pedagóguskar is jelentős számú felmondásra számított. Ellentétben a kormánnyal, amely azóta is kitart álláspontja mellett: nincs tanárhiány, nincs gond az oktatásban, a státusztörvény pedig növeli a tanári pálya vonzerejét. 

Erre egyébként lényegében minden oktatási szakértő szerint hatalmas szükség is lenne, függetlenül attól, hogy milyen súlyúnak tekinti a tanárhiány problémáját – ami valóban összetett és relatív fogalom. Ahogy azt sem vitatja jóformán senki sem, hogy a mindenféle összehasonlításban – belföldi, európai, nemzetközi, reálértéken vagy vásárlóerő-paritáson – a magyar tanárbérek borzasztóan alacsonyak.

Status quo

A státusztörvény minden magyar pedagógust érint fenntartótól függetlenül, de nem ugyanúgy, és a január 1-étől életbe lépő új jogviszonyra is eltérő módon és feltételek mellett állhatnak át – vagy utasíthatják vissza – a tanárok. Az állami iskolák tanárainak szeptember második felében kellett nyilatkozniuk a státuszukról, és a közalkalmazotti jogviszonyuk novemberben szűnik meg. Ők már az őszi szünet után nem tértek vissza az osztálytermekbe.

Ebben a helyzetben októbertől a Belügyminisztérium azt kezdte hangsúlyozni, hogy mindösszesen 1200 tanár hagyta el a pályát a státusztörvény miatt, ami elenyésző kisebbség, durván a tanárok 1 százaléka, következesképp a pedagógusuk 99 százaléka igent mondott rá. A két nagy szakszervezet viszont kitart amellett, hogy a távozók száma jelentős és valójában több ezres. 

A következőkben kontextusba helyezzük ezeket a számokat és megpróbálunk válaszolni arra a kérdésre, hogy sokan vagy kevesen mondtak fel az iskolákban. 

Ehhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által a tankerületi központoktól kikért adataiból indulunk ki – ezek többsége hivatalosnak tekinthető tankerületi adatszolgáltatás, de a szakszervezet egy-egy titkolózó tankerület esetében nem hivatalos, tanárokról származó adatokat is felhasznált.

Felmondáshullámok

A Közép-Pesti Tankerületből például csak szeptemberben 103-an mondtak fel, januártól szeptemberig pedig 160-an. A tankerület teljes közalkalmazotti létszáma tavaly októberben 4700 fő volt, innen tehát durván 3,5 százalék távozott a tanévkezdéskor.

Az is igaz, hogy ez a szám 3 éves időintervallumban nem kiugró: a Közép-Pesti Tankerületből 2022-ben összesen 402 fő, míg 2021-ben 264 fő távozott. Ez azt is jelentheti, hogy egyrészt eleve nagy a fluktuáció, másrészt a potenciális távozók nagy része már leléphetett tavaly, a pedagógus szakszervezetek és a kormány státusztörvény előtti összefeszülésekor. 

Jelentős még a Belső-Pesti Tankerületben csak szeptemberben felmondott 41 fő, a Külső-Pesti Tankerület több mint 49 fője (Ez nem hivatalos, közelítő adat, a 49 intézményből csak 30-ra vonatkozik.), a Ceglédi Tankerületben felmondott 39 fő, a Dunakeszi Tankerületben felmondott 43 fő, az Érdi Tankerület 47, vagy a Győri Tankerület 43 fője.

Csak szeptemberben valamivel több (Mintegy másfél tucat intézményből nincs adat.) mint 1200-an mondtak fel a teljes állásban alkalmazott tanárok az állami szektorban. Ezt a számot használja érvelésében – ahogy látni fogjuk, csúsztatva – a kormány.

Ismerjük még a július 15. és augusztus 1. között felmondott, valamint a szeptemberben kilépett alkalmazottak összesített számait is*. Ez az adat már összesen legalább 2471 fő.

Például a Tatabányai Tankerületi Központban a nyári felmondási időszak két hetében és szeptemberben összesen 220-an mondtak fel – a bő 2200 közalkalmazottból. Ez 10 százalékos veszteség, és kiugró adat, ugyanis 2022-ben “csak” 158-an, 2021-ben 159-en távoztak.

Mivel 2021-ben országosan összesen 3738 fő, 2022-ben pedig 5316 fő távozott – ez hatalmas, 40 százalékos növekedés – a tankerületekből, a fenti, csak a július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám jelentősnek tűnik. Még akkor is, ha feltehetően ebben a 6 hétben mondhattak fel arányaiban legtöbben idén.

Mihez képest?

Leegyszerűsítve: másfél hónap alatt durván annyian mondtak fel, mint a tavalyi év fele, és a tavaly előtti háromnegyede. 

A magyar pedagógusok összlétszáma a 2022/23-as tanévben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján mintegy 140 ezer fő volt – így ehhez mérve valóban 1-1,5 százalékos az arány.

Ez így azonban csúsztatás. Elsősorban azért, mert az össztanárszám az állami, egyházi és alapítványi szektor összesített száma, a távozók száma viszont csak az állami szektorra vonatkozik. Csak a legnagyobb egyházi fenntartó, a katolikus egyház mintegy 14 ezer pedagógust foglalkoztat, és arról egyelőre semmilyen adatunk nincsen, hogy az egyházi és alapítványi oktatási szektorból hogyan alakulnak a távozások.

Ez azért is fontos, mert gimnáziumi szinten – ahol összesen közel 19 ezer pedagógus dolgozik teles állásban – a fenntartott intézmények számai alapján az állami szektor számot tevően kisebb, mintegy feleakkora, mint a nem állami, tehát az egyházi és magán szektor együttese.* Az ország hatalmas általános iskolai hálózatának – közel 74 ezer pedagógus – is csak durván háromnegyedét fedi le az állami fenntartású intézményhálózat. 

A státusztörvény viszont az egyházi és a magán fenntartóknál dolgozó tanárokat is érinti, ugyanis náluk a munka törvénykönyvét cseréli le az intézkedés az új jogviszonyra. Számukra ez nem jelent akkora veszteséget, mint a közalkalmazottaknál, és számos okból valamivel jobb pozícióban vannak, de a helyzetüket így is negatívan érinti. És akkor még nem beszéltünk a szintén érintett óvodai nevelésről, ami megközelítőleg 3700 állami, pontosabban önkormányzati, és közel 800 egyházi vagy alapítványi óvodát jelent országosan, ahol összesen bő 30 ezer pedagógus dolgozik. 

Összegezve:

  • a státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél. Ez sok, de azt, hogy idén folytatódik-e a felmondások drasztikus növekedésének éves trendje, csak 2024-ben fogjuk látni.
  • Emellett a magyar oktatás strukturális problémákkal és tanárhiánnyal küzd, amit mindenféle adat, például a pályára lépők és ott maradók stabilan alacsony szintje évek óta egyértelműen megmutat: ebben az értelemben ha egy tanár hagyja ott a tanári pályát a státusztörvény és a bérrendezés hiánya miatt, az is sok.
  • A jelentős – és egyre jelentősebb – nem állami szektorból távozókról nincs adat, pedig enélkül nem lehet a státusztörvény hatását értékelni.
  • Ugyanakkor az is tény, hogy jelenleg nincs sztrájk vagy polgári engedetlenségi mozgalom, az oktatás nem mutatja a látványos összeomlás jeleit. De a helyzet ettől még romolhat: ugyan a kormányzati nyilatkozatokból így tűnhet, a tanárhiány nem azt jelenti, hogy minden tanóráról hiányzik minimum egy fél pedagógus, és nem is azt, hogy majdnem minden osztályt összevontak egy másikkal. Hanem azt, hogy az oktatási rendszer időben előrehaladva egyre kevésbé tudja biztosítani a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot. 
  • Már pedig – ahogy azt Varga Júlia, az ELKH Közgadaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója nemrég megjelent tanulmányában megállapította – az összes képzési formában a budapesti intézményekben nőtt leginkább a szakos képesítés nélkül szaktárgyat tanítók aránya: a fővárosi általános iskolákban például 2010 és 2020 között a szakos tárgyakat megfelelő szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra nőtt.

De talán még ennél is fontosabb lenne látni, hogy a felmondások hogyan oszlanak meg az oktatási szintek között. Számos adat mutatta korábban, hogy a státusztörvénnyel szembeni és az oktatásfejlesztés melletti kiállásban a gimnáziumi – és fővárosi – tanárok felülreprezentáltak voltak. Ha a tavalyi és idei több ezres felmondások nagyrészt gimnáziumokat érintenek – a szektorban összesen 18 721 pedagógus dolgozik –, ezek a számok hirtelen sokkal jelentősebbnek látszanának, és nem is lehetne azzal lesöpörni őket, hogy egyszázalékos elenyésző kisebbség. 

Ezeket a részletes adatokat azonban a Belügyminisztérium és a tankerületek nem közlik.

A felmondó tanárok anonim történeteit a Miután felmondtam nevű oldal gyűjti. Jelenleg ez a legutolsó beszámoló:

Ma megtartottam (lehet, hogy életem utolsó) tesióráját. Csak négyen jöttek oda óra végén, de az nekem többet jelentett, mint 4 bonbon, 10 virág, vagy 6 üveg bor. Megköszönték a jó hangulatot, a változatos órákat és minden jót kívántak a srácok. Na, ezeket a szívből jövő jó kívánságokat viszem magammal és nem a hitegetéseket, halogatásokat, hazugságokat, amiket évek óta hallok…

(g7.hu)

Címlapkép: Felírja a tudnivalókat a táblára egy tanárnő a középszintű írásbeli matematika érettségi vizsgán – Fotó: Balázs Attila / MTI
közélet
 KÖZOKTATÁS
 STÁTUSZTÖRVÉNY
 TANÁRHIÁNY
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.13. - 06:21
13
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Bíznak a magyarok az ellenzéki összefogásban, de a DK egy hangos kisebbsége hallani sem akar róla

    Bíznak a magyarok az ellenzéki összefogásban, de a DK egy hangos kisebbsége hallani sem akar róla

  • Erre nem számítottunk - megtorpant az online kiskereskedelem

    Erre nem számítottunk - megtorpant az online kiskereskedelem

  • Eddig 53 milliárdba került egy palota építése az adófizetőknek és egyelőre funkciója sincs

    Eddig 53 milliárdba került egy palota építése az adófizetőknek és egyelőre funkciója sincs

  • Akár maradhat is a magyar kormányfő Pozsonyban

    Akár maradhat is a magyar kormányfő Pozsonyban

  • Életre is utalható jeleket talált a NASA

    Életre is utalható jeleket talált a NASA

  • Ungár Péter: véget kell vetni a hisztérikus ellenzéki politikának

    Ungár Péter: véget kell vetni a hisztérikus ellenzéki politikának

  • Komoly gondok vannak Németországban, cudar jövő fenyeget

    Komoly gondok vannak Németországban, cudar jövő fenyeget

  • Meglepő következménye van a melegnek a repülésre nézve

    Meglepő következménye van a melegnek a repülésre nézve

  • Az azeri államfő telefonon kért bocsánatot a megölt orosz békefenntartók miatt

    Az azeri államfő telefonon kért bocsánatot a megölt orosz békefenntartók miatt

  • A Btk. módosítására készül a Fidesz, hogy megnehezítse a „külföldről finanszírozott” újságírók és civilek életét

    A Btk. módosítására készül a Fidesz, hogy megnehezítse a „külföldről finanszírozott” újságírók és civilek életét

  • Ez nem egy rossz álom, amit könnyen kialszik a magyar gazdaság

    Ez nem egy rossz álom, amit könnyen kialszik a magyar gazdaság

  • Újabb milliárdokkal támogatták meg a 14 kilométeres Szeged–Röszke-vasútvonal költségvetését

    Újabb milliárdokkal támogatták meg a 14 kilométeres Szeged–Röszke-vasútvonal költségvetését

  • Felújítás MÁV-módra: a Budapest–Belgrád építéséről átvittek mindent a győri vonalhoz

    Felújítás MÁV-módra: a Budapest–Belgrád építéséről átvittek mindent a győri vonalhoz

  • Egy csipetnyi szeretet "kéretlenül" - Ételosztás Debrecenben

    Egy csipetnyi szeretet "kéretlenül" - Ételosztás Debrecenben

  • Utolsó napjához érkezett a szeptemberi hőhullám

    Utolsó napjához érkezett a szeptemberi hőhullám

  • Az esztergomi robbantó flexszel indult egy gázpalack felé, a detonáció következtében a TEK-esek 8-10 métert repültek

    Az esztergomi robbantó flexszel indult egy gázpalack felé, a detonáció következtében a TEK-esek 8-10 métert repültek

  • Idén is neves nemzetközi előadók a Budapest Fórumon

    Idén is neves nemzetközi előadók a Budapest Fórumon

  • Hősi halottá nyilvánították az esztergomi robbantásban életét vesztő Kónya Gábor Lajost

    Hősi halottá nyilvánították az esztergomi robbantásban életét vesztő Kónya Gábor Lajost

  • Vonatpótlás a Zürich-Budapest járaton, de még hogy

    Vonatpótlás a Zürich-Budapest járaton, de még hogy

  • Kijev mégsem pereli be Szlovákiát, Magyarországról nincs információ

    Kijev mégsem pereli be Szlovákiát, Magyarországról nincs információ

  • Visszavonta alsózsolcai engedélykérelmét az akkumulátor-ipari cég

    Visszavonta alsózsolcai engedélykérelmét az akkumulátor-ipari cég

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element