Az elmúlt hónapokban komoly áremelkedést tapasztalhattunk a hazai benzinkutakon, egyre magasabbra kúszó jegyzéseket láthatunk mind a benzinnél, mind a gázolajnál.
Milyen tényezők hajtják felfelé az árakat, mégis meddig tarthat a drágulás?
Feljebb és feljebb
Az elmúlt hónapokban komoly áremelkedést tapasztalhattunk a hazai benzinkutakon - a folyamat még május közepén indult el, az akkori mélypontokhoz képest a benzin jegyzése 18 százalékkal került feljebb és literenként 100 forinttal drágult, a dízel pedig 24,5 százalékkal, azaz literenként 133 forinttal kerül többe péntektől ahhoz képest, amennyibe május 10-én került.
Egyáltalán nem úgy tűnik, hogy csillapodna az áremelkedés üteme, sőt: CSAK EZEN A HÉTEN KÉTSZER IS JELENTŐS MÉRTÉKBEN DRÁGULT A BENZIN ÉS A DÍZEL IS MAGYARORSZÁGON, előbbinél 12 forintos, utábbinál pedig 25 forintos emelkedést tapasztalhattak az autósok.
Számos ok mutat az áremelkedés irányába
Bő két hete, augusztus végén egy részletes elemzés keretein belül összegyűjtöttük a benzinár-emelkedés irányába ható nemzetközi és magyar-specifikus tényezőket, akkor többek között ezekről a körülményekről tudtunk beszámolni:
- Keresleti hatások: a berobbanó nemzetközi turizmusnak, az energiatermelésben felhasznált olaj növekvő mennyiségének és a kínai energiafogyasztás fellendülésének köszönhetően eddig soha nem látott módon emelkedett a világ olajkereslete (2023-ban 102,2 millió napi hordó lehet).
- ínálati hatások: a Szaúd-Arábia és Oroszország által végrehajtott termeléscsökkentéseknek köszönhetően csökkent a globális olajkínálat, ezt vélhetően az OPEC-en kívüli kívüli országok növekvő termelése (elsősorban USA) nem tudja megfelelően kompenzálni, így AZ IDEI ÉV VÉGÉN MINTEGY NAPI 700 EZER HORDÓ HIÁNYOZHAT MAJD A RENDSZERBŐL,ezt a hiányt elsősorban a stratégiai készletekből lehet majd kipótolni.
- A tavaly " elnapolt" és idénre áttolt karbantartási munkálatok miatt akadozik a finomítói tevékenység, a nagy olajvállalatoknál, ennek következtében pedig a stratégiai készletszinteknél is lehetnek problémák.
- Dízelpiaci zavarok: rövidesen komoly ellátási zavarok jöhetnek a globális dízelpiacon a szakértők szerint, a fűtési szezon érkezése miatti extra keresleten felül az hajta még fel az árakat, hogy az orosz és a szaúdi termeléscsökkentés elsősorban azt a kőolajtípust érinti, amit a finomítás során dízellé alakítanak át. A piacok is tisztában vannak a borús dízelpiaci kilátásokkal, ugyanis valósággal kilőtt a nyersolaj és a gázolaj közötti árrés. A mutató májusban például még kevesebb mint 12 dollár volt hordónként, most viszont már több mint 43 dolláros a különbség a Neste adatai szerint.
Finomított termékárak prémiuma a nyersolajhoz képest - Forrás: Neste
- Megugrottak a tranzitdíjak: mind Ukrajnából a Barátság kőolajvezetéken, mind Horvátország felől az Adria vezetéken keresztül vásárol a Mol kőolajat Magyarország számára, ezeken pedig sokszoros költségtöbbletet kell kifizetniük a nemzetközi összevethető árakhoz képest.
- z árplafon utóhatása: az árplafon kivezetését követően vélhetően kisebb lett a verseny a hazai üzemanyagpiacon, ráadásul az intézkedés visszaállításának kockázata miatt a szereplők nem kizárt, hogy minél előbb pénzhez szeretnének jutni, ami a magyar vevők számára magasabb árakat jelent. Ezekhez jött még hozzá a kiskereskedelmi különadó, a megerősített Robin Hood adó, és az EKR-díjak is
Borúsak a kilátások
Augusztus végi elemzésünk megjelenés óta friss fejleményekről is be tudtunk számolni, amelyek szintén befolyásolhatják az olajárak alakulását:
- Újabb szaúdi vágás: a szeptember eleji bejelentés értelmében az egyik legnagyobb olajtermelőnek számító Szaúd-Arábia az év végéig meghosszabbította a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentését
- Az oroszok is léptek: röviddel a szaúdiak után Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes is bejelentette, hogy Oroszország 2023. december végéig meghosszabbítja a világpiacra irányuló export további önkéntes csökkentését napi 300 ezer hordóval. Ez az ígéret nem jelent változást a szeptemberhez képest, míg a 2023. februári szinthez viszonyítva 0,8 millió hordó/napos kumulatív csökkentést jelent.
- Goldman Sachs szerint azt a következtetést lehet levonni a szaúdi és orosz kínálatcsökkentés meghosszabbításáról, hogy az OPEC+ nagyon magabiztosan gyakorolja árképző erejét, vagyis képes árat emelni anélkül, hogy ezt a kereslet bánná. Ez egyben a csoport megnövekedett piaci részesedését is tükrözi, valamint azt is, hogy az OPEC-en kívüli kínálat - főleg az amerikai palaolaj termelők részéről - rugalmatlan.
- Egyre jobb az orosz-szaúdi viszony: az "önkéntes" (vagy inkább önkényes) vágás bejelentését követően a kitermelés újabb csökkentéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg. A tárgyalópartnerek emellett megvitatták a kereskedelem és a gazdaság, a közlekedés és a logisztika, valamint a befektetés területén való együttműködés elmélyítését, és megállapodtak a legfelső szintű kommunikáció folytatásban.
- Mindeközben szezonális karbantartási munkálatokba kezdtek az oroszországi finomítóknál, ami tovább csökkentheti a dízelolaj exportját és a finomított termékárak további emelkedéséhez vezethet.
A fentiek alapján eléggé abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy a magasabb árak még egy jó ideig velünk maradhatnak, és akár a mostaninál magasabb szintek is elképzelhetők. A Goldman Sachs elemzői szerint ráadásul a termelésvisszafogások fényében komoly kockázatok övezik azt a várakozást, mely szerint az OPEC+ országok jövő januárban eltörlik a 2023 áprilisában bejelentett 1,7 millió tonna/napos termeléscsökkentés felét. A bank csapata úgy fogalmaz, hogy az OPEC+ vezetői implicit módon A BRENT ÁRÁT A 80-100 DOLLÁROS SÁV FELSŐ RÉSZÉBEN, VAGY KICSIT FELETTE SZERETNÉK LÁTNI.
A Goldman szerint a termeléscsökkentéseket megelőző olajárak, az amerikai palaolaj-kínálat, a becsült szaúdi fiskális nullszaldó és a keresletrombolási kockázatok alapján ez az OPEC+ számára az optimális olajárszint.
A számos kedvezőtlen fejleményen felül azonban érkezett egy, az olajpiaci megnyugvás felé mutató hír is: egyre nagyobb ugyanis az aggodalom a kínai keresleti kilátások miatt, mivel lassú a gazdasági fellendülés a járvány után, ráadásul csalódást keltőek az ösztönző erőfeszítések. A kínai árvizek is hatással voltak a gazdasági tevékenységre a múlt héten, ami tovább erodálta az ázsiai ország keresletét. Emellett az adatok csökkenő kínai exportot és importot jeleztek augusztusban.
Mi várhat a forintra?
A hazai üzemanyagárak alakulásában az olajár és a finomított termékárak globális változása mellett a forint-dollár devizapár helyzete is meghatározó, a világpiacon ugyanis dollárban jegyzik a nyersolajat, ezért a forint gyengülése végső soron áremelkedésben realizálódhat a magyar kutakon. A hazai fizetőeszköz pedig az elmúlt hónapokban gyengülni kezdett a dollárral szemben, a dollár részben az amerikai gazdaság erős teljesítményének köszönhetően kezdett el erősödni, de a kamatkülönbözet csökkenése is a dollárerősödés felé mutat a forinttal szemben.
Ami a technikai képet illeti a devizapárnál, augusztus végére már igencsak beszűkült az árfolyam a 350 forintos lélektani szint, valamint az általunk piros színnel jelölt 200 napos mozgóátlag közé. A kitörés végül szeptember elején történt meg, amikoris egészen 365 forintig emelkedett az amerikai fizetőeszköz a forinttal szemben. Emellett fontos kiemelni, hogy napos idősíkon kialakulóban van egy aranykereszt alakzat is, azaz a rövidebb, 50 napos mozgóátlag készül metszeni a hosszabb, 200 naposat, ami egyértelműen azt jelzi számunkra, hogy A FORINTGYENGÜLÉS FELÉ BILLENHET A MÉRLEG NYELVE AZ ELKÖVETKEZENDŐ IDŐSZAKBAN.
A dollár esetében azonban nem elég pusztán a forinttal szemben figyelni az árfolyam alakulását, hiszen a dollár index is fontos segítség az amerikai fizetőeszköz erején meghatározásában. Márpedig a dollár az elmúlt 8 hét menetelését követően elérkezett az idei év legfontosabb ellenállásához a 105 pontos szinten. Amennyiben pedig ezúttal is falba ütközik az erősödés, úgy az amerikai fizetőeszköz gyengülése következhet.
Mennyire drága a magyar üzemanyag?
A fentiek tükrében már csak az a kérdés maradt, hogy a nem csak magyar-specifikus árnövelő tényezők beépülésével hol helyezkednek el a hazai üzemanyagárak az európai és a régiós rangsorokban, azaz: mégis mennyire drága a magyar benzin és a dízel?
Ahogy a lenti ábrán látható, a benzin tekintetében a pénteki drágulás ellenére közel sem tartozik még a kontinens élmezőnyéhez a magyar ár, egyes északi országokban a hazainál akár 20 százalékkal is drágábban tankolhatnak a fogyasztók - igaz, itt általában olyan országokról beszélünk, ahol az egy főre jutó GDP-növekedés és a lakosság átlagos keresete is jóval a magyaroké fölött van.
Az összehasonlítás szempontjából azonban nyilván a földrajzi elhelyezkedés miatti hasonló(bb) makrogazdasági kilátásokkal rendelkező, régiós országok árai a mérvadóak - meg persze azért is, mert ezekbe az országokba könnyebben meg tudja oldani a magyar autós, hogy kiugorjon tankolni, ha olyan nagy az árkülünbség. Ahogy azonban a lenti grafikon is mutatja, JELENLEG A MAGYAR KUTAKON LEHET A LEGDRÁGÁBBAN BENZINT TANKOLNI A RÉGIÓBAN.
A dízel esetében még a benzinénél is kedvezőtlenebb a helyzet - a hazai gázolajár az erős középmezőnybe tartozik a kontinensen, olyan országokban is olcsóbban lehet majd dízelt tankolni, mint például Luxemburg, Észtország vagy akár Portugália.
Ami pedig a régiós kitekintést illeti, JELENLEG MINDENHOL OLCSÓBB A GÁZOLAJ, MINT A MAGYAR PIACON.
