Az emberek életminőségét alapvetően meghatározó kérdés van épp az Európai Parlament asztalán
Egy, az emberek életminőségét alapvetően meghatározó kérdés van épp az Európai Parlament asztalán, amelyet a magyar országgyűlés is a napokban tűzött napirendre. A döntés tétje egyszerűsítve az, hogy a jövőben kerülhetnek-e jelöletlenül génmódosított élelmiszerek az uniós, így a hazai családok asztalára vagy sem.
A napokban vitatta meg az Országgyűlés azt a kérdést, amelyről a közeljövőben dönt az Európai Parlament. Az ügy évtizedekre, akár visszavonhatatlanul meghatározhatja Európa élelmezésének irányvonalát. Talán épp, mert ennyire evidens, mi a helyes döntés, a hazai politikában szokatlan módon minden parlamenti párt egybehangzóan a tiltás mellett foglalt állást, és várhatóan ennek megfelelően is szavaznak majd október 25-én, amikor eldől, hogy milyen álláspontot képviseljen hazánk az unióban a november elején várható szavazáson ‒ ismertette az eseményeket a konszenzus kialakulásában korábban is komoly aktivitást mutató Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.
Dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens hozzátette: az Európai Unióban a GMO-val kapcsolatos viták szinte folyamatosak, ám az ehhez kapcsolódó döntések ritkábbak, de annál fontosabbak. A felállás nyilvánvaló: a génmódosított növények, vetőmagok stb. előállításával foglalkozó vállalkozások komoly lobbierővel igyekeznek elérni, hogy az uniós ‒ és nemzeti ‒ politikai döntéshozók ne akadályozzák, ellenőrizhessék termékeik forgalmazását. Ezen törekvésnek arra hivatkozva igyekeznek most új lendületet adni, hogy az új, a korábbinál pontosabb és precízebb génmódosító technológiák ‒ állításuk szerint ‒ lényegesen biztonságosabbak.
Ez szerintük indok a kérdés újraszabályozására, egész pontosan ‒ mert jelenleg erről van szó ‒ a kontroll és a jelölési kötelezettség teljes megszüntetésére ezekkel a terményekkel és termékekkel kapcsolatban. Ugyanezen javaslatcsomag egyúttal kivenné a tagállamok hatásköréből a döntést, tehát nemzeti szinten sem kötelezhetnénk jelölésre az új típusú GMO-élelmiszereket.
A másik oldal Magyarország által is egyhangúlag támogatott álláspontja ezzel szemben az, hogy az új géntechnológiák bár hatékonyabbak, ugyanolyan radikális beavatkozást jelentenek, mint a korábbiak, és környezetre gyakorolt, járulékos hatásuk ettől nem lesz kiszámíthatóbb. Az ezt vizsgáló tanulmányok pártatlanságával, szakmaiságával kapcsolatban is felvetődnek kételyek, továbbá fontos, hogy a pártolók által gyakran hangoztatott érv, mi szerint ez csak egy „gyorsabb nemesítési forma”, nem helytálló. Az így kialakított növények genomjában olyan kombinációk is jelen vannak, amelyek hagyományos nemesítéssel soha nem jöhettek volna létre.
Emellett álláspontunk, tehát az ellenzők álláspontja szerint a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy az adott termény, élelmiszer génmódosított forrásból származik-e vagy sem. Az új, deregulációs javaslat azonban megfosztana bennünket mindettől, és feltétel nélkül kiszolgáltatná az európai lakosságot a GMO-gyártók mindenkori kereskedelmi érdekeinek ‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter. (PIAC&PROFIT)
