Ficóval új irányt vett a szlovák külpolitika
Robert Fico (Smer) kormányfő a kétnapos uniós csúcstalálkozó után kijelentette, Szlovákia nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának, az uniós költségvetés megemelését támogatja, de Ukrajnát a világ legkorruptabb országának tartja, így a pénz transzparens felhasználását követeli.
Robert Fico öt év kihagyás után visszatért Brüsszelbe, s az Európai Tanács kétnapos ülésén képviselte Szlovákiát. „Ez egy érdekes visszatérés volt, sokan nem hisznek nekem, de én abban az időben jártam itt először, amikor Chirac volt a francia elnök (Jacques Chirac 1995-től 2007-ig volt hivatalban, 2011-ben elítélték korrupció miatt – szerk. megj.)” – mondta azzal, több miniszterelnökkel most találkozott először, de párat már régóta ismer. A szlovák „veterán” politikust szívélyes fogadtatás várta Brüsszelben, a felvételek alapján a tagországok vezetői üdvözölték Ficót az ülés kezdetén.
A csúcstalálkozó hivatalos megnyitása előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is fogadta az új szlovák miniszterelnököt. Fico a Facebook-oldalán kommentálta az intézmény vezetőjével folytatott megbeszélést: „Tájékoztattam Ursula von der Leyent, hogy Szlovákiának mától saját véleménye lesz Brüsszelben”. Hozzátette, a Bizottság elnökével közölte azt is, hogy az új szlovák kormány nem fogja katonailag támogatni Ukrajnát, s a humanitárius segítségnyújtásra fekteti a hangsúlyt. „Negyedik miniszterelnöki ciklusom kezdetén nagyon világosan bíráltam az Európai Bizottságot, amiért figyelmen kívül hagyta az emberi jogok súlyos megsértését és az ellenzékkel szembeni büntetőjogi visszaéléseket Szlovákiában” – tette hozzá azzal kiegészítve, az új kormány jelentős változtatásokat készít elő a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv tekintetében, s a továbbiakban Ursula von der Leyennel is konzultálná a tervezett módosításokat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek reggel Brüsszelből üzent a Kossuth rádió hallgatóinak. Az interjú elején megjegyezte: „Nagy csata volt, különösen Ukrajna kérdésében”. A háború sújtotta ország támogatása kapcsán arról beszélt, nincs egyértelmű uniós stratégia. „A terv nagyon világos volt: Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ukrajna erre válaszoljon fegyverekkel, ne tárgyalásokkal, ne izoláljuk a konfliktust, ahogy tettük azt a Krím esetében. Mondjuk azt, hogy ti harcoltok, ti adjátok a véreteket, mi pedig adjuk ehhez a pénzt, és adunk ehhez katonai eszközöket. Ezt azért tesszük, mert reális esély van arra, hogy ti győzni fogtok. Ha visszaemlékszünk, ezelőtt hónapokkal be is harangozták, hogy beindul az ellentámadás, amivel Ukrajna győzni fog” – jelentette ki azzal, hogy ez stratégia megbukott, Ukrajna a fronton nem fog győzelmet aratni, arról pedig szerinte szó sincs, hogy az orosz elnök megbukna Moszkvában.
A 27 tagállamnak egyhangúan rá kell bólintania a többéves pénzkeret felülvizsgálatára, Orbán azonban továbbra is ellenzi ezt a lépést. Az Euronews portálnak több diplomata úgy nyilatkozott, Fico fenntartásait nem kategorikus elutasításként értelmezték, és a szlovák kormányfő nyitva hagyta az ajtót az 50 milliárd eurós terv lehetséges jóváhagyása előtt. A portál úgy tudja, a teremben némi megkönnyebbülést váltott ki, hogy Fico nem lépett fel határozottan az Ukrajnának szánt támogatás ellen, tekintve, hogy néhány órával a csúcstalálkozó kezdete előtt bejelentette, hogy Szlovákia nem nyújt többé katonai segítséget Ukrajnának, ami a választási kampányának egyik fő üzenete volt.
Fico megerősítette, kétoldali találkozóra is sor került a cseh kormányfővel, akivel megállapodtak abban, hogy kormányfőként az első hivatalos látogatására – a hagyományoknak megfelelően – Prágába utazik. A további külföldi utak margójára Fico pénteken megjegyezte, Vietnámba, Kínába és Latin-Amerikába is ellátogat. „Rákérdeztem a V4-re is. A cseh kormányfő azt válaszolta, addig nem hívja össze a visegrádi országokat, amíg nem alakul meg az új kormány Lengyelországban, de egyértelmű, hogy a V4 teljesen befagyott” – tette hozzá, majd kiegészítette, továbbra is szorgalmazni fogja, hogy bizonyos kérdésekben a négy ország közös álláspontot képviseljen az EU-n belül, például az uniós költségvetés felülvizsgálatának ügyében. Újságírói kérdésre elmondta, kétoldali találkozóra jelenleg nem készül Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azt azonban nem zárta ki, hogy valamilyen globális konferencián összefut az orosz vezetővel. „A prioritás Prága és Berlin” – szögezte le a tervezett látogatásokat illetően.
A csúcstalálkozó első napirendi pontja a közel-keleti helyzet volt. Az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács csütörtökön késő éjszaka megegyezett arról, hogy humanitárius szüneteket kér Gázában. „Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a lehető leghatározottabban elítéli a Hamászt az általa Izrael-szerte elkövetett brutális és megkülönböztetés nélküli terrortámadások miatt. Különösen szörnyű atrocitás, hogy a Hamász a civileket élő pajzsként használja” – áll az elfogadott záródokumentumban. Az uniós vezetők hangsúlyozták, Izraelnek joga van az önvédelemhez – ahhoz, hogy a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban védekezzen. A Tanács tagjai a „folyamatos, gyors, biztonságos és akadálytalan humanitárius hozzáférésnek, valamint a segítség rászorulókhoz való eljuttatásának biztosítására szólítanak fel, beleértve a humanitárius folyosókat és a humanitárius szükségleteket szolgáló szüneteket is”. A zárónyilatkozatban továbbá leszögezték, az EU együtt fog dolgozni a térségbeli partnerekkel a civilek védelme és a segítségnyújtás érdekében. A Politico szerint a vezetők arról vitáztak, egyes vagy többes számban használják a szünet szót – az egyes szám ellenzői, Németország, Ausztria és Csehország vezetői azzal érveltek, a tűzszünetre való felszólítás túlságosan érzékeny pontra tapinthat, hiszen az egy szintre helyezné a terrorizmust elkövető Hamászt a védekező zsidó országgal. Az uniós vezetők támogatták a spanyol kormányfő javaslatát, hogy a közeljövőben nemzetközi békekonferenciára kerüljön sor.
Az állam- és kormányfők megvitatták a hétéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának kérdését is, ami 50 milliárd eurós támogatást jelentene Ukrajnának. Fico a csütörtök éjszakai tárgyalásokról a Facebook-oldalán tájékoztatott, állítása szerint a tagállamok vezetőinek elmondta, „kész támogatni az uniós költségvetéshez való hozzájárulásunk 400 millió euróval történő növelését a következő 4 évben, annak ellenére, hogy Szlovákia államháztartása katasztrofális állapotban van”. Fico kiemelte azt is, Szlovákia nem fogja tolerálni a mezőgazdászok és a regionális különbségek kiegyenlítésére irányuló támogatások csökkentését, valamint ragaszkodik ahhoz, hogy a megnövelt uniós költségvetést az EU versenyképességének fokozására és az illegális migráció elleni küzdelemre kell fordítani. „Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, és a brutális pénzügyi támogatást garanciákhoz kötjük, hogy az európai pénzeket (beleértve a szlovák pénzeket is) ne lopják el, illetve, hogy e pénzek egy részét a szlovák infrastruktúra újjáépítésére fordítsák a határ menti területeken, valamint a szlovák vállalatok támogatására használják Ukrajna újjáépítése során” – szögezte le a szlovák kormányfő.
Pénteken, a tanácskozás befejezése után hangsúlyozta, előkészítő ülést tartottak a vezetők, a konkrét megállapodásra a következő találkozón kerül sor. Emlékeztetett, a háború kitörése után Szlovákia befogadta az ukrán menekülteket, s ez a fajta támogatás továbbra sem szűnik meg. „Világosan megmondtam a teremben, hogy ami a fegyverszállítmányokat illeti, a szlovák kormány nem fogja folytatni ezt a politikát. Nekem más véleményem van az ukrajnai háborúról, azt gondolom, az ukrajnai konfliktusnak nincs katonai megoldása” – jelentette ki. Ez a megközelítés eltér Szlovákia eddigi álláspontjától, sokkal jobban hasonlít a magyar kormány állásfoglalására. „Változtatott valamit Ukrajna finanszírozása a katonai konfliktus kimenetélén?” – kérdezte arra utalva, hogy egy év múlva ugyanez lesz a helyzet a fronton, csak százezrekkel több lesz az áldozat és kevesebb pénze marad az EU-nak. Fico Orbánhoz hasonlóan a tűzszünetet sürgette, és számon kérte az Európai Unión, hogy miért nem erőlteti a béketervet a katonai segítségnyújtás helyett. Inkább 10 évig tárgyaljanak a békéről, minthogy 10 évig gyilkoljanak” – mondta, majd kijelentette, „ez nem a mi háborúnk”.
A 12. szankciócsomag kapcsán megjegyezte, nagyon oda fognak figyelni arra, hogy az Oroszország elleni szankciók ne érintsék negatívan Szlovákiát. Fico úgy véli, a szankciók nem működnek, de amíg nem károsítják az országunkat, addig nem fogja bomlasztani az uniós egységet. „Nem mondtam, hogy minden egyes szankció ellen fogok szavazni” – magyarázta. (ujszo.com)
