Az orosz-ukrán háború eszkalációja lényegében volt hatással Berlin külpolitikai stratégiájára.
Miután Olaf Scholz német kancellár a német külpolitikai diskurzus központi elemévé tette a Zeitenwende vízióját, egyértelművé vált, hogy az ország pozíciója a multipoláris világrendben átalakul. Ennek kifejezetten fontos pontját adják a Berlin és Kijev közötti kapcsolatok, amely az Ukrajnának nyújtott támogatásokban is megmutatkozik. Bár eleinte a két fél közötti párbeszéd kissé viharosnak tűnt, mára Németország Ukrajna egyik legaktívabb támogatójává vált, amely Kijev számára stratégiai jelentőséggel bír. Tadeusz Inwański a varsói Centre for Eastern Studies (Ośrodek Studiów Wschodnich – OSW) Belarusszal, Ukrajnával, valamint Moldovával foglalkozó részlegének vezetője értékelte az ukrán-német kapcsolatok aktuális állapotát.
Mi sem jelzi jobban a német külpolitikai önmeghatározás átalakulását, mint hogy Berlin az utóbbi egy évben egyre inkább igyekezett népszerűsíteni azt az álláspontot a nemzetközi közösségben, hogy Németországnak helye van az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között. Iwański szerint ez is erősítheti az Ukrajnával való kapcsolatokat jellemző szisztematikus közeledést, amely az eszkaláció első hónapjait kivéve folyamatosan egyre érzékelhetőbbé vált.
2022. február 24-ét megelőzően a Németországgal kapcsolatos ukrán állami retorikát kifejezetten kritikus hangnem jellemezte, amely nagyrészt a minszki megállapodásokat követően is fennmaradó német-orosz gázkapcsolatoknak köszönhető. Ennek következtében – az inváziót megelőzően – Berlin kevéssé támogatta Ukrajna védelmét, legalábbis az erre alkalmas fegyverek tekintetében.
Ez az orosz agressziót követő első hónapokban is realizálódott, hiszen Zelenszkij elnök 2022 márciusában például élesen bírálta a kancellárt, amit az is tetézett, hogy egy hónappal később Ukrajna visszautasította Frank-Walter Steinmeier német elnök látogatását.
Iwański szerint a Berlinre való nyomásgyakorlás mögött az az ukrán felfogás húzódott meg, miszerint amennyiben Európa egyértelmű vezető hatalmának aktív támogatását nem sikerül becsatornáznia, akkor a kontinens többi tagjának hozzájárulására sem számíthat az ukrán kormányzat.
A kapcsolatokat jellemző retorikában az első nehézfegyverek átadását követően következett be fordulat; ezt tetézte, mikor a németek támogatni kezdték Ukrajna európai uniós tagjelölt státuszát. Hasonló lépést jelentett, amikor 2023 januárjában Németország hosszú tárgyalási folyamatot követően döntött arról, hogy Leopard 2 harckocsikat bocsát Kijev rendelkezésére, mitöbb, ezt más országok – így Lengyelország – számára is engedélyezi.
Az ukránok kommunikációját jellemző fordulat többnyire abban nyilvánult meg, hogy a kifejezetten asszertív külpolitika demonstrációját felváltotta a köszönetet előtérbe helyező retorika.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ukránok Németországgal kapcsolatos céljai megváltoztak. Iwański szerint például az eddig kapott 5,2 milliárd eurós értéket meghaladó támogatások mellett Ukrajna további fegyverrendszerekről is igyekszik tárgyalást kezdeményezni, ideértve például a német Taurus nagy hatótávolságú rakétákat. Ezen felül hasonlóan fontos kérdés Kijev számára az ukrán EU-csatlakozás is, amelyhez az út – az ukrán vezetés szerint – Németországon, valamint az Unió többi meghatározó szereplőjén keresztül vezet.
A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről nagy valószínűséggel októberben várható döntés. Az eddigieket tekintve kimondható, hogy az ukrán csatlakozási folyamatban központi szerepet fog játszani Németország, ennek jegyében pedig nem hagyhatóak figyelmen kívül a német-ukrán kapcsolatok tendenciái sem.
