Ha igaz, amit a Szabad Európának egy magas rangú kormányzati szereplő, valamint egy diplomáciai forrás állít, akkor nemhogy nem szavaz idén ősszel a magyar parlament Svédország NATO-tagságáról, de a ratifikáció távolabb van, mint valaha.
Egy magas rangú kormányzati szereplő a Szabad Európának arról beszélt, a magyar kormány csak abban az esetben hajlandó jóváhagyni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ha a svéd kormányfő vagy külügyminiszter Budapestre látogat és elismeri, hogy nincsen semmi baj a magyar demokráciával, az emberi jogok érvényesülésével. A kormánynak van egy „minimummegoldása” is, azonban ez is komoly ellentmondásokat tartalmaz. A kormány részéről Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára „hírlapi kacsának” nevezte a Szabad Európa értesüléseit.
A Foreign Policy újságírója egy elemzésben azt vizsgálta meg, Magyarország mikor és milyen feltételekkel ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását. Elisabeth Braw végül arra jutott, erre még jó ideig nem mutatkozik reális esély, ami két szempontból is problémát jelent.
Egyrészt azért, mert Svédország kiemelkedő védelmi iparát továbbra is hátráltatni fogja a NATO-n kívüli státusza, másrészt pedig Oroszország két legközelebbi NATO-szövetségese aláásta azt, ami a NATO legdicsőbb pillanata lett volna az utóbbi években: Svédország és Finnország csatlakozását. Mint írta, ez a két ország félelmetes „fegyvereket” hozhatna a NATO-ba, mint a kiváló svéd tengeralattjárók és a finn hadsereg harcképzett egységei – és ezek közül eddig csak az utóbbiak érkeztek meg a katonai szövetségbe.
Látogatáshoz köti a kormány a ratifikációt
A Szabad Európa most arról ír egy magas rangú kormányzati szereplő, valamint egy diplomáciai forrás állítása alapján, hogy a magyar parlament nemhogy nem szavaz idén ősszel Svédország NATO-tagságáról, de a ratifikáció távolabb van, mint valaha. Eddig ugyanis nagyjából biztosnak tűnt, hogy – ha több mint egyéves huzavona után is – a 2023-as őszi ülésszakban meglesz a jóváhagyás.
A neve elhallgatását kérő kormányzati forrás arról beszélt a lapnak, továbbra is azt várják, hogy vagy Ulf Kristersson svéd kormányfő, vagy Tobias Billström külügyminiszter Budapestre jöjjön, és találkozzon Orbán Viktorral vagy Szijjártó Péterrel. A forrás egyértelművé tette, hogy egyfajta Canossa-járás jellegű utat várnak el, amelynek során a magyar fél elmondhatná, hogy idehaza az égvilágon semmi gond nincs a demokráciával és az emberi jogok érvényesülésével, a svéd partner pedig tudomásul venné.
Van egy másik opció is, de igen kevés erre is az esély
„Minimummegoldásként” szóba jöhet esetleg egy kétoldalú találkozó hasonló tartalommal valahol máshol, például egy EU-csúcs vagy más bilaterális esemény keretében, de a magyar kormány egyértelműen a budapesti helyszínt preferálja.
Aki ismeri a svédeket, a svéd diplomáciát, az pontosan tudhatja, hogy egy ilyen elvárásnak sosem fognak eleget tenni. Éppen azért, mert tisztában vannak vele, hogy ez elvárás velük szemben, aminek véleményük szerint semmi alapja, így üres gesztusokat nem tesznek
– fogalmazott az ügyre rálátó személy.
Az egész ügy iróniáját az adja, hogy a svéd attitűddel tisztában van a lap kormányzati forrása is – aki már személyesen is tárgyalt a svéd partnerrel –, mégis, amikor szembesítették ezzel az ellentmondással, csak annyit felelt: „nem mi akarunk NATO-tagok lenni”.
Reagált a kormány
„Hírlapi kacsa a Szabad Európa honlapján megjelent azon hír, amely szerint a magyar kormány a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban azt várja, hogy a svéd miniszterelnök vagy külügyminiszter Magyarországra utazzon” – közölte Menczer Tamás hétfőn az MTI-nek nyilatkozva.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a portál azon cikkére reagált, amely szerint a magyar vezetés továbbra is azt várja, hogy vagy Ulf Kristersson svéd kormányfő, vagy Tobias Billström külügyminiszter Budapestre jöjjön, és találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. (Index)
