Orbánék 109 milliárddal költöttek többet az eddig ismertmél, az, hogy ez hol és mikor fog megtérülni az adófizetőknek, más kérdés.
Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.
A kormány egyik törekvése, hogy a beruházásokra fordított GDP arányos kiadások minél magasabbak legyenek. Az elmúlt években a magyar gazdaság e mutatója volt a legmagasabb az EU-ban, ennek ellenére érdemi gazdasági felzárkózást nem mutattunk. Ennek az az oka, hogy az állami beruházások olyan fejlesztésekbe folynak, amelyek gazdasági értelemben jószerével soha nem térülnek meg. Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek.
Ám miközben a kormány több tucat iskolafelújítást húzott le a listáról, a nagy pénzzabáló sportberuházások maradtak.
Az első félévben kifizetett 159 milliárdból csaknem minden második forintot közútfejlesztésre fizettek ki, az időarányos teljesítésen alig látszik a spórolás, hisz az idén elvileg 353 milliárd forint megy erre a célra. Az időjárás miatt ugyanis a beruházásoknál mindig a második félév az erősebb. Még sajátosabb a helyzet a vasúti fejlesztéseknél: az idén mindössze 41 milliárd forintért épülhet vasút, ám ebből mindössze 1,5 milliárdot fizettek ki az első félévben. Az állami vasútfejlesztési keretben nincs benne a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, amely „fontossága” miatt külön költségvetési sorról kap 68 milliárd forintot. A Budapest-Kelebia szakasz felújítása jól jelzi a kormány hozzáállását az értelmetlen beruházásokhoz: a vasút kínai hitelből, kínai magyar cégek együttműködésével épül. A terve az volt, hogy ez a szakasz a vasúti selyemút része lesz, ám a napi egy-két plusz tehervonattal számolva a projekt megtérülési ideje egy tanulmány szerint 979 év. E beruházás mégis fontos a kormánynak, hisz magyar részről a társ-kivitelezők Mészáros Lőrinc érdekeltségei, amelyeknek megrendeléssel való ellátása, minden más megfontolást felülír.
De nemcsak a Budapest-Kelebia vasútvonal élvez kiemelt figyelmet, hanem olyan fontos beruházás is, mint a budapesti atlétikai stadion. Ennek építője nem meglepő módon a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt., a Szeivolt-család, valamint Paár Attila tulajdonában lévő Magyar Építő Zrt. Az atlétikai stadion befejezésére az idén még 53 milliárd forintot szántak, ez a bő 260 milliárdos költség ötöde. Az augusztus végén megrendező világbajnokság miatt érthető az igyekezet, az más kérdés, hogy ez hol és mikor fog megtérülni az adófizetőknek.
Valószínűleg soha, ezért is bontják vissza majd a stadiont a vb megrendezése után.
Hatalmas igény lenne a közoktatás fejlesztésére, ám ez is drága mulatság, derül ki a adatokból, hiszen csak Dunakeszin a különféle oktatási intézmények fejlesztésére idén 25 milliárd forintot szánnak. A fővárosban folyik még egy jelentősebb gimnáziumfejlesztés, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújítása , s csak ez az egy projekt 12,8 milliárd forintot igényel. Ezzel szemben a kormány több tucat iskola felújítását állította le forráshiány miatt, de a Kovács Katalin Kaja-Kenu Akadémiára várhatóan az idén is jut 18,7 milliárd forint, de közben a Budapesti Honvéd Sportegyesület öltözői is épülnek, a Geszti Tisza-kastély is megújul, kézilabda munkacsarnokok (sportcsarnokok) építése is folytatódik a költségvetésből. A várható kifizetési listán több kórházfelújítás is szerepel ezek közül a legnagyobb költségvetési támogatást 7,7 milliárdot az idén a Semmelweis Egyetem patológia oktatási központjának megvalósítása kapja, igaz az első félévben ebből egy fillért sem fizetett ki még az állam.
Most fizetjük a Fidesz választási kampányát
A kormány rögtön a 2022-es választások után azonnal több száz állami támogatású beruházást függesztet fel. Ezt megelőzően mintegy 2000 milliárd forintos választási osztogatást hajtott végre, ekkor utalták vissza többek közt a családosok teljes személyi jövedelemadó befizetéseit, illetve a 13. havi nyugdíjakat, amire utoljára a Bajnai-kormány idején volt példad, s ekkor fizették ki a fegyveres testületeknél az úgynevezett fegyverpénzt is. A szavazatvásárló ezermilliárdokra rakódott rá az energiapiaci válság, amely további mintegy ezer milliárd forintos költségvetési kiadással járt csak 2022-ben, s ezen tényekkel szembesülve döntött a kormány a költségvetési kiadások csökkentéséről. Mivel már évek óta nem kap Magyarország friss uniós támogatást első ízben a kormány az állami beruházásokhoz nyúlt. 2022 májusa és 2023 júniusa között a kormány 270 beruházást függesztett fel – ezt Lázár János építési miniszter közölte egy írásbeli kérdésre adott válaszában. A kormány az elmúlt hetekben enyhített a szigoron, néhány infrastrukturális beruházásnak – jellemzően útépítésnek – adott zöld utat, de ezekből ténylegesen aszfaltozás majd csak jövőre lesz.
(Népszava)
