Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy mennyire torz képet nyújtanak a magyar társadalom anyagi helyzetéről a KSH havonta közzétett tájékoztatásai.
Míg egy szűk felső réteg jövedelme nőtt, a felnőtt társadalom több mint fele szegényedett az elmúlt hat hónapban Magyarországon – derült ki a Reacty Digital és a G7 felméréséből.
A válaszadók 40 százalékának nem változott a jövedelme az elmúlt fél évben, és mivel a KSH statisztikái szerint ebben az időszakban 8 százalék volt az infláció, a bérük ennyivel kevesebbet ér reálértékben.
Ezen túl a válaszadók 18 százalékának még csökkent is a bére az elmúlt hat hónapban. 39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik, 32 százalékban szakmunkás végzettségűek, 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók, és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.
A 18-79 év közötti lakosság 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 1-10 százalék között nőtt a jövedelme, ők azok, akik reálértékben szinten tarthatták a bérüket, vagy csak kis mértékben romlott a helyzetük. A lakosság 14 százalékának több mint 10 százalékkal nőtt a jövedelme saját bevallása alapján, ők tehát reálértékben is több pénzből gazdálkodhatnak, mint fél éve.
20 százaléknál is magasabb jövedelem növekedést azonban csak egy nagyon szűk réteg, a társadalom 3 százaléka tapasztalt.
Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy mennyire torz képet nyújtanak a magyar társadalom anyagi helyzetéről a KSH havonta közzétett tájékoztatásai. A legutóbbi, májusban közölt eredmények szerint a bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset pedig 16,5 százalékkal nőtt egy év alatt. A statisztikai hivatal által közölt átlagok azonban elfedik, hogy az egyes társadalmi osztályokat, csoportokat hogyan érinti a válság.
A G7 által közölt kutatás szerint a magyar lakosság 58 százaléka nem tud lépést tartani a drágulással, 27 százaléka körülbelül a víz felszínén tartja magát, és mindössze 3 százalék jár egyértelműen jobban. A leszakadók között többségben vannak a kisvárosi, középkorú, egyébként is alacsony jövedelmű, szakmunkás végzettségű emberek.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a válságra az alacsonyabb jövedelműek egyértelműen spórolással reagálnak. Minden második megkérdezett kisebb mennyiségben vásárol élelmiszert, és/vagy olcsóbb termékeket választ a boltok polcairól.
Tízből hat ember spórolt az áramon, minden második megkérdezett a vízfogyasztáson, 46 százalék pedig a gázfogyasztást fogta vissza. Tízből nyolc ember próbál valamilyen egyéb dolgon spórolni jobban, mint fél évvel ezelőtt. A megkérdezettek több mint fele próbál spórolni a különböző szolgáltatásokon, mint az étterem vagy fodrász, minden második ember pedig a nyaraláson, vagy egyéb szabadidős célú utazáson is igyekszik spórolni. (Mérce)
