Ezúttal az OECD GDP-s összevetésében maradtunk le csúnyán a 38 tagállam között azzal, hogy nálunk immár negyedik negyedéve van recesszió.
A világ 38 államát – köztük Magyarországot – tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bruttó hazai terméke (GDP) 2023 második negyedévében 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, ami az előző negyedévi 0,5 százalékos növekedéshez képest az előzetes becslések szerint némileg elmaradt - derül ki a testület friss jelentéséből. Ez meghosszabbítja a 2022 első negyedéve óta megfigyelhető mérsékelt növekedési mintát.
A G7-ben a negyedéves GDP-növekedés enyhén, 0,5 százalékra emelkedett 2023 második negyedévében, szemben az első negyedévi 0,4 százalékkal. Ezen belül a kép vegyes. Egyrészt a GDP-növekedés érezhetően nőtt Japánban (2023 második negyedévében 1,5 százalékra, szemben az első negyedévi 0,9 százalékkal), valamint Franciaországban (0,1 százalékponttal, 0,5százalékra). A növekedés ugyancsak felgyorsult, bár kisebb mértékben, de az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban (a második negyedévben az első negyedévi 0,5 helyett 0,6, illetve 0,1 helyett 0,2 százalék lett). Másrészt Olaszországban csökkent a GDP 2023 második negyedévében (0,3 százalékkal) az első negyedévi 0,6 százalékos növekedést követően. A bővülés Kanadában is lelassult (a második negyedévben 0,3 százalékra, szemben az első negyedévi 0,8 százalékkal). A második negyedévben változatlan volt a növekedés Németországban, miután az előző két negyedévben visszaesett.
Számos G7-ország közölt részleteket a GDP változásait kiváltó fő tényezőkről. Japánban a nettó export (export mínusz import) volt a növekedés fő mozgatórugója, ami az export 3,2 százalékos növekedését és az import 4,3 százalékos visszaesését tükrözte, miközben a magánfogyasztás csökkent a második negyedévben (0,5 százalékkal). Hasonlóan, Franciaországban a nettó export támogatta a növekedést, miközben a magánfogyasztás visszaesett (mínusz 0,3 százalékkal). Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a magán- és állami kiadások növekedése támogatta a növekedést, miközben a nettó export továbbra is fékező tényező volt. Ez utóbbi Németországban is így volt, ami az export 1,1 százalékos visszaesését tükrözi. Az Egyesült Államokban a beruházások és a magánfogyasztás hozzájárult a GDP növekedéséhez, bár a magánfogyasztás növekedése jelentősen lelassult (a második negyedévben 0,4 százalékra, szemben az első negyedévi 1 százalékkal). Az Olaszország által kiadott előzetes elemzés szerint a dél-európaiak GDP-csökkenése a belföldi kereslet (beleértve a készletváltozások) mérséklődését tükrözte.
Az ukrajnai háborúhoz (földrajzilag) legközelebb álló OECD-országok közül Litvániában erősen javult a GDP 2023 második negyedévében, 2,8 százalékkal nőtt, szemben az első negyedévi 2,1 százalékos zsugorodással. Ezzel szemben a GDP meredeken csökkent Lengyelországban 2023 második negyedévében (3,7 százalékkal) az első negyedévi 3,8 százalékos növekedést követően. A GDP már a negyedik egymást követő negyedévben csökkent Magyarországon (ezúttal 0,3 százalékkal).
A többi OECD-ország közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, Írországban volt a legerősebb GDP-növekedés (3,3 százalék) a második negyedévben, ezt követi Szlovénia (1,4 százalék) és Costa Rica (1,3 százalék). Ezzel szemben tíz OECD-országban csökkent a GDP, leginkább Lengyelországban (a már említett ütemben), míg Svédországban 1,5, Kolumbiában 1 százalékkal.
Az OECD-övezet GDP-je 5,1 százalékkal haladta meg a pandémia előtti (2019. negyedik negyedévi) szintet 2023 második negyedévében. A G7-ben a GDP 4 százalékkal haladta meg a pandémia előtti szintet, bár az Egyesült Királyságban a GDP még mindig valamivel alatta maradt pandémia előtti szintje (2. ábra). Az OECD más részein a GDP 2023 második negyedévében minden olyan országban meghaladta a 2019. negyedik negyedévi szintet, kivéve a Cseh Köztársaságot, ahol rendelkezésre álltak adatok. Spanyolország, a világjárvány által legsúlyosabban érintett OECD-ország (2020-ban 11,3 százalékos GDP-csökkenéssel) 2023 második negyedévében először lépte túl a GDP pandémia előtti szintjét, 0,4 százalékkal. (mfor.hu)
